Ha befekteted a pénzed, koncentrálj a kérdőjelekre!
Rendkívül konzisztens jegybanki politikára van szükség ahhoz, hogy összejöjjenek az idei évre vonatkozó elemzői konszenzusban foglaltak: a folytatódó dezinflációhoz, a kamatcsökkentésekhez és a gazdaság puha landolásához a monetáris politikának tökéletesen kell időzítenie a lépéseit. Kiemelten érvényes ez a világgazdasági folyamatok alakításában is kitüntetett szerepű Fedre, hiszen amennyiben az amerikai központi bank későn kezd lazítani, azzal recessziót kockáztathat, ha pedig túl korán, akkor viszont az infláció elleni harcot veszítheti el – hívják fel a figyelmet friss befektetési stratégiájukban az OTP Elemzési Központ és az OTP Global Markets szakértői.
A puha landolást nem lehet még borítékolni
Miközben a befektetői és elemzői közösség is a gazdasági puha landolást tartja leginkább elképzelhetőnek, az OTP Bank szakértői ehhez képest lefele és felfele mutató kockázatokat is azonosítanak. Emiatt a befektetési stratégiát is úgy állították össze, hogy az akár egy recessziós forgatókönyv, vagy egy továbbra is erős növekedéssel, viszont ismét inflációs kockázatokkal járó környezetben is tudjon védelmet biztosítani. Mindezt úgy, hogy portfóliószinten kevesebb részvény és több kötvény tartását javasolják (előnyben részesítve a rövidebb lejáratokat a hosszabbakkal szemben) némi aranykitettség mellett. Ez az allokáció egy recessziós kimenetel esetére véd, miközben figyelembe veszi azt is, hogy a részvények a jelenlegi magasságokban a kötvényekhez képest már relatíve drágább választásnak mondhatók.
A stratégia régiós és szektorallokációja reagál arra a lehetséges kimenetelre, melyben a gazdaságok nem csúsznak recesszióba (akár újabb költsévetési stimulusok hatására), viszont ezzel együtt a dezinfláció is lelassul a várthoz képest, esetlegesen átnómenetileg elakad. Ennek megfelelően a választási években jellemzően amúgy is alacsonyabb hozamokat produkáló amerikai részvénypiacot alulsúlyozták, és azon belül is a ciklikusabb kitettségek, vagyis az eddig gyengébben teljesítő kisebb méretű részvényszegmens felé fordultak.
Noha a továbbra is érdemben olcsóbb európai piac a feldolgozóiparban elindult stabilizálódásból jobban profitálhat, a szakértők a kategórián belüli felülsúlyozottságot a feltörekvő piacok és a kelet-közép-európai részvénypiacon keresztül alakítanák ki. A legnagyobb profitnövekedés a feltörekvőktől várható idén, és az amerikai kamatemelési ciklus vége, illetve a dollár erősödés megakadása is hátszelet jelenthet nekik. A mi régiónk globálisan továbbra is a legolcsóbb, tavaly sok félelemre rácáfolt, a lengyel választás kimenetele pedig aktívan hozzájárulhat ahhoz, hogy a régió ismét felülteljesítsen ebben az évben.
A szektorallokációt tekintve a ciklusokon átívelő befektetési lehetőségekre esett az elemzők választása. Idén is jelentős profitnövekedést ígér például az egészségügy, ráadásul a szektor defenzív és a mesterséges intelligenciából is profitálhat, a vártnál erősebb gazdasági növekedés esetén pedig jól ki lehet használni az ipari szektor ciklikusságát, miközben a szektort a deglobalizációs trendek és az elmúlt évek alacsonyabb beruházási kiadásai, valamint a fiskális oldali támogatások is segítik.
Eltérő növekedési kilátások itthon, Európában és a tengerentúlon
Miközben az Egyesült Államok gazdasága még mindig meglepően jól tartja magát az inflációs sokk és a gyors monetáris szigorítás ellenére , az eurózóna 2022 negyedik negyedévétől gyakorlatilag stagnál. Az alacsonyabb energiaszámlák miatt várt fellendülés helyett az európai növekedés tovább gyengült tavaly, és a harmadik negyedévtől valószínűleg enyhe technikai recesszióról beszélhetünk. „2024-ben várhatóan fordul a akocka, az USA lassul, az európai gazdaság pedig élénkülhet, de mindkát nagygazdaságban historikus összevetésben alacsony maradhat a növekedés, de különösen az USA esetén erősek a negatív kockázatok” – mutatott rá Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának vezetője.
