Előzetes hallgatói jogviszonyt kaphatnak a legjobbak a szakképzés ötödik évében

Hankó Balázs közlése szerint a múlt héten fogadta el az Országgyűlés a felmenő rendszerben induló újítást, amely megkönnyíti az egyetemre való bejutást a szakképzésben tanuló fiatalok számára.

A 2024-es felsőoktatási felvételi időszak újdonságait bemutató foglalkozáson Hankó Balázs kiemelte: az egyetemek az idei évtől "még inkább a saját arculatuk szerint igazíthatják a felvételit", mert nagyobb mozgásteret kapnak abban, hogy mely tantárgyakat fogadják el és milyen pluszteljesítményért adnak többletpontot a diákoknak.

Az intézmények dönthetnek arról is, hogy mely esetekben kérnek közép-, illetve emelt szintű érettségi vizsgát a leendő hallgatóktól - ismertette, hozzátéve: a felsőoktatásba jelentkezőknek érdemes emelt szintű érettségit tenniük, mert az emelt vizsga esetén minden elért százalék után 1 pont jár majd a felvételin, a középszintű vizsgáért viszont csak az elért százalék kétharmada szerinti pontszámot kapják meg a diákok.

Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar egyetemek nagyon jók, és egyre jobbak lesznek. Felidézte, hogy míg öt évvel ezelőtt 7 magyar egyetem szerepelt a világ 30 ezer felsőoktatási intézményének legjobb öt százalékában, idén már 12 ilyen egyetemünk van.

"A magyar felsőoktatás nemzetközi összehasonlításban is versenyképes" - jelentette ki.

Elmondta azt is, hogy a csaknem félmillió végzett egyetemista adatait tartalmazó diplomás pályakövetési rendszer eredményei szerint a végzett hallgatók átlagosan hat hét alatt "elkelnek a munkaerőpiacon", sőt egyes szakterületeken ennél is hamarabb. A gazdasági területen átlagosan mindössze 33 nap telik el a diplomaszerzéstől az elhelyezkedésig - jelezte.

Hozzátette: az átlagbérhez képest rögtön 1,3-szor magasabb fizetéssel számolhatnak a diplomás pályakezdők, sőt mérnöki terület esetén kétszeres, informatikusok esetén két és félszeres bérszorzó jellemző.  

Hankó Balázs emlékeztetett arra, hogy tavaly tíz felvett diákból nyolc állami ösztöndíjjal kezdhette meg a tanulmányait, ami nemzetközi összehasonlításban is szinte egyedülálló.

Egy hallgató felsőoktatási tanulmányait átlagosan hatmillió forinttal támogatja az állam, emellett éves szinten 72 milliárd forintot tesz ki az egyéb - például tanulmányi, szociális, kiválósági - ösztöndíjakra fordított támogatások összege - fűzte hozzá, megjegyezve: a magyar gazdaság számára legfontosabb szakterületeken az elmúlt években emelkedett a felvett hallgatók száma és az általuk elért pontszám is.  

"Célunk, hogy 2030-ra legalább egy magyar egyetem bekerüljön a világ legjobb 100 egyeteme közé, három magyar intézmény pedig bejusson a legjobb európai százba" - jelentette ki az államtitkár, hozzátéve: a nemrég indított Pannónia Ösztöndíjprogram is az oktatási, kutatási kiválóság erősítését, egyúttal a nemzetközi ranglistákon való előrelépést célozza.