Európa geopolitikai és -stratégiai érdeke a vasútfejlesztés
Vitézy Dávid hangsúlyozta: Magyarország elemi érdeke, hogy az áru-, illetve személyszállításban a szomszédos országokkal sokkal jobb kapcsolata legyen, és a Kína vagy Törökország felől érkező árucikkek - fenntartható, környezetbarát módon - vasúton érkezzenek Magyarországra, és menjenek tovább az Európai Unió többi tagállamába.
Kiemelte: a magyar kormány 45 milliárd forintot költ hazai költségvetési forrásból arra, hogy Szeged és a röszkei határ között egyvágányú, villamosított, óránként 120 kilométeres sebességre alkalmas új vasúti pálya épüljön. Emlékeztetett: egy másik komoly vasúti beruházás is zajlik a szerb partnerekkel együttműködésben, a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal fejlesztése. A munkálatok miatt a személyvonatokra már vágányzár van érvényben a 150-es vasútvonalon, ezért minél hamarabb szükség van egy alternatív útvonal megteremtésére.
A belgrádi fővonalon, Budapest és Kelebia között még járnak a vonatok, de augusztustól a teherforgalmat csökkentett sebességgel és csak az éjszaki órákban, de már erre, a most készülő 136-os pályaszakaszra terelik majd, ezzel is felgyorsítva a Budapest és Belgrád közötti fővonal építését.
Az államtitkár hangsúlyozta: a magyar kormány a Szeged és Röszke közötti vasúti szakaszt a személyszállításban is stratégiai jelentőségűnek tekinti, mivel "elemi érdeke, mind a szegedi, mind a szabadkai térségnek, hogy az itteni nagyvárosokat összekapcsolják, és elérhetővé tegyék az emberek számára vasúton az akár heti többszöri ingázást". Ehhez megbízható, kiszámítható és menetrendszerű közlekedésre van szükség a két ország, a két nagyváros között. Ez a vasútvonal feltehetően már 2023 év végén lehetővé teszi ezt - mondta.
Vitézy Dávid arról is beszélt, a magyar kormány hiszi, hogy a vasút Európa jövője, és hiszi, hogy a 21. század kihívásaira reagálva, a környezetbarát közlekedési módok közül leginkább a vasút fejlesztése szükséges, ezért mind az áru-, mind a személyszállításban minél inkább vonzó alternatívává kell tenni a vasutat. A vasútvonal kiépítése Szeged és Röszke között a VHÍD beruházásában a MÁV megbízásából a magyar kormány finanszírozásával valósul meg. Pafféri Zoltán, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: a MÁV irányításával zajló beruházások közül ez az elmúlt évtized egyik legnagyobb értékű fejlesztése.
A Szeged és Röszke közötti 136-os vasútvonal felújításán dolgozó 210 tonnás vágányépítő és átépítő géplánccal július végéig a teljes vonalon kiépítik a vasúti pályát. A tervek szerint - a vágányok, váltók és a szükséges építmények elkészültét követően - augusztus 1-jétől megindul a tehervonat-forgalom a Szeged-Röszke-Szabadka vonalon, ezzel biztosítva a Budapest-Kelebia vonal korszerűsítése miatt szükséges vágányzár idejére a megfelelő kerülőutat, valamint a folyamatos és zavartalan áruszállítást a dél-európai kikötőkből Magyarországra és Közép-Európába - tette hozzá a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Pafféri Zoltán arról is beszélt, hogy európai szinten nagyon kevés átépítő géplánc létezik, és azokat is hosszú évekre előre lefoglalják. A kivitelezést végző VHÍD-nek azonban sikerült egy saját átépítő gépláncot beszereznie, amelyből mindössze hármat alkalmaznak aktívan Európában, és amelyet most munka közben is megfigyelhettek a résztvevők.
Pafféri Zoltán hangsúlyozta: a 13 kilométernyi pálya felújítását hatékonyabbá és gyorsabbá tevő géplánc műszakonként 1,5-2 kilométer hosszú vágányszakaszt képes megépíteni. Helyben járva felszedi a régi síneket és betonaljakat, majd lehelyezi az újakat, és az akár 120 méter hosszú sínszálakat.