Magyarország esetében 2023-ban recessziót okozott a választások előtti túlfűtöttség, az energiaválság, a regionálisan is magas infláció, a monetáris és költségvetési szigor. 2024-ben azonban újraindul a növekedés, a kevésbé ellenséges külső környezet mellett ebben érdemi szerepe lesz a már növekvő reálbérek és a csökkenő kamatszint miatt élénkülő fogyasztásnak. A tavalyi év egészét jellemző, 1%-ot közelítő recesszió után idén 2% feletti ütemben bővülhet a bruttó hazai termék.
Stabil forint a gyengülés irányába mutató kockázatokkal
Az OTP Bank elemzői alapvetően stabil forintárfolyamra számítanak az év első felében, ugyanakkor látnak olyan tényezőket, amelyek az év második felében a gyengülés veszélyét hordozzák magukban, a külső kockázatok esetleges realizálódása mellett a csökkenő kamatkülönbözet, a gazdasági növekedés élénkítését célzó kormányzati programok, vagy az EU-val szembeni feszültségek erősödése is gyengítheti a forintot.
A jegybank az infláció gyors csökkenése miatt ismét gyorsíthat a kamatcsökkentések ütemén 2024 elején. Az igen magas szintre ugró reálkamatok és a gyenge belső kereslet miatt akár a korábbi 75-100 bázispontos jegybanki alapkamat-csökkentéseknél érdemben nagyobb lépés is elképzelhető lenne. Ugyanakkor a forint stabilitásának fontossága miatt a legvalószínűbb forgatókönvy, hogy a nyári 100 bázispontos lépések térnek vissza az első negyedévben. Az év végéig szerintünk kedvező esetben 5,5%-ig csökkenhet az irányadó kamatszint, ami alapján a piac által beárazott 4,25-4,5%-os érték túlzottan optimistának tűnik. Ez alapján a jelenlegi 5,5% körüli szinteken nem tarjuk vonzónak a forint esetében sem a hosszabb futamidejű kötvényeket.
Befektetni továbbra is sok kérdőjellel lehet
Összeségében a kamatcsökkentési várakozások gyos felépülése és a kötvényhozamok jelentős esése után a hosszabb futamidejű kötvények elvesztették vonzerejűket, a kötvények esetén érdemes a rövidebb futamiejű értékpapírok között keresgélni. A magyar lakossági befektetők számára változatlanul a speciális lakossági kötvények jelentik a legvonzóbb lehetőséget forintban. Az euróban és dollárban történő diverzifikáció megvalósításához pedig a régiós államkötvények kínálnak kellően vonzó hozamokat vállalható kockázatok mellett. Hasonlóan érvényes ez a régiós vállalatok által kibocsátott eurós vagy dolláros kötvényekre, amelyek az európai vagy amerikai társaikhoz képest magasabb hozamot fizetnek. Mindkét eszköz alkalmas ráadásul a forint gyengülésének irányába mutató kockázatok részbeni lefedésére.
„A kiegyensúlyozott portfóliókban fedezeti jelleggel továbbra is szerepet kap az arany” – véli Sándor Dávid, az OTP Global Markets Multi Asset Elemzési Osztályának vezetője. A sárga nemesfém kifejezetten jó évet zárt tavaly: több mint 13 százalékkal drágult, december elején új mindenkori árcsúcsot állított be (2100 dollár/uncia felett), majd ezt kisebb korrekció követte. Ugyanakkor az arany kifejezetten pozitívan reagált arra, hogy a Fed decemberi indikációja alapján 2024-ben három kamatvágás is érkezhet, a gyengébb dollár és az alacsonyabb reálkamatok pedig jellemzően kedvezően hatnak a nemesfém árfolyamára.
