Egy éves az építményi jog – mik a tapasztalatok?

Miért volt szükség az építményi jogra?

A jogalkotó azzal a reménnyel vezette be az építményi jogot, hogy az az ország gazdasági versenyképességét erősítő és jelentős gazdaság-élénkítő hatású eszközzé válik majd. A bevezetéskor indokként merült fel, hogy a gazdasági növekedés gátját képezi, hogy a különféle épületek, építmények létesítésére irányuló beruházások banki finanszírozása megfelelő hitelbiztosíték hiányában nehézségekbe ütközik, mivel a jövőben létesítendő épület, építmény nem terhelhető jelzálogjoggal, azt a bankok hitelfedezetként nem fogadják el. Olyan új jogot kellett tehát alkotni, amely elősegíti az építési beruházások banki finanszírozását. 

Mi is az az építményi jog? 

„Az építményi jog az ingatlanra vonatkozó, átruházható, jogutódlás tárgyát képező és megterhelhető jog, amely az ingatlan tulajdonosa és az építményi jog jogosultja közötti írásbeli megállapodás alapján jön létre” – magyarázza dr. Kiss Dávid, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners Ügyvédi Iroda partnere. Az építményi jogot szükséges az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetni. Építményi jog kizárólag határozott időtartamra, legfeljebb 50 évre alapítható, amely állami, vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanok esetében pedig az időtartam maximum 35 évre korlátozott. Magánszemély tulajdonában álló ingatlanon nem alapítható földhasználati jog.

„Az építményi jog leginkább a haszonélvezeti joghoz hasonlítható, de a használati, hasznosítási jogosultságon túlmenő, annál erőteljesebb jogot biztosít a jogosult számára azáltal, hogy e joga alapján – az ingatlantulajdonossal kötött megállapodás keretei között – szabad rendelkezési jogot biztosítson magának azon építményre, amelyet az építményi jogát gyakorolva létrehoz” – emeli ki az ügyvéd. Az építményi jog alapján az ingatlanon vagy annak felszíne alatt épület, építmény létesíthető és hasznosítható. 

Milyen előnyökkel jár még az építmény jog?

A befektetők gyakran keresnek olyan biztosítékot, amely abban az esetben is védelmet nyújt számukra, ha a dolgok rosszul alakulnak és például a biztosítékkal terhelt ingatlanra végrehajtási eljárást indítanak. Ebből a szempontból kedvező biztosíték az építményi jog, hiszen a végrehajtási törvény alapján a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát továbbra is terhelni fogja az építményi jog (ebben egyébként az építményi jog hasonlít a telki szolgalomhoz, a közérdekű használati joghoz és a haszonélvezeti joghoz). Azaz a végrehajtási eljárás nem veszélyezteti az építményi jog jogosultját, ez a jog a végrehajtási eljárás lefolytatása után is terhelni fogja az ingatlant, függetlenül attól, hogy az ingatlannak esetleg időközben megváltozott a tulajdonosa.

Az építményi jog előnyei az állami vagy önkormányzati tulajdonban álló ingatlanok hasznosítása esetén is megmutatkozik, mivel ezek az ingatlanok nem terhelhetőek meg és nem adhatóak biztosítékul. Ez alól kivételt képez az építményi jog, mivel a nemzeti vagyonról szóló törvény kivételt tesz az építményi jog alapításánál és ilyen jog állami és önkormányzati tulajdonban álló ingatlanokon is alapítható.  

Milyen gyakorlati problémák merültek fel az építményi jog alkalmazása során?

Az építményi jog bevezetésekor a jogalkalmazók számára nem volt egyértelmű, hogy milyen esetekben szükséges földmérő által készített és az illetékes földhivatal által záradékolt változási vázrajz elkészítése építményi jog alapítása esetén. A Polgári Törvénykönyv erről nem rendelkezett, ugyanakkor a törvény indokolása kitért arra, hogy amennyiben az építményi jog csak az ingatlan egy részén kerül megalapításra, akkor szükséges a vázrajz elkészítése. Ugyanakkor az indokolás az ingatlan-nyilvántartási szabályozás szükségességére utalt ebben a kérdésben. Az építményi jog bevezetéséhez kapcsolódó jogalkotásra ezzel összefüggésben nem került sor, ugyanakkor az ingatlan-nyilvántartási törvény korábban is akként rendelkezett, hogy az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog bejegyzéséhez vázrajz szükséges. 

Ez azért egy fontos kérdés, mert a jogalkotó a gazdasági versenyképesség növelését tűzte ki célul az építményi jog bevezetésekor, ugyanakkor a földmérő megbízása, a vázrajz elkészítése és fölhivatali záradékoltatása 3-5 hónapot is igénybe vehet és jelentős többletköltséget okoz. Ezen körülmények pedig nem segítik a versenyképesség növelését.

„Bár tapasztalataink szerint a földhivatalok gyakorlata még nem egységes ebben és esetenként a teljes ingatlanra alapított építményi jog esetén is bekérik a vázrajzot, azonban mára már letisztulni látszik a helyzet, teljes ingatlanra alapított építményi jog esetén nem szükséges a vázrajz” – zárja dr. Kiss Dávid.