Lejárt a határidő, az EU-s minimálbér irányelv teljes átültetésével még tartozik a kormány

Az elnök felhívja a figyelmet: az európai irányelv generálta kormányrendelet szerint a minimálbérnek 3 éven belül el kell érnie a rendszeres bruttó kereset 50 százalékát. A megállapodás átültetésének határideje november 15-én lejárt, ám a munka nagyobb része még hátra van, a kötelezettségeknek legfeljebb a fele került bele a kormányrendeletbe.

A minimálbér 2026-os 13 százalékos, és a 2027-es 14 százalékos emelése a megállapodás alapját jelentő prognózisok teljesülésének feltétele. A garantált bérminimumról nem is sikerült 3 évre fixen megállapodni, mert a munkáltatók a bizonytalan gazdasági helyzetben nem akarták vállalni a szerintük túlzó igény teljesítését – magyarázta az elnök. Zlati Róbert szerint még ilyen mértékű emelésekről sem lehetett volna megállapodni, ha nem lenne az EU-s minimálbér irányelv, amelyre tekintettel a szociális partnerek által támogatott módon kormányrendeletbe került, hogy a minimálbér mértékének 2027. január 1-re el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát.

A jelenleginél kiszámíthatóbb gazdasági környezetben is kockázatos a feleknek 3 évre előre kőbe vésni a béremelési számokat, a szakszervezetek mégis többet reméltek a most kialkudottnál – közölte Zlati Róbert a béremelési megállapodás ünnepélyes aláírását követően.

- Ez azonban nem azt jelenti, hogy elégedettlenek lennénk, hiszen úgy látjuk, hogy az egyezség egy nagyon jó célt szolgál, és ilyen mértékű emelésről nem lett volna szó, ha nem létezik a korábban említett európai minimálbér megállapodás, amelyet a magyar jogrendszerbe is át kell ültetni – szögezte le az elnök. Hozzátette, megérti, mégis sajnálja, hogy a munkáltatók óvatosak voltak, nem vállalták a garantált bérminimum előre rögzített emelését.

Az átültetési határidő egyébként november 15-én lejárt, a magyar kormány egy kormányrendelettel azonban csak félig teljesítette a feltételeket. Az megnyugtató, hogy legalább a közvetlenül a munkabérhez kapcsolódó előírások bekerültek határidőre a hazai rendszerbe. Az is előrelépés – de legalábbis változás –, hogy a minimálbér-megállapítás konzultatív fórumaként a rendelet a korábbi megállapodásos alap helyett a Versenyszféra és a Kormány Konzultációs Fórumát (VKF) jogszabályi szintre emeli, aminek köszönhetően az egyeztetések jogilag erősebbek lettek – magyarázza a változás pozitív elemeit Zlati Róbert.

A MASZSZ elnöke szerint azonban ezzel az előírtaknak legfeljebb a fele teljesült, így még hátra van a hazai átültetési eljárásból az irányelv egyik fontos kitétele, a munkahelyek kollektív szerződéssel való lefedettségének drasztikus növelése. A szövetség elvárja, hogy készüljön egy növelést célzó cselekvési terv, amihez a kormány vegye figyelembe a szociális partnerek szakmai véleményét.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség meggyőződése, hogy az irányelvben foglaltak maradéktalan megvalósítása csak az országos és a középszintű szociális párbeszéd revitalizációjával képzelhető el, és így az érdekegyeztetés segítségével javítható a kormányzati intézkedések minősége és társadalmi elfogadottsága is. Éppen ezért a MASZSZ reméli, hogy a kormány partner lesz az érdekegyeztetés megújításában és ez alapján az európai szociális modell kiteljesítésében.

Annak ellenére, hogy a közelmúltban történt némi előrelépés egyebek között a VKF egyeztetési gyakorlatában – a korábbiaknál konstruktívabbnak tűnik a kormány oldal hozzáállása, s az ígéretek szerint további szakértői munkacsoportok is alakulnak – ezek egyelőre nem érik el az elvárható, illetve megfelelő szintet. Zlati Róbert szerint elkeserítő az is, hogy az irányelv számos rendelkezését, többek között a munkaügyi ellenőrzések bővítését, valamint a közbeszerzések szociális kötöttségeinek erősítését célzó szabályokat sem ültették át a magyar jogba.