Gyengén teljesített tavaly az építőipar, de a kamatcsökkentések és az EU-s pénzek segíthetnek

A Központi Statisztikai Hivatal ma délelőtt közzétett, friss adatai szerint 2023. decemberében az egy évvel korábbihoz viszonyítva 4,3 százalékkal csökkent az építőipari termelés. Ezen belül az épületek építésének termelése 6, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Ugyanakkor 2023 novemberében képest 5,1 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene 2023 decemberében.

 Az év egészében az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok lassuló, de még érdemi drágulása miatt – átlagosan 15,9 százalékkal magasabbak voltak az előző évihez képest. A megkötött új szerződések volumene gyakrolatilag stagnált, mindössze 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 0,1 százalékkal mérséklődött, az egyéb építmények építésére vonatkozóké pedig 2,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – ez utóbbi feltehetően néhány nagyobb projekt egyedi hatása. Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene eközben 23,5 százalékkal csökkent.

Az utolsó hónap 5,1 százalékos építőipari volumennövekedése biztató, azonban ebből egyelőre korai hosszabb távú következtetéseket levonni. Az építőipar termelési volumenének trendszerű csökkenésével kapcsolatban Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője kifejtette, hogy a magyar építőipar nagyrészt kitett az állami és önkormányzati beruházásoknak, valamint a lakosság építési szándékának és kapacitásának.

A cégvezető kiemelte: „sem az állami és önkormányzati, sem a lakossági beruházások nem tudták segíteni az adatokat, hiszen az elmúlt hónapokban egyik szektor sem jelentkezett érdemi megrendelésekkel. Ami az építőipart az elmúlt hónapokban segítette, az elsősorban csupán a már korábban megkezdett állami beruházások előrehaladása, valamint a céges beruházások, fejlesztések megléte volt” – fejtette ki a Mapei ügyvezetője. Majd hozzátette: a vállalati fejlesztések közül kiemelkednek a csarnokok és a logisztikai központok építése, valamint a nagy autógyártók és akkumulátorgyártók beruházásai. Piaci oldalról tehát összességében megerősíthetők a frissen látható KSH adatok, miszerint az építőipar az elmúlt hónapokban nem tudott kitörni, stagnálást mutatott.

Az útépítések és más infrastruktúra építések korábbi évekhez viszonyított jelentős lassulása és nagy állami fejlesztések visszafogása főként a mélyépítő cégekre vannak negatív hatással. Hiszen ezen cégek lényegében csak az infrastrukturális beruházások kivitelezéséből élnek, nincs más üzletáguk. Az EU-s pénzek kapcsán is igen lényeges, hogy mindenképp el kell indítani már most, a következő hónapokban az előkészítési munkákat, hogy 2024 végén, 2025 elején ezeket a nagy, összetett kivitelezési munkákat megkezdhessék a cégek.

Mi várható a lakásépítések és felújítások terén?

A lakáspiaci statisztikai adatok csak később érkeznek, az azonban már most látszik, hogy a lakásépítő kkv-k lassították a beruházásaikat, illetve kész projekteket állítottak meg. Piaci jelzéseik szerint az új lakásokat ma sokkal-sokkal nehezebb értékesíteni, mint korábban. Igény elvben lenne ezekre a lakásokra, de a magas – igaz az utóbbi hónapokban szerencsére csökkenésnek indult – hitelkamatok, valamint a megnövekedett lakossági terhek miatt a fizetőképes kereslet drasztikusan lecsökkent. Az átlagpolgárok ugyanis az általános drágulás okán jóval kevesebb szabadon elkölthető megtakarítással rendelkeznek, jóval óvatosabbak a költözési tervekkel, a hitelfelvétellel.

Nagy lökést adhat, ha megérkeznek a gazdaságba az EU-s pénzek!

Amennyiben az EU-s források kifizetése ténylegesen elindul Magyarországon, ahogyan erről már a napokban is több hír látott napvilágot – például a mintegy 900 milliárd forintos GINOP Plusz pályázatok meghirdetése kapcsán – az ebből, és hasonló pályázatokból, hitelprogramokból megvalósuló beruházások jelentős lökést adhatnak az építőiparnak. A magyar építőipar az állami és az önkormányzati beruházások nélkül nem tud hosszútávon létezni. Amennyiben ezen beruházások újraindulnak, illetve újak indulnak ez nagy segítség az építőipari cégek számára, hiszen a cégek egy nagy része kifejezetten ezen típusú beruházások kivitelezésére rendezkedett be.

A központi támogatások már tavaly is segítettek, de idén is szükségesek

A támogatott hitelprogramok az elmúlt időszakban is sokat segítettek, hiszen a cégeknek lehetőséget teremtett a nehezebb gazdasági helyzetben is a fejlesztésekre és ezen fejlesztések között sok építési fejlesztés is elindult, például energiahatékonysági, naperőműves beruházások. Ami nehézséget okozhat az az, hogy bizonyos területeken a cégek kiskereskedelmi forgalma visszaesett és ezért a széles körű, központilag támogatott hitellehetőségek (például a Széchenyi hitelprogramok, vagy a Baross Gábor programok) ellenére sem tudnak élni ezekkel, az amúgy valóban kedvezően árazott lehetőségekkel.

Ahogyan korábban, úgy 2024-ben is sokat segíthetnek a különböző támogatások és kedvezményes kamatozású hitelek. Ugyanakkor, mivel sem a lakosság, sem pedig a cégek nagy része nem képes a beruházásait kizárólag önerőből finanszírozni, ezekre az újabb és újabb támogató intézkedésekre a következő hónapokban nagy szükség lenne 2024-ben is, valamint arra, hogy például az energiahatékonysági támogatások minél előbb elérhetővé váljanak, hiszen ezek jelentős mértékű megrendeléseket adhatnak az építőiparnak.