Ezt gondolják a külföldön tanuló fiatalok a karrierről, az öngondoskodásról, a kriptovalutákról, elkészült az első hazai youth affluent finance kutatás
Valójában nagyon keveset tudunk arról, mit gondolnak a világról a fiatalok, pedig belőlük lesznek a következő évtizedek vásárlói, fogyasztói, munkavállalói, vezetői és családfenntartói. A hosszú távú piaci siker szempontjából kulcsfontosságú, hogy a cégek és szolgáltatók megismerjék leendő ügyfeleik preferenciáit, viselkedését. A Blochamps Capital privátbanki business intelligence cég és a külföldön tanuló magyar diákokat összefogó diákszervezet, a Hungarian Youth Association ezért most arra vállalkozott, hogy elkészíti itthon az első Youth Affluent Finance 2022 kutatást a külföldön tanuló magyar diákokra koncentrálva.
A friss tanulmány több száz fókuszcsoportos interjún keresztül, színes infografikákkal illusztrálva mutatja be, hol tanulnak, hogyan gondolkodnak a gazdaságról, a pénzügyekről, befektetésekről, saját karrierjükről és például nyugdíjas éveikről a ma 18-25 éves generáció tagjai.
Íme, a felső középosztály új generációja!
2005 óta, az akkori 6300-ról mintegy 20 ezerre nőtt a külföldön tanuló magyar diákok száma, így ma már százból nyolc 18-25 év közötti fiatal tanul külföldön – főként a jobb oktatási színvonal miatt. A diákok 88%-a ma a felső-közép vagy a középosztály tagjaként definiálja magát, azaz közülük kerülnek majd ki a következő évtizedek vagyonosai és privátbanki ügyfelei is.
„A külföldön tanuló magyar fiatalok rétege mindig egy alulreprezentált és alulkutatott közössége volt a magyar egyetemista társadalomnak annak ellenére, hogy mekkora szociális és gazdasági hatásuk volt Magyarországra az elmúlt években. Kutatásunk formabontó és hiánypótló betekintést nyújt ennek a közösségnek a gondolataiba, érzéseibe, döntéseibe” – mondja Karagich Bálint, a több mint 7 ezer fős tagságot számláló Hungarian Youth Association társigazgatója.
A fiatalok kint havi nettó 1,1 millió forintnak megfelelő kezdőfizetéssel, itthon pedig átlagosan 510 ezer forinttal számolnak, szemben az itthoni kezdők által elvárt 330 ezer forint körüli nettó bérrel. A külföldön tanulók arra számítanak, hogy öt év munkatapasztalat birtokában már 2,5 millió forintnak megfelelő összeget fognak keresni kint, és csupán negyedük állítja, hogy biztosan visszatér Magyarországra, ha végez – derül ki a Youth Affluent Finance 2022 kutatásból.
Az öngondoskodás mindannyiuk számára prioritás, de a többség nem gondolkodik állami nyugdíjban, sőt. Arra számítanak, hogy még idősödő szüleikről is nekik kell majd gondoskodniuk. Nyugdíjas éveik egzisztenciális biztonságának alapját pedig megtakarításaik fogják adni. A válaszadók 70 %-a úgy számol, mire ők visszavonulnak a munka világától, a nyugdíjrendszer jelenlegi formájában már nem fog működni. A diákok harmada ennek megfelelően másfajta eszközökbe fekteti nyugdíjcélú megtakarításit, mint szülei, és minden második ember saját bevallása szerint már most rendelkezik hosszú távú öngondoskodási stratégiával – messze felülmúlva ezzel az idősebb generációk tudatossági szintjét.
Ezért is van különösen nagy jelentősége, hogy mit gondolnak ezek a külföldön tanuló diákok a pénzügyekről és a pénzügyi szolgáltatókról. Mint kiderült, közel egyharmaduk egyelőre online tanácsadó platformot használ pénzügyei intézésére, de a többség úgy véli, hogy 100 ezer euró vagyon felett mindenképpen prémium vagy privátbanki szakértők segítségére tartanak majd igényt.
