Ez tette tönkre a magyar nyugdíjakat az elmúlt 15 évben

Elsődleges cél, hogy megállítsuk azt a kedvezőtlen tendenciát, amely szerint Magyarországon a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordított kiadások aránya a GDP-hez képest csökken, valamint hogy az átlagnyugdíjak értéke folyamatosan romlik a nettó átlagbérekhez viszonyítva, ezzel hátrányosan érintve a nyugdíjasokat.

Az elmúlt másfél évtized során a nyugdíjrendszerben számos jelentős módosítás történt. A teljesség igénye nélkül az alábbiak említhetők:

- a vegyes indexálás helyett a tisztán inflációkövető indexálás bevezetése,

- a 13. havi nyugdíj felfüggesztése, majd megszüntetése, később nyugdíjprémium bevezetése, végül a 13. havi ellátás visszaállítása,

- a 2005-ös korrekciós törvény megszüntetése,

- az alkotmányos szabályozás megváltozása a nyugdíjjogosultság tekintetében,

- a nyugdíjjárulék-fizetési plafon eltörlése,

- a munkáltatói járulékok folyamatos mérséklése,

- a társadalombiztosítási önkormányzatok megszüntetése,

- a különféle járulékok összevonása, amely csökkentette az átláthatóságot és az ellenőrzés lehetőségét,

- a járulékok adóvá alakítása,

- a nyugdíjfolyósító integrálása az államkincstári rendszerbe, stb.

Ezek az intézkedések összességében jelentős hátrányt jelentettek a nyugdíjas társadalom számára - érvelt Juhász László a Magyar Szakszervezeti Szövetség tagozatvezetője.

A legsúlyosabb következményekkel járó változtatások felülvizsgálatával és módosításával ezek a hátrányok mérsékelhetők vagy teljes mértékben megszüntethetők.

És hogy mi lenne a megoldás? IDE kattintva írtunk róla.