ET: a virtuális pénzeszközök szabályozásával kell erősíteni a pénzmosás elleni küzdelmet
A kérdésben illetékes ET-bizottság a 2021-es éves jelentésében azt írja: a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében szigorúbban kell szabályozni azokra a szolgáltatókra, mások mellett az ügyvédekre és a könyvelőkre vonatkozó szabályozást és felügyeletet, akik gyakran segítenek az illegális pénzmozgásokban.
A bizottság közölte: a 2021-ben kirobbant Pandora-iratok offshore-botrányában kiszivárgó adatok megmutatták, hogy a számos jogtalan módszer kombinációját alkalmazó pénzmosással kapcsolatos bűncselekmények határozott fellépést és együttműködést követelnek meg a kormányoktól Európában és szerte a világon. Szakosodott ügyvédek és könyvelők lehetnek bűnrészesek korrupt politikusok és vagyonos magánszemélyek nagyszabású, határokon átívelő pénzmosásaiban. Megpróbálják kikerülni az adókat, gyakran offshore cégeket és összetett vállalati struktúrákat alkalmazva - írták.
A jelentéstevők szerint az egyre elterjedtebbé vált virtuális pénzeszközök és a kriptovaluták használata komoly kihívást jelent a pénzmosás elleni küzdelemben. Esetükben a bankok és az illetékes intézmények hagyományos ellenőrzési formái a pénzmozgások és szolgáltatások tekintetében nem használhatók, ráadásul ezek a pénzügyi termékek az interneten keresztül bárhonnan elérhetőek a világban.
A Moneyval éves jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az Európa Tanács tagállamai és joghatóságai mérsékelten hatékonyak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben.
A szakértői csoport megállapította azt is, hogy Magyarország tovább javított a politikai közszereplőkre vonatkozó jogszabályain. A folyamatos javulás eredményeképpen Magyarország tavaly májusban a "részlegesen megfelel" kategóriából a "nagyrészt megfelel" kategóriába léphetett előre. A jelentés megjegyzi, hogy a magyar jogszabályokat illetően a virtuális pénzeszközökre és szolgáltatókra vonatkozó új nemzetközi követelmények még nem valósultak meg maradéktalanul. Magyarország továbbra is az úgynevezett fokozott nyomonkövetési folyamatban van, éves jelentéstételi kötelezettséggel - tették hozzá.
Magyarország 2016 szeptemberében első, majd 2017 decemberében második, úgynevezett fokozott nyomonkövetési eljárásba került, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen tett magyar intézkedések hatékonyságát és az ajánlásoknak történő megfelelésüket ellenőrzi.
