Így újult meg a hazai lakásállomány 2010 óta

Egy korszak újépítésű otthonai az emberek aktuális vágyairól és lehetőségeiről is visszajelzést adnak. Így a legutóbbi népszámlálás adatai is beszédesek a tekintetben, hogy a 2010 után újlakásba költözők hol, és milyen ingatlanban vélték megtalálni saját maguk és családjuk jövőjét. 

A 2022-es cenzus során összesen 3,982 millió lakott lakást találtak az országban, melyek közül 194 ezer, azaz nagyjából minden huszadik épült az utolsó bő évtizedben. Ám voltak területek, amelyek jelentősen felül-, illetve alulmúlták az átlagosan 4,9 százalékos megújulási rátát. (A csupán a lakott lakásokra koncentráló összegzés azon vidékek pezsgéséből keveset mutat, amelyeken viszonylag sok üdülő, illetve "második lakás" épült ezekben az években, ilyen például Somogy, ahol 3,6 ezer lakott és háromezer lakatlan, 2010 után épült lakást számoltak össze.)

Bár hagyományosan a fővárost tekintik a hazai lakáspiac motorjának, Budapest megújulási rátája (5,6%) ez alkalommal alig haladta meg az átlagos szintet. A fővárosnál sokkal vonzóbbnak mutatkozott a közvetlen szomszédsága: Pest vármegyében minden tizedik lakás (10,5%) szinte új. Győr-Moson-Sopron azonban ennél is dinamikusabb fejlődést produkált, a nyugati határ közelsége és az iparfejlesztés okán is vonzó vármegyében a lakott lakások 11,1 százaléka 2010 után épült. Még egy vármegye tudta e tekintetben megelőzni a fővárost, nevezetesen Vas (5,7%), amit ugyan nem jellemez különösebb iparfejlesztés, de jó bázis az ausztriai munkavállaláshoz. (Mivel ebben a vármegyénkben az egyik legkisebb a lakásállomány, így itt akár egy ilyen "másodlagos vonzerő" is felpezsdíthette a piacot.)

Az új lakások iránti csekély igény finoman jelzi, ha a gazdaságfejlesztés elmaradása, vagy a fejlesztési centrumoktól való túl nagy távolság szinte feloldhatatlan problémákat okoz. Nógrádot, ahol száz lakott lakásból mindössze egy épült 2010 után, mindkét említett ok sújtja. Csak kevéssel jobb a helyzet Békésben (1,4%) és Borsodban (1,5%). Ugyancsak nem éri el a megújulási ráta még a 2 százalékot sem Jász-Nagykun-Szolnokban (1,7%), amely, mint Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője emlékeztet, ott van két nagy fejlesztési központ, Budapest és Debrecen között, de egyaránt távol mindkettőtől. Tolna (1,8%) ugyancsak kiesik a gazdasági vérkeringésből, ennek ellensúlyozására nem elegendő egyetlen meghatározó ipari létesítmény, a Paksi Atomerőmű sem.

Ha Budapestet nem vesszük számításba, az összeírás akkor is azt mutatja, hogy 2010 után elsősorban városi lakásokat (72%) kerestek az újba költözők. Ám az egyes vármegyék abban is számottevő különbségeket mutatnak, hogy milyen település típusokra volt jellemző az új otthonok építése. E szempontból az egyik végletet Nógrád vármegye jelenti, ahol – egyedüliként – az új lakások többsége (59,9%) községekben épült. Ezt az arányt legjobban Győr-Moson-Sopron (44,8%), Zala (39,8%) és Fejér (39,4%) közelítette meg, míg a sort Békés (8,1%) zárta, ahol a lakásállomány megújulása szinte csak a városokra szűkült. Valkó Dávid szerint több tényező alakíthatta ezeket a tendenciákat. A településszerkezeti adottságok mellett felismerhető például a CSOK-kedvezmények hatása, de ezen felül az is hathatott, hogy az ország keleti részében, a kevésbé prosperáló területeken inkább a városba költözés ígér bővebb lehetőségeket a munkavállalók számára. A nyugati, jól fejlődő régiókban erőteljesebben megjelent az agglomerációs kiköltözés, aminek lehet oka a városi lakásárak túlzott elszaladása, de akár a nyugodtabb, egészségesebb lakókörnyezet keresése is.

Az új otthonok esetében nem csupán a helyszínük, hanem a méretük is szemléletesen mutatja tulajdonosaik elképzeléseit, igényeit vagy sokkal inkább lehetőségeit. A 2010 után épült, lakott lakások között minden hetedik (13,7%) kisebb volt 50 négyzetméternél, viszont minden negyedik (24,8%) elérte legalább a 120 négyzetmétert. De e tekintetben is mutatnak különbségeket az ország egyes területei.

Kislakás-építésben egyértelműen a főváros áll az élen, ott a lakott új otthonok 27,8 százaléka kisebb 50 négyzetméternél, ez a részesedés éppen kétszerese az országos átlagnak. Ugyancsak átlag feletti arányban épültek ilyen „gazdaságos otthonok” Baranyában, Csongrád-Csanádban és Győr-Moson-Sopronban, amiben jelentős szerepe lehetett például a pécsi, szegedi, győri lakóingatlan-fejlesztéseknek. Ha kiszűrjük e városi hatást, és csak a községek újépítéseit tekintjük, akkor Somogyban (8,2%), Baranyában (7,3%) és Jász-Nagykun-Szolnokban (7%) épültek legnagyobb arányban kislakások. Az aprókkal szemben a felső kategóriában sokkal színesebb az élmezőny. Szeretik a nagy otthonokat a jól prosperáló vármegyékben, de az olyanokban is, ahol egyébként elenyésző volt az építési kedv 2010 után. Így került a lista élére Tolna, ahol a lakott új lakások közel fele (44,6%) elérte-meghaladta a 120 négyzetmétert, kevéssel mögötte következik Zala (43,1%), majd szorosan együtt (41,4-42,1%) Veszprém, Heves, Komárom-Esztergom, és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyék.