Manpower: A hazai cégek 78 százaléka emeli az idei első félévben alkalmazottainak bérét

2025 első félévére a munkáltatók 78 százaléka tervezett béremelést végrehajtani, ám 31 százalékuk csupán 5 százalék alatti mértékben kívánja növelni a fizetéseket. A kiegészítő juttatásokat tekintve ugyanakkor a cégek kétharmada nem tervez emelést az időszak során – derül ki a Manpower Magyarország Fizetési és Foglalkoztatási Trendek címmel ma közzétett felméréséből.

Manpower: A hazai cégek 78 százaléka emeli az idei első félévben alkalmazottainak bérét

A Manpower több mint 300 hazai munkáltató válaszát összegző kutatása szerint a válaszadó cégek 31 százaléka maximum 5 százalékos béremeléssel számolt az idei év első felére, 41,4 százalékuk 6-10 százalék közötti mértékű fizetésemelést tervezett. 11-20 százalék között a vállalatok 3,2 százaléka, míg 20 százalék feletti mértékben 2,5 százalékuk tervezte növelni alkalmazottjainak alapbérét. Csökkentést csupán 1,4 százaléknyian terveztek erre az időszakra.

A kiegészítő juttatások és bónuszok tekintetében is visszafogottan terveztek a cégek: 65,5 százalékuk nem kíván változtatni a korábbi időszak mértékén, és csupán 30,1 százalék jelzett előre emelést.

„Idén jelentősen kinyílt az olló a munkáltatók béremelési ajánlatai és a munkavállalók elvárásai között, akik jellemzően 10 százalék feletti béremeléssel lennének csak elégedettek. Erre azonban a mostani friss adatok szerint csak a cégek 5-6 százaléka hajlandó – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója. – Tavaly az átlagos béremelkedés 13 százalék körül alakult, az idei előrejelzések azonban jóval visszafogottabbak. Mindez azt eredményezheti, hogy a munkavállalók növekvő elégedetlenségének hatására a fluktuációs ráta tavalyhoz képest emelkedni kezd (különösen akkor, ha újból beindul a gazdasági növekedés, nagyobb lehetőségeket teremtve a munkahelyváltásokra).”

A felmérés adatai szerint a munkahelyi fluktuáció átlagos mértéke 2024-ben 10 százalék volt, a válaszadó cégek 80 százaléka a megelőző évhez képest nem észlelt növekedést ebben a mutatóban. A tavalyi időszakra vonatkozóan 54 százaléknyian állították azt, hogy nem merült fel számottevő problémájuk az új munkatársak toborzása során, hatékonyan tudták pótolni a távozó munkatársakat is. Nehézséget a legtöbben az értékesítési-beszerzési (30%), a karbantartási (22%), valamint a logisztikai (17%) munkakörök betöltése során tapasztaltak.

A béremelési tervek részletesebb elemzéséből kitűnik, hogy a fizetésemelést tervező munkáltatók 64 százaléka az összes alkalmazottra kiterjedően változtat a béreken, további 23 százalékuk az állomány 50-80 százalékára terjeszti azt ki, a fennmaradó 13 százalék csupán a létszám felénél kisebb csoportra terjeszti ki ezt az intézkedést.

Az ágazatokat vizsgálva az látható, hogy az alkalmazottak legkevésbé a távközlés, elektronika és villamosmérnöki területeken működő, illetve a könyvelés és HR szolgáltatásokat végző vállalatoknál számíthatnak 5 százalékot meghaladó béremelésre: az előbbi iparágakban a cégek 20, az utóbbiban 29 százalékuk tervez csak ilyen mértékű plusz kifizetést. A leginkább a bank, pénzügy és biztosítás területén oszlottak meg a szándékok: míg az ide tartozó cégek 22 százaléka 11-20 százalék közötti is béremelést tervez, addig 11 százalékuk egyenesen csökkentést tervez. 20 százaléknál nagyobb béremelési szándék egyébként csak az informatikai, kis- és nagykereskedelemmel fogalkozó, illetve a tudomány és oktatás területén működő cégeknél fordul elő – az utóbbi esetben bizonyára közrejátszik az év elején bevezetett 20 százalékos pedagógusbér-emelés hatása is.

Az okostelefon az elmúlt 20 év legnagyobb hatású innovációja

A Bosch kutatásában résztvevők szerint az okostelefon az elmúlt két évtized legjelentősebb innovációja. Az innováció egy összetett ökoszisztéma eredménye, ahol az oktatás, a kutatás és az ipar szinergiájára van szükség. A felmérés rámutat, Magyarország az innovációkban a gyártásra fókuszál, míg globálisan az IT és a telekommunikáció hangsúlyos.
2026. 02. 23. 15:00
Megosztás:

Rugalmasság a pénztárcádban - De milyen áron?

A pénzügyi rugalmasság nem egyszerűen annyit jelent, hogy van némi félretett pénzünk: elsősorban arról szól, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni a változó körülményekhez anélkül, hogy felborulna a mindennapi életünk egyensúlya. Ide tartozik az is, hogy ismerjük és értjük a rendelkezésre álló pénzügyi lehetőségeket, és tudatosan választunk közülük.
2026. 02. 23. 14:48
Megosztás:

Jelentősen csökkent az infláció, kamatcsökkentési ciklus indulhat, miközben szárnyal az arany

Megjelent az MBH Bank Bónusz Podcast legújabb epizódja, amely két nagy jelentőségű témát, a közelgő jegybanki kamatdöntést, valamint az aranypiac látványos emelkedését járja körül az MBH Bank vezető szakértőinek segítségével.
2026. 02. 23. 14:30
Megosztás:

Feltöltő kártyás mobilt használsz? Nézd meg jól, mert jobban járhatsz előfizetőssel

A feltöltőkártyás ügyfelek 22 százalékának mobilköltése eléri azt a szintet, amelynél már érdemes lehet egy kényelmesebb, havidíjas előfizetésre váltani – világít rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss elemzése. A tanulmány rámutat arra is, hogy a feltöltőkártyát használók még ma is viszonylag széles körben rendelkeznek hagyományos mobilkészülékkel.
2026. 02. 23. 14:00
Megosztás:

Saját tulajdon, stabil működés, erősebb vidék – 3 milliárd forintos keretösszegű Szolgáltatóipar-fejlesztési Program indul

A magyar kkv-k megerősítése érdekében a kormány arról döntött, hogy 2026 februárjában elindítja a 3 milliárd forintos keretösszegű Szolgáltatóipar-fejlesztési Programot (SZFP).
2026. 02. 23. 13:30
Megosztás:

Vitalik Buterin: az AI mentheti meg a DAO-kat? Új javaslat az Ethereum társalapítójától

Mesterséges intelligencia szavazna helyettünk a decentralizált szervezetekben? Vitalik Buterin szerint az AI-alapú személyes asszisztensek forradalmasíthatják a DAO-k (decentralizált autonóm szervezetek) működését, csökkentve az alacsony részvételt és a hatalmi koncentrációt. Az Ethereum társalapítója úgy véli: a jövő decentralizált irányítása nemcsak blokkláncra, hanem intelligens algoritmusokra is épülhet.
2026. 02. 23. 13:00
Megosztás:

0,3 százalékra lassult az OECD-országok gazdasági növekedése év végén

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagországainak GDP-je 0,3 százalékkal nőtt átlagosan a tavalyi negyedik negyedévben, ami lassulás a harmadik negyedévi 0,4 százalékos bővüléshez képest - áll a párizsi székhelyű szervezet honlapján.
2026. 02. 23. 12:30
Megosztás:

Fontos határidