Európa élmezőnyében a magyar régiók ingázásban
Mindkét uniós rangsorban vannak érdekességek, az országok közti ingázásban – a közölt adatok alapján – például a Nyugat-Dunántúl egész Európában a negyedik helyen áll, a legnyugatibb magyar régióból a munkavállalók 10,3%-a, közel ötvenezer ember jár napi szinten más országba. „Ez elsősorban Ausztriát, illetve esetleg Szlovéniát jelentheti, a határmenti településeken élők azt igyekeznek kihasználni, hogy tőlünk nyugatra magasabbak az elérhető fizetések, közben viszont itthonról ingázva le tudják szorítani megélhetési költségeiket, vagyis osztrák bérekből élnek Magyarországon” – emelte ki ezzel kapcsolatban Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Hozzátette, hogy ez a folyamat a régió lakásáraira is hatással van, hiszen a fizetőképes kereslet mellett az árak is magasabbak.
A Nyugat-Dunántúlnál nagyobb arányban csak egy belga (Luxembourg), egy német (Trier) és egy francia (Lorraine) régióból ingáznak az emberek nemzetközi szinten. Abszolút számban ez utóbbi régió (magyarul Lotaringia) az éllovas, itt napi szinten 137 ezer ember megy dolgozni külföldre. A Nyugat-Dunántúl mellett Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon is 2% feletti ingázási arány, ami a horvát, illetve szlovák határ közelségének tudható be.
Az országon belül más régióba ingázásban az uniós ranglista második helyén áll Pest régió, ami nyilván a fővárosi agglomerációnak az eredménye. Az ott élő közel 670 ezer munkavállalóból mintegy 300 ezren utaznak naponta más településre a munkahelyükre, döntően Budapestre, ami 45%-os arány. Ez szintén visszatükröződik a lakáspiaci folyamatokban, hozzájárult az elmúlt években az agglomerációs kereslet élénküléséhez, illetve az árak emelkedéséhez. Ennél magasabb mutatóval csak a belga Brabant wallon régió dicsekedhet, ott a 15-64 év közötti munkavállalók 50,8%-a vallotta ezt. A toplista harmadik helyén pedig a szintén belga Vlaams-Brabant régió áll 41,6%-os aránnyal.
A magyar NUTS2-es régiók közül a második a Közép-Dunántúl az országon belüli regionális ingázásban, és a 14,4%-os arány szintén az európai élmezőnybe tartozik. Észak-Magyarország 10,5%-os, illetve Budapest 8,9%-os ingázási aránya is még az európai régiós ranglista első harmadában kapott helyett, noha ez utóbbi már közelíti az EU-s átlagot.
A főváros munkaerőpiaci vonzerejét mutatja az is, hogy az Eurostat adatai szerint Pest régióban a harmadik legalacsonyabb a régión belüli ingázás aránya. Az EU-s 92,2%-hoz képest itt ugyanis jóval kisebb, csak a munkavállalók 54,1%-nyi része járt napi szinten más, de Pest vármegyei településre dolgozni, ennél alacsonyabb arányt csak Brabant wallon és az olasz Nord-Est régióban mértek. Ez egyértelműen párhuzamba állítható a Budapestre ingázók nagy arányával. Árulkodó adat, hogy a második legalacsonyabb régión belüli ingázást Magyarországon a Közép-Dunántúlon mérték, de ott is meghaladta ez az arány a 83%-ot.
„Az elmúlt években a kormány több intézkedéssel is igyekezett vonzóvá tenni a vidéki lakásvásárlást, ide sorolható a falusi CSOK, vagy az 5000 fő alatti kistelepüléseken igényelhető lakásfelújítási támogatás. Emellett 2020-tól pár évig a Covid hatására erősödött a családi házas kereslet, ugyanakkor megmaradt az árkülönbség a nagyvárosok és környezetük között. Emiatt tudott tovább, kilenc év alatt 7%-ponttal, a már említett 45%-ra nőni a Pest vármegyéből döntően Budapestre ingázók aránya” – emelte ki Valkó Dávid. Kérdés, hogy az Otthon Start összetett lakáspiaci hatásainak lesz-e olyan eredője, ami ezen folyamat ellen hatna. A hosszabb távú megoldás nyilván a vidéki munkahelyek létrehozása lenne, ez mérsékelhetné az ingázást, miközben a nagyvárosokon kívül is élénkítené a befektetési célú lakásvásárlást.
