Európa felforrt, az emberiség tizede éhezik – technológiák, melyek kiutat jelenthetnek a közelgő globális élelmiszerkrízisből

2030-ra a rendelkezésre álló vízkészletek 40 százalékkal elmaradnak majd a globális szükséglettől, és azt tekintve, hogy az emberiség közel 10 százaléka most is éhezik, egészen ijesztő kilátás, hogy 30 éven belül már megközelítőleg 10 milliárd ember él majd a Földön. Az ezzel együttjáró élelmiszerigénynek óriási kihívás megfelelni, a probléma pedig egyre nagyobb figyelmet irányít az agrotech fejlesztésekre: 2030-ra a mezőgazdasági innovációk piacának értéke elérheti a 43 milliárd dollárt. „Az élen ebben a szektorban Dél-Ázsia jár, de a nyugat-európai államok és az USA is fejlett agrotech ökoszisztémával rendelkezik. Egy friss felmérés szerint egyébként a technológiák közül a IoT (dolgok internete, 19%), a robotika (17%) és a mesterséges intelligencia (14%) és a precíziós mezőgazdaság hatása a legjelentősebb az agráriumban, és valóban számos izgalmas és nagyon hatékony példát láthatunk erre már a gyakorlatban” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers információ-technológiai cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa.

Kapa helyett már okoseszköz kell a gazdák kezébe

A robotizálásnak és az automatizálásnak köszönhetően ma már egyre kevesebb fizikai erőbefektetést igényel a gazdaságok napi működtetése, ugyanakkor a változékony időjárás, az egyre kiszámíthatatlanabbá váló vízellátás és a gazdasági környezet kihívásai miatt egyre nagyobb szükség van arra, hogy a termelők átlássák a földeken zajló folyamatokat és gyorsan tudjanak reagálni az esetleges krízisekre. Az egyik legjelentősebb agrotech megoldás erre az úgynevezett precíziós mezőgazdaság. Ez egy olyan erőforrás-gazdálkodási stratégia, amely a drónok, szenzorok és egyéb okoseszközök által gyűjtött nagy mennyiségű adatot használja fel arra, hogy a döntéshozatalt segítse. Így például a terméshozam olyan változóit képes monitorozni, elemezni és előrejelezni, mint a nedvességtartalom, a talaj állapota és a mikroklíma. Nézzünk pár további izgalmas innovációt, mely nem csak az élelmezés, de a fenntarthatóság szempontjából is jelentős!

1.      Beltéri növénytermesztés „okoskörnyezetben”

A jelenséget eddig többnyire csak sci-fikben láthattuk, a valóságban azonban egyre több beltéri gazdaság létesül. A technológia függőlegesen elhelyezett termesztőpolcokat használ, hogy korlátozott helyen növelje a terméshozamot, és ebben kulcsszerep jut annak, hogy a körülményeket gyakorlatilag szabadon igazíthatjuk a növények igényeihez a hőmérséklet, páratartalom vagy éppen a vízellátás tekintetében, sőt, ezek optimalizálását akár az algoritmusokra is bízhatjuk.

2.      Egészségesebb állatok, magasabb hozam

Az automatizáció az állattartást is meghódította, számos olyan megoldást hozva, melyekkel a gazdák hatékonyabban, szinte haszonállatra szabva képesek gondoskodni az állományról. Az automatizált tejfeldolgozó berendezések emberi beavatkozás nélkül fejik a teheneket, és az érzékelők segítségével a tej minősége is nyomon követhető, miközben a legújabb etetőrendszerek az állatok számára az egyedi igényeikhez igazított takarmánykeverékeket biztosítanak éppen a szükséges mennyiségben.

3.      A legnagyobb kincsünk a víz

A hatékony öntözéses módszerek a mezőgazdaság egyik alapkövét jelentik, hiszen a segítségükkel olyan területeket is művelés alá vonhatunk, melyeket egyébként a szárazság miatt nem lenne lehetséges. A szűkös vízkészletek korában is nagy probléma azonban a túlöntözés, mely még a környékbeli természetes vizek ökoszisztémáját is károsíthatja a bemosódó műtrágya és vegyi anyagok miatt. A legfontosabb fejlesztések így talán ennek megoldására irányulnak, léteznek például olyan mikrocsepegtetők, melyek közvetlenül a növények gyökeréhez adagolják a vizet szükség szerint, így akár 50 százalékkal is javíthatják a vízfelhasználást.

A magyarok sem maradnak el a fejlesztésben

A fentiek közül számos területen jeleskednek a hazai agrár startupok is, fejlesztéseik például alkalmasak a vízkészletek vagy éppen a betakarított és betárolt termények minőségének monitorozására, találunk mobil meteorológiai állomást a fagykárok elleni harchoz, de friss innováció a digitális rovarcsapda is. Utóbbi fény vagy feromonok segítségével vonzza magához a kártevőket, majd felvételt készít róluk és egy speciális képfelismerő program, valamint egy applikáció révén a gazdák pontos jelzést kaphatnak a rajzás dinamikájáról és megfelelően védekezhetnek a rovarok ellen. De létezik innovatív magyar megoldás a precíziós városi kertészetre is. Miközben szaporodnak a fenntartható mezőgazdasági termelést támogató technológiai megoldások, fontos látni, hogy a kapcsolódó ökoszisztéma rendkívül sokszereplős, különböző célokkal és érdekekkel (például vetőmaggyártók, feldolgozó vállalatok, kormányok).

„Az érdekelt felek tevékenységének összehangolása rendkívül jelentős előrelépést jelenthetne a jövőtudatos gazdálkodásban, a technológia pedig ebben is segíthet. A ma már digitálisan is rendelkezésre álló adathalmaz nem csupán egy-egy szereplő termelésének optimalizálásában nyújthat támogatást, de világszerte irányjelző lehet a gazdálkodással foglalkozók számára. A kifejezetten erre a szegmensre fejlesztett felhőplatformok hozzáférést biztosíthatnak műholdképekhez, az időjárás vagy rovarrajzás trendjeihez. Több az értékes információ és sokkal könnyebb azok megosztása, mint bármikor korábban, így csak az érintett feleken múlik, hogy közösen eredményesebben tudják felvenni a versenyt a globális élelmezés egyre élesedő kihívásaival” – teszi hozzá Gönczy Gábor.