Javult a háztartások és a vállalkozások konjunktúraérzete
Megjegyezték, amennyiben a magyar gazdaság dinamikus növekedése folytatódik, a két konjunktúraindex tovább emelkedhet, ehhez azonban több tényező együttállására is szükség van. Példaként az infláció csökkenését, valamint az ipart és az építőipart érintő alapanyaghiányt, illetve a vállalati szektort érintő energiaársokkot és a szállítási nehézségek mérséklődését említették.
Az egyes lakossági konjunktúraindexek közül továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése a legkedvezőbb: ennek alindexe az előző hónapban mért +6,5 pontról +9,2 pontra emelkedett októberben. Kisebb mértékű javulás tapasztalható az anyagi helyzet és a gazdasági környezet megítélésében is: az előbbi -5,1 pontról -4,3-re, míg utóbbi -3,7-ről -1,4 pontra változott.
Ugyanakkor jelezték, az infláció megítélése az előző havi -30,8 pont után októberben visszakorrigált augusztusi értéke környékére, és így -36,3 pontot tett ki, így a négy alindex közül továbbra is ennek a megítélése a legkedvezőtlenebb.
A vállalati felmérésben megállapították, hogy az alindexek közül az iparági környezet esetében kismértékű romlás következett be, +15,3 pontról +14,7 pontra, ennek ellenére továbbra is ennek az alindexnek az értéke a legkedvezőbb. A legnagyobb javulás a gazdasági környezet megítélésében történt, a mutató értéke az előző havi -5,0 pontról +2,4-re emelkedett, ami azt jelzi, hogy megítélése pozitívvá vált, erre legutóbb 2020 januárjában volt példa.
Hozzátették, hogy a termelési környezet megítélése kismértékben, -5,3-ről -3,9-re emelkedett, ezzel szemben az üzleti környezetnél többségbe kerültek a pozitív válaszok, így -3,5-ről +0,5 pontra javult.
A felmérés szerint a legnagyobb mértékű és önmagában is jelentős javulás az előző 1 év gazdasági helyzetének megítéléseben következett be. A szeptemberi 22,1 százalék után a megkérdezettek 14,2 százaléka mondta, hogy a gazdasági helyzet jelentősen, míg 31,3 százalék után 23,9 százaléka, hogy kismértékben romlott az elmúlt egy évben. Egyúttal arra is rámutattak, hogy 17,9 százalékról 27,9 százalékra nőtt azok aránya, akik kismértékben, míg 6,0 százalékról 13,9 százalékra azoké, akik jelentősen javulónak értékelték a gazdasági helyzetet az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A második legnagyobb arányú, szintén pozitív irányú változás az ország versenyképességének elmúlt 1 évre vonatkozó megítélésében történt: a versenyképességet kismértékben javulónak a szeptemberi 22,0 százalék után októberben 28,9 százalék ítélte, míg jelentősen javulónak 6,1 százalék helyett 12,0 százalék.
