Itt a nyugdíj összeomlás! Ha nem hiszed, itt vannak hozzá a számok igazolásul

A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatatlan, melyet demográfiai adatok és előrejelzések sokasága támaszt alá. Alig több, mint 30 év múlva 2 fő aktív korú magyar lakosra 1 fő 65 évnél idősebb, nyugdíjas korú ember jut majd.

Itt a nyugdíj összeomlás! Ha nem hiszed, itt vannak hozzá a számok igazolásul

Az állami nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a nyugdíjaknál gyorsabban emelkedő reálbérek növelhetnék, ám a járulékcsökkentések miatt a helyzet továbbra is kedvezőtlen, s az elöregedés miatt a következő években még inkább romlani fog.

Le kell számolni azzal az elvárással, hogy az állam képes lesz a nyugodt időskor biztosítására, s minél gyorsabban a saját megtakarítások, az öngondoskodás felé kell fordulni – hívják fel a figyelmet a money.hu szakértői. 

Két keresőre egy nyugdíjas jut 2060-ban

Míg 1990-ben 1000 aktív korú magyarra 200, 65 éves, vagy idősebb polgár jutott, addig 2022-ben már 303. A tendencia folytatódik, 2030-ban már 2,13 millió magyar lesz 65 éves vagy idősebb. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) példaszámítása szerint 2045-ben az eltartottsági ráta (az aktív korúakra jutó idősek aránya) már meghaladja majd a 45 százázalékot, 2061-ben pedig 100 aktív, kereső korú magyarra 50, a 65. életévét betöltő idős jut majd.

Vannak ennél pesszimistább előrejelzések is

money.hu szakértői arra emlékeztetnek, hogy vannak ennél pesszimistább forgatókönyvek is. A Magyar Nemzeti Bank korábbi tanulmánya 2060-ra az aktív korúak 57 százalékára tette az akkor élő szépkorúak arányát, míg a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének 2015-ös várakozásai alapján számított különböző pályák szerint az elöregedő társadalomban 2060-ra 100 aktív korú magyarra 67-69 65 évét betöltött idős honfitárs juthat.

nyugdíjkatasztrófa

Nő a nyugdíjban töltött évek száma

Ebben a helyzetben további nyugdíjreformra van szükség. A nyugdíjkorhatár korábban elhatározott emelése most ér véget, az 1957-ben születettek idén, a 65. életévüket betöltve mehetnek nyugdíjba.

Ők ráadásul azzal számolhatnak, hogy a korábbiaknál tovább élvezhetik a nyugdíjas éveket, hiszen nem csak a születéskor várható élettartam, hanem a nyugdíjkorhatárt megélt emberek további várható élettartama is számottevően növekedett az elmúlt években.

A 62. életévüket betöltő magyar hölgyek ma már úgy kalkulálhatnak, hogy további 19 évig maradhatnak még közöttünk, de a számukra kritikus éveken, a 40-50 éves koron túl lévő idős férfiak a statisztikák szerint átlagosan 79 évig élnek majd.

Ami kedvező az élettartam, borzasztó a finanszírozás szempontjából – egyre hosszabb ideig kell ugyanis fizetni a nyugdíjakat, miközben egyre többen válnak majd nyugdíjassá. Eközben a születési statisztikákat látva most úgy néz ki, egyre kevesebb aktív korú befizető lesz.

A járulékcsökkentés visszaüthet

Ebből a szempontból aligha tesz jót a jövő nyugdíját érintő várakozásoknak, hogy a folyamatos járulékcsökkentés miatt egyre kevesebb bevétele van a nyugdíjalapnak. A KSH adatai szerint 2017 és 2022 között a bruttó átlagbér 46 százalékos növekedésével szemben az átlagnyugdíj összege csak 23 százalékkal nőtt.

Ennek alapján azt mondhatnánk, hogy a béremelkedés mértéke összességében többletet hozhat a tb-alapoknak. Ugyanakkor látni kell, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) mértékének elmúlt években tartó csökkenése, ráadásul a szocho felosztáson belül a nyugdíjalapba érkező rész arányának 79,5 százalékról 70,22 százalékra csökkentése miatt számottevő összeg esik ki a nyugdíjrendszerből.

A legnagyobb rést a 2022. évi drasztikus, 4 százalékos szocho-csökkentés jelenti, ami a számítások szerint 350 milliárd forinttal csökkentheti a nyugdíjbiztosítási alap bevételeit.

