Jön a víz, úszik a kocsi: így autózzon árvíz idején!

Tájékozódjunk a körülményekről

A legfontosabb, hogy legyünk tisztában a helyzet súlyosságával. Akárhova utazunk, indulás előtt tájékozódjunk az aktuális lezárásokról, terelésekről. Ezek nem feltétlenül csak az árvíztől fenyegetett területeket jelentik: elképzelhető, hogy távolabb fekvő főutakat jelölnek ki mentesítő útvonalnak, vagy messziről érkező konvojoknak kell célhoz érniük segélycsomagokkal, homokzsákokkal, orvossággal vagy segítőkkel. Munkába se induljunk el anélkül, hogy rápillantanánk a legfrissebb hírekre.

Készüljünk a kényelmetlenségre

A legalaposabb utánajárással is előfordulhat, hogy nem tudunk tovább haladni, akár a hatóságok zárták le az utat, akár a víz vagy annak hordaléka tette járhatatlanná az adott szakaszt. Ha szerencsénk van, ilyenkor megfordulhatunk, és új útvonalat kereshetünk, de a 2013. március 15-i hóviharok példája mutatja, hogy könnyen kerülhet az ember olyan helyzetbe, ahonnan nincs kiút. Legalább ezekben a napokban legyen a kocsiban némi tartalék száraz, meleg ruha, enni- és innivaló, hordozható telefontöltő.

Ne induljunk útnak alig feltöltött telefonnal, és főleg arra ügyeljünk, hogyha a városhatáron túl megyünk, legyen legalább félig az üzemanyagtartály (vagy az akkumulátor, ha villanyautóval járunk.) Ha hosszabb utazásra készülünk, feltétlenül értesítsünk valakit terveinkről. Ezek szélsőséges elővigyázatosságnak, túlzott óvatosságnak tűnhetnek, de ha ott ragadunk valahol az autóban, könnyebb lesz átvészelni a helyzetet, amíg meg nem érkezik a segítség.

Menjünk gyalog, de mi legyen az autóval?

Előfordulhat olyan helyzet, hogy magára kell hagynunk az autót – nem mindegy azonban, hogy hol és hogyan tesszük. Mindenképpen kerüljük a mélygarázsokat, hegyvidéken a meredek utcák alsó szakaszait – azok az esőzések, amelyektől megáradnak a folyók, a városban is váratlan helyzeteket okozhatnak. Húzódjunk minél inkább le az útról, de kerüljük a laza útpadkát, az árok szélét, ami a lezúduló víz hatására beomolhat az autó súlya alatt. Ne parkoljunk nagy lombú, öreg fák alá, amiket kidönthet a vihar.

Az autó nem hajó

Már csak pár száz méter választja el úti céljától, de víz öntötte el az utat? Nagy lehet a kísértés, hogy áthajtson az elárasztott szakaszon, de ne tegye. Nem tudhatja, mit hordott az útra a víz, megemelte-e a csatornafedeleket, beszakította-e a burkolatot az áradás ereje. Ha vészhelyzetben mégis kénytelen áthajtani a vízen, tartson be néhány létfontosságú szabályt. Egyenletes sebességgel, de lassan közlekedjen, a vízbe érve ne lassítson, ne gyorsítson, és ne kormányozzon. Ha túl gyorsan halad, a víz nyomása a ventilátort a hűtő lamelláiba préselve tönkreteheti a motor hűtőrendszerét. Ennél is nagyobb bajt okoz, ha a légszűrőn keresztül víz kerül a motorba: mivel a folyadék nem összenyomható, a nyomás szétvetheti a motorblokkot, elgörbítheti a hajtókarokat – az ilyen károk legtöbbször csak motorcserével orvosolhatók. Ezért, ha a víz mélyebb az autónk tengelyénél, semmiképpen ne kíséreljük meg az átkelést.

Nem látványosság

Az ember kíváncsi lény, a katasztrófaturizmussal azonban nemcsak magunkat, de a mentést, az elhárítást végző szakembereket is veszélybe sodorhatjuk. Gyalog se keressük fel a vízzel elárasztott vagy fenyegetett területeket, autóval pedig fokozottan tilos ilyen helyekre behajtani. A természet erői itt már meghaladhatják a mérnöki felkészültséget és a józan ész ítélőképességét egyaránt: pár centiméteres víz is elsodorhat egy autót, és egy széllökés is kidönthet egy egészségesnek látszó fát.