A fiatalok nagy többsége vonzónak tartja a kriptovaluták decentralizáltságát és a politikai befolyástól való védettségüket, ám 69 százalék mégsem fektetne pénzt ezekbe. Bár 80 százalékuk szerint a korosztályukat a rövid távú befektetések jellemzik, 41 százalékuk mégis úgy gondolja, hogy megtakarításuk legnagyobb részét ingatlanba fekteti majd.
Reddit- és Facebook-tippeken alapuló befektetések
Jelenleg a 18-25 év közötti korosztály 22 százalékának van már – jellemzően kis vagy közepes összegű – befektetése. Döntéseiket ezekkel kapcsolatban többségében Reddit- és Facebook-tippek, online brókercégek segítségével hozzák. Egyértelmű prioritás a fiatalok számára az ESG, vagyis a fenntarthatósági szempontok érvényesítése a befektetések során.
„Merőben másképp viselkednek és gondolkodnak a pénzügyek területén is generációnk tagjai, csakúgy mint minden másban. Egészen mások a tanulmányi prioritásaik és a kommunikációs felületeik is, mint a mai 30-40-es korosztálynak voltak”- összegzi Pirigyi Soma, a Hungarian Youth Association társigazgatója a három hónapig tartó, több száz személyes, résztvevőnként egy-egy órás mélyinterjú készítése nyomán összeállt kutatás tanulságait.
„Körképünk korábban Magyarországon eddig még soha nem vizsgált részletességgel tekinti át a jövő privátbanki, affluens és vagyonkezelési ügyfeleinek véleményét az elvárt pénzügyi szolgáltatásokról, illetve viszonyát az öngondoskodáshoz, a hitelekhez vagy a kriptovalutákhoz.” – emeli ki Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
Szerinte a pénzintézeteknek jellemzően nincsen idejük, kapacitásuk, energiájuk kellő mélységben foglalkozni azzal, hogy ez a néhány év múlva érdemi pénzügyi fogyasztóként megjelenő generáció most mit gondol a gazdaságól, hogyan viszonyul a pénzügyekhez, a befektetésekhez.
Nem kérnek a tradicionális megoldásokból
„Csakhogy nagy hibát követnek el azok privátbanki és vagyonkezelési szolgáltatók, akik nem foglalkoznak már most ezekkel a kérdésekkel, és nem használnak ilyen mélységű kutatásokat stratégiájuk integráns részeként. Egyszerűen versenyhátrányba fognak ugyanis kerülni” – véli Karagich István, aki ezért is ajánlja tanulmányukat minden hazai privátbanki és vagyonkezelési szolgáltató, illetve mindazok figyelmébe, akiket érdekel a közeli jövő privátbanki és affluens fogyasztói ügyfélrétege.
A Youth Affluent Finance 2022 eredményei megerősítették azt is: a pénzügyi szektor felismerte, hogy a fiatal felnőttek banki és befektetési ügyeik intézéséhez összességében jobban preferálják a digitális technológiát, kevésbé bíznak a bevett üzleti modellekben és a pénzügyek intézésének hagyományos módszereiben, mint az idősebb generációk. Ez a trend azonban felveti a kérdést, hogy például a kiemelt pénzügyek relációjában ugyanennek a generációnak – majdani privátbanki ügyfelekként – egyáltalán szükségük lesz-e privátbanki szolgáltatásra.
Karagich István szerint a fenti kérdésére a fiatalok egyik válasza az, hogy a tradicionális modellből biztosan nem kérnek, ám a digitális felületek mellett a személyes kiemelt kiszolgálásra igenis fennmarad az igény, azaz a specifikált fejlesztéseknek kifejezetten lesz piaci hozadéka.