A money.hu számításai szerint a mindenkori bruttó átlagbérből (szocho és tb címen) fizetett nyugdíjjárulék mértéke 2018-ban még az átlagnyugdíj kétharmadát tudta fedezni, ez 2022-re 50 százalékra csökkenhet. (Egyelőre csak a januári adatok állnak rendelkezésre.)

A társadalom elöregedése ráadásul a rendszeren belüli átcsoportosításokat sem teszi lehetővé, hiszen időskorban sokkal többet van szükség egészségügyi ellátásra, márpedig a szépkorúak ellátását is az aktívak befizetéseiből finanszírozzák.

A fentieknek két következménye lehet:

1. A nyugdíj korhatár további emelése elkerülhetetlenné válik – még akkor is, ha ez politikailag nehezen vállalható.

2. A nyugdíjba vonuláskor az utolsó kereset arányában jóval kisebb lehet majd az első nyugdíj összege, a helyettesítési ráta. A fenntartható nyugdíjrendszerhez az kell, hogy a 2017-es, az EU 57-58 százalékos átlagánál jóval magasabb 66 százalékhoz képest valamikor a 2020-as évtized végére 50 százalék közelébe csússzon ez az érték.

A társadalom további elöregedése ugyanakkor azt vetíti előre, hogy a helyettesítési rátát 2040 után 30 százalék közelébe kell csökkenteni a fenntartható nyugdíjrendszer érdekében.

Az állam nem tud eleget segíteni, mi magunk pedig vonakodunk

A fentiek alapján tovább már nem tartható az a vélekedés, hogy a társadalom 75 százaléka az államtól várja a biztos időskor anyagi hátterének a megteremtését – mert erre a jelenlegi szinten nem lesz képes.

Ennek ellenére a hazai lakosság harmada  – bár háromnegyedük tisztában van azzal, hogy az államtól kapott nyugdíj aligha lesz elég a biztos öregkor biztosítására – csak az állami nyugdíjból szeretne megélni, kevesen gondolják, hogy saját maguknak is tennie kellene érte.

Az MNB lakossági vagyon összetételét vizsgáló jelentése szerint miközben a háztartások vagyona 2017 és 2020 között 38 százalékkal növekedett, addig az öngondoskodási célú vagyonelemek (az életbiztosításokban és önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő megtakarítások csak 17 százalékkal bővültek.

Ennek köszönhetően az öngondoskodási célú megtakarítások aránya a teljes vagyonon belül a vizsgált időszakban 4,4 százalékról 3,8 százalékra szorult.

Sokan azzal érvelnek, hogy nem tudnak elegendő összeget megtakarítani ilyen hosszú távra. Ennek kapcsán a money.hu szakértői arra figyelmeztetnek, hogy minden időskorra előre félretett forinttal kevesebb fog hiányozni a nyugdíjas években.

Geopolitika, fenntarthatóság és maguk a fogyasztók – ezek az autóipar legnagyobb kihívásai, derült ki a KPMG felméréséből

Technológiai változások, geopolitikai feszültségek, fenntarthatósági elvárások és a fogyasztói szokások gyors átalakulása – ezek a legfőbb kihívások, amelyekkel az autóipar vezetői szembenéznek, derült ki a KPMG – immáron 25. – Global Automotive Executive Survey tanulmányából, amelyben 775 autóipari vezetőt kérdeztek meg idén is az iparág helyzetéről, kilátásairól és legnagyobb nehézségeiről.
2025. 10. 31. 03:30
Megosztás:

Nagy Márton: a gazdasági növekedés az idei évben 0,5 és 1 százalék között alakul

A gazdasági növekedés az idei évben is valahol 0,5 és 1 százalék között alakul - mondta a nemzetgazdasági miniszter csütörtökön Miskolcon, ahol a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) által életre hívott Kopátsy Klub ülésén tartott előadást.
2025. 10. 31. 03:00
Megosztás:

Így lehet politikai választást nyerni a Tik-Tok-kal néhány hónap alatt

A tavalyi romániai elnökválasztások első fordulója után általános meglepetést keltett, hogy egy szinte ismeretlen jelölt került az élre. Georgescu sikere elsősorban a TikTok-on futtatott kampányának volt köszönhető, amelyet számos gyanús körülmény övezett. Tekintettel arra, hogy ekkorra már több mint egy éve hatályban volt az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendelete – amelyet éppen az ilyen helyzetek megelőzésére hoztak létre –, jogosan merül fel a kérdés: vajon valóban hatékonyan működik-e ez a szabályozás?
2025. 10. 31. 02:00
Megosztás:

Hol a legjobb nyugdíjasnak lenni Európában?

Franciaországban ismét a politikai viták középpontjába került a nyugdíjreform felfüggesztésének ügye. Ez jó alkalmat kínál arra, hogy áttekintsük, az egyes uniós tagállamok milyen nyugdíjrendszert alkalmaznak, és milyen életkort szabnak meg a munkából való visszavonulásra.
2025. 10. 31. 01:00
Megosztás:

A Sui ($SUI) 4%-os emelkedése biztató, de a Digitap ($TAP) 1 millió dolláros tőkebevonása mutatja, merre tart az okos pénz

Ahogy a szélesebb piac fokozatosan helyreáll, a SUI árfolyama a kulcsfontosságú, 2,36 dolláros támaszszintről pattant vissza, közel 4%-os heti növekedést elérve.
2025. 10. 30. 23:00
Megosztás:

A Bybit felfüggeszti az új japán regisztrációkat – jön a kriptószabályozás szigorítása

A világ második legnagyobb kriptotőzsdéje, a Bybit bejelentette: október 31-től nem fogad új felhasználókat Japánból. A döntés hátterében a japán pénzügyi felügyelet, az FSA hamarosan életbe lépő, jelentős szigorításai állnak, amelyek alapjaiban változtathatják meg az ország kriptopiaci működését. Vajon ez a lépés a felkészülés jele – vagy inkább egy figyelmeztetés arra, hogy a kriptoszolgáltatók menekülőre fogják?
2025. 10. 30. 22:00
Megosztás:

Vegyesen mozgott a forint

Vegyesen alakult a forint jegyzése a főbb devizákkal szemben csütörtökön késő délután a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
2025. 10. 30. 21:30
Megosztás:

A Bitcoin árfolyam zuhan a kamatvágás ellenére is - miért?

A kamatcsökkentés hagyományosan jó hír a kriptovaluták számára – de most valami megváltozott. A Fed legutóbbi kamatdöntése után a Bitcoin ára több mint 4%-ot esett, ami sok befektetőt zavarba ejtett. Vajon egy újabb medvés időszak kezdődik? Vagy csak a piac játszik velünk? Nézzük meg a részleteket!
2025. 10. 30. 20:30
Megosztás:

A Solana (SOL) korai milliomosokat teremtett: Elemzők szerint a Digitap ($TAP) megismételheti ezt a sikert

A kriptovaluta-piac képes egyik napról a másikra milliomossá tenni a korai befektetőket. A Solana (SOL) azon tokenek egyike, amelyek hatalmas nyereséget hoztak a kezdeti támogatók számára.
2025. 10. 30. 20:00
Megosztás:

A Bitcoin-bányászok az AI és Wall Street felé fordulnak

2024 tavaszán a Bitcoin újabb felezési ciklusba lépett, és ezzel alapjaiban rázta meg a kriptobányászat világát. A korábban csak érmék után hajtó cégek most több mint 11 milliárd dollár értékben bocsátottak ki átváltható kötvényeket, és egyre inkább a mesterséges intelligencia által vezérelt számítási szolgáltatások felé fordulnak. Egy új iparági átalakulás zajlik – és már nem csak kriptopénzről van szó.
2025. 10. 30. 19:30
Megosztás:

Okoshűtők és adatvezérelt háztartások: így alakítják át az energiamenedzsmentet

Az okoshűtőszekrény nem futurisztikus luxuscikk – már a háztartások intelligens központjainak egyik sarokkövét képezi. A hagyományos hűtők folyamatos energiafogyasztása mellett az új generációs berendezések adatvezérelt döntésekkel minimalizálják a költségeket, és optimalizálják az ellátás folyamatát. Az adatgyűjtés és a mesterséges intelligencia segítségével ezek az eszközök folyamatosan tanulnak a felhasználói szokásokról, és ezek alapján reagálnak a változó körülményekre.
2025. 10. 30. 18:00
Megosztás:

