Fokozódó munkaerőhiány és emelkedő bérek a kkv szektorban
Már a cégek harmadának jelent komoly nehézséget a növekvő munkaerőhiány – derül ki a K&H kkv bizalmi index legfrissebb eredményeiből. Így a következő egy évben a mikro-, kis- és középvállalkozásoknál dolgozók fizetése várhatóan újra olyan ütemben nőhet, mint a járvány előtt. A középvállalkozások, illetve a mezőgazdasági cégek terveznek leginkább béremelést.
Gyengült a forint estére
Gyengült a forint árfolyama a főbb devizákkal szemben szerda kora este a reggeli szintekkel összevetve.
Újragondolt IT üzemeltetés 2021-ben
A vállalatok informatikai rendszerüzemeltetése ma már nemcsak a klasszikus rendszergazda szolgáltatásokat jelenti, mint a hardverek és szoftverek felügyelete, nyomtatók beállítása és a Wifi kapcsolat ellenőrzése. A digitális kor új kihívásokat állít az informatikusok elé is: távmunka, bármikor, bárhonnan elérhető céges dokumentumok, magasabb szintű adatbiztonság.
Októberben bűvös határt lépett át a lakáshitelpiac
Október első napjaiban átlépte az 1000 milliárd forintot a folyósított lakáscélú hitelek összege – erre eddig éves összevetésben sem volt még példa soha. A piacot továbbra is a használt lakások finanszírozása alakítja – 10-ből 7 hitelforint ilyen vásárlásokat finanszíroz. A money.hu értékelése szerint az új lakások vásárlásának részarányát az év végéig javíthatja az októberben debütált zöld hitelek miatt a korábbi hónapokban visszafogott kereslet, miközben az idei év slágertermékének tekinthető felújítási hitelek esetében egyértelműen túl vagyunk az indulást követő csúcson a kihelyezésekben.
Cukorbetegség - Több ezer honfitársunk lábát lehetne megmenteni az amputációtól
Korunk népbetegsége lett a diabétesz. Becslések szerint 2030-ra akár a félmilliárdot is elérheti a cukorbetegek száma a Földön. Magyarországon másfél millióan szenvednek az inzulin hiányától, közülük 800 ezren kényszerülnek arra, hogy szigorú szabályok szerint alakítsák az életmódjukat. A november 14-i világnapot a szakértők 2021-ben is igyekeznek felhasználni, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy kellő körültekintéssel az olyan súlyos tragédiák is elkerülhetővé válhatnak, mint például a cukorbetegség miatt szükséges amputáció.
Okozott-e kényszereladási pánikot a hitelmoratórium vége?
Kiegyensúlyozott maradt a lakáspiac a hitelmoratórium részleges lezárása után, annak ellenére, hogy korábban voltak olyan félelmek, amelyek kényszereladási hullámot vizionáltak. A lakáspiaci forgalom stabil maradt, a kínálatban pedig nem történt kiugró bővülés, ami pánikeladásokra utalna. November elején az egy hónappal korábbihoz képes pedig októberhez képest fél százalékkal csökkent a tulajdonosok által meghirdetett eladó lakások száma, éves szinten pedig 7 százalékkal bővült. Azoknak a hiteleseknek, akik a moratórium vége miatt nehézségei adódnának van lehetőségük arra, hogy fizetési könnyítést kérjenek a bankjuktól.
Segítheti a minimálbér-emelés a gazdaság versenyképességének megőrzését
A már elfogadott, 2022 januárban életbe lépő minimálbér-emelés szélesebb körű bérszínvonal-emelkedést hozhat magával, amely azonban hosszabb távon nem rontja, sőt, emeli a magyar gazdaság és vállalkozások regionális versenyképességét – mondja a Work Force HR-szolgáltató szakértője. A bérszínvonal emelkedése hozzájárulhat az automatizálás és a robotizálás terjedéséhez, legnagyobb vesztesei pedig az alacsony termelékenységű vállalatok lesznek.
A várakozásoknál jobb eredményt közölt a Magyar Telekom
A Magyar Telekom harmadik negyedéves eredményének főbb sorai rendre a konszenzus felettiek lettek. Ugyan az Erste előrejelzése a piaci átlag felett volt, de az MTel ezt is felülmúlta. A vállalat megerősítette a 2021-es pénzügyi évre vonatkozó iránymutatását - olvashatjuk az ERSTE mai elemzői anyagában.
Miért recseg-ropog a német DAX tőzsdeindex a csúcson?
Picit furán alakul a DAX árfolyama mostanában. Az index csúcsra emelkedett, igaz volt benne egy kis nyögve-nyelősség, de ott úgy korrigált, hogy valójában konszolidáció volt, ami pozitív jel.
Rekordmennyiségű forrás hasznosul a hazai kutatás-fejlesztésben
"A magyarországi GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítások 1990 óta nem tapasztalt magasságba, 1,61 százalékra nőttek 2020-ban. A tavaly felhasznált forrásmennyiség a 2009-es tétel több mint két és félszerese, mintegy 771 milliárd forint volt. Az állami költségvetési ráfordítások összege 2010 óta lényegében megduplázódott, az elmúlt évben már 251 milliárd forintot tett ki - jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára.