Komoly megpróbáltatások előtt állunk, a béke hozhat megoldást – zárult az MCC Budapest Summit
Ezúttal a történelem döntött az őszi MCC Budapest Summit témájáról, hiszen a központi téma az orosz-ukrán háború és annak gazdasági hatásai voltak. A rendezvény számos hazai és külföldi szakembert felvonultatott, amely szeptember 29-én este Tuomas Malinen előadásával vette kezdetét.
Az MCC Budapest Summit pénteki napján négy panelbeszélgetésben osztották meg gondolataikat a hazai és külföldi szakemberek. Ezek közül az első a háborúk és a szankciók kapcsolatát vizsgálta és arra a megállapításra jutott, hogy a történelem során a szankciók töredéke működött csak. A témához kapcsolódóan Christopher Davis, az Oxford Institute of Population Ageing kutatója, Howard J. Shatz, a RAND Corporation vezető közgazdásza, John Laughland, politikatudományi és -történeti előadó, az MCC vendégoktatója, valamint Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője fejtette ki véleményét az EU szankciós politikájáról.
Laughland szerint a mostani büntető szankciókkal az a probléma, hogy nem terjed ki az energiaszektorra és így a szankciók hatástalanok. Továbbá a brit szakember kiemelte, hogy büntetni csak olyasvalakit lehet, aki felett hatalommal rendelkezünk, de Oroszország esetében ez a helyzet nem áll fent.
Davis több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a szankciók hatásainak vizsgálata terén. „A szankcióknál nem csak a célországra gyakorolt hatást kell nézni, hanem a szankciókat kivetőknél jelentkező következményeket és a világ többi részére gyakorolt hatást is” – emelte ki. Továbbá megjegyezte, hogy az EU nem járt el kellő körültekintéssel a szankciók bevezetésével kapcsolatban, valamit arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugat orosz gáztól való elfordulása és a cseppfolyósított gáz felé orientációja gázhiányt fog előidézni a harmadik világban.
Shatz megjegyezte, hogy a szankciók abban az estben működőképesek, amikor egy nagy állam szankciónál egy kisebbet. A szakember Hollandia és Indonézia példáját említette, amikor Hollandia a függetlenné vált Indonéziára sikertelenül vetett ki szankciókat. Az olyan – Shatz fogalmazása szerint – zsivány államok ellen néha működnek a szankciók, mint Észak-Korea vagy Irán, tehát összességében a szankciók elég vegyes összképet mutatnak.
Az élelmiszerválságról szóló, parázs vitától sem mentes panel résztvevői arra hívták fel a figyelmet, hogy egyelőre nem, vagy csak szórványosan jelentkező élelmiszerválságról beszélhetünk, amelynél a legnagyobb problémát nem feltétlenül a rendelkezésre álló élelmiszermennyiség, hanem sokkal inkább az ahhoz való hozzáférés, valamint a megfelelő minőségű táplálkozás problémája jelenti. A témakör szakértői Amanda Martinez, az ENSZ Élelmezési Világprogramjának gazdasági kockázatelemzője, Dr. David Laborde Debucquet, a Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) tudományos főmunkatársa, Dr. Mezei Dávid, a Takarékbank Zrt., Magyar Bankholding Csoport Agrár és Uniós kapcsolatokért felelős terület vezetője, valamint Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkára voltak.
Amanda Martinez arra mutatott rá, hogy az élelmiszer-előállítással és az élelmezéssel kapcsolatos problémák - legyen szó az elérhetőségről, vagy a megfelelő tápanyagértékről - a világ számos országában jelen vannak. Okai között szerepel a klímaváltozás is, ugyanakkor a háború és következményei a helyzetet tovább súlyosbították.
David Laborde Debucquet úgy fogalmazott, a tökéletes vihar esete áll fenn: a klímasokk kombinálódik a rossz politikai döntésekkel, és a háború következményeivel. A Nemzetközi Élelmiszerpolitikai Kutatóintézet (IFPRI) tudományos főmunkatársa arról is szólt, problémát jelent, hogy több ország korlátozza a gabonaexportot.
Az emelkedő energiaárak kérdésköre is kiemelt figyelmet kapott az MCC Budapest Summiton. Európa nagyot hibázott – mondta Dr. Tuomas Malinen, a GnS Economics ügyvezető igazgatója a rendezvény pénteki napjának első délutáni előadásán. Malinen szerint kérdéses, hogy a háborút követően Oroszországnak érdekében áll-e visszaállítani Európa gázellátását – a szakértő szerint ebben a kérdésben mi sajnos vesztésre állunk. Dr. Ács Zoltán közgazdász, a London School of Economics professzora és az MCC vendégoktatója egyetértését fejezte ki a konferencia egyik korábbi, fontos tételmondatával, miszerint Európában az inflációt a drasztikusan emelkedő energiaárak okozzák.
A pénteki nap utolsó beszélgetésén az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a háború hosszú távon átalakíthatja nem csak Európa gazdaságát, de a mindennapi életünket is. Az energiahatékonyság kiemelten fontos lehet, de az emberek fogyasztási szokásai is átalakulnak.
Egységes fellépést és európai szintű összefogást sürgettek az MCC Budapest Summit szombati napjának indító panelén a résztvevők, amely álláspontjuk szerint a kulcsa annak, hogy Európa eredményesen tudjon megküzdeni az elkövetkező válsággal. Fritz Söllner, az Ilmenaui Műszaki Egyetem tanszékvezetője szerint a mostani helyzet kialakulásában nagyon nagy szerepe volt annak a politikai iránynak, amely függővé tette a német gazdaságot az orosz energiahordozóktól. A háború és a szankciók árát így a német vállalatok és német emberek is fizetik. „Az elmúlt 30 évben ez a hetedik válság, amit átélek és mindegyikből kilábaltunk. Ehhez együttműködés, kreatív ötletek és egységes kiállás kell Európában. Európa csak akkor tud erős maradni, ha egységesen állunk ki”- jegyezte meg Thomas Narbeshuber a BASF Közép- és Délkelet-Európa alelnöke.
A háború az elmúlt napok történései alapján is inkább az eszkaláció felé halad, hatásait még hosszú évekig érezni fogjuk- így lehet összefoglalni annak a panelnek a mondanivalóját, amelyen arra a kérdésre keresték a választ a szakemberek, hogy vajon meddig tarthat még a háború Ukrajnában.
A többnapos nemzetközi konferencia utolsó beszélgetésén a zöld átmenet lehetőségéről beszéltek az előadók. Megállapították, hogy a válságos környezetben még inkább szükséges meglépni a zöld fordulatot, a mostani energiaválság hatékonyabban előmozdíthatja a megújuló és klímabarát energia szélesebb körű térnyerését.