Trump: több témában megállapodtunk Hszi Csin-pinggel

A kiemelten fontos ásványkincsek kínai szállításáról és amerikai mezőgazdasági termékek nagy mennyiségű kínai vásárlásáról is megállapodott Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnök Dél-Koreában tartott találkozóján - erősítette meg az amerikai elnök a közösségi oldalán csütörtökön.
2025. 10. 30. 17:30
Megosztás:

A Wizz Air minden eddiginél több járatot indít Budapestről a télen

A Wizz Air minden eddiginél nagyobb kapacitást biztosít a téli menetrendi időszakban Budapestről induló járatain: az egy évvel ezelőttihez képest 8 százalékkal több, 3,2 millió ülőhelyet kínál az utasoknak, és 59 célállomásra indít járatokat - közölte a légitársaság az MTI-vel csütörtökön.
2025. 10. 30. 17:00
Megosztás:

Az OKSZ szerint az árrésstopot kivezetni kellett volna, nem kiterjeszteni

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt kiterjesztette azt új termékekre is - így reagált a szövetség Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek csütörtökön a Kormányinfón elhangzott bejelentésére, amely szerint 2026 február 28-ig meghosszabbították az árréscsökkentést.
2025. 10. 30. 16:30
Megosztás:

Iránytű Intézet kutatás: új ipari beruházást várnak a dunaújvárosiak

Dunaújváros iparváros, és az is szeretne maradni – ez derül ki a helyi lakosság körében végzett reprezentatív kutatásból*. A dunaújvárosiak döntő többsége úgy látja: új ipari beruházás segítene a helyi kohászat összeomlása nyomán nehéz helyzetbe került településen; ez szerintük kormányzati vagy nagyvállalati feladat lenne.
2025. 10. 30. 16:00
Megosztás:

Negyedéves alapon stagnált a GDP a harmadik negyedévben

A KSH ma reggel tette közzé a harmadik negyedéves GDP-re vonatkozó első gyorsbecslését. A tényadat negyedéves összehasonlításban megfelelt az általunk várt stagnálásnak. Éves összehasonlításban a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye az adatrevízió után.
2025. 10. 30. 15:30
Megosztás:

Októberben javult a gazdasági hangulat az euróövezetben

Két és fél éves csúcsra javult októberben az euróövezet gazdasági hangulatindexe az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága (DG ECFIN) felmérésének csütörtökön publikált eredménye alapján.
2025. 10. 30. 15:00
Megosztás:

Beigazolódtak a várakozások: már Budapesten is korlátozzák a beköltözéseket

Beigazolódtak az ingatlan.com áprilisban és májusban megfogalmazott várakozásai az önazonossági törvény kapcsán: a budapesti kerületeket is elérte szabályozási hullám, mivel 2026 januárjától XVI. kerület is feltételekhez köti a beköltözéseket.
2025. 10. 30. 14:30
Megosztás:

Ősszel is magas fordulatszámon teljesít a turizmus – szeptemberben 8%-kal pihentek többen

Magyarország a hazai és a nemzetközi utazók számára is egyre vonzóbb turisztikai desztinációvá válik. 2025 szeptemberében több mint 1,6 millió vendég érkezett a hazai szálláshelykere, ami 8,3%-kal több, mint 2024 azonos időszakában. A szálláshelyek 3,8 millió vendégéjszakát regisztráltak, 5,6%-kal többet, mint tavaly szeptemberben.
2025. 10. 30. 14:00
Megosztás:

Növekszik a gyertyák exportja Magyarországról 2020 és 2024 között. A fő célpiacok: Németország, Dánia és Csehország

November 1-jén, mindenszentek napján Magyarországon is milliók gyújtanak gyertyát a temetőkben, hogy megemlékezzenek elhunyt szeretteikről. Bár az ünnep elsősorban lelki jelentőséggel bír, a külkereskedelmi adatok azt mutatják, hogy a gyertyaipar gazdasági szempontból is fontos szerepet tölt be. Az Akcenta, a Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ITC) adatai alapján készült elemzése szerint Magyarország gyertyaexportja 2020 és 2024 között 34,8 millió euróról 54,2 millió euróra nőtt. Bár 2023-hoz képest 9,3%-os visszaesés figyelhető meg, az ágazat továbbra is pozitív külkereskedelmi egyenleget mutat – 2024-ben ez 4,06 millió eurót tett ki.
2025. 10. 30. 13:30
Megosztás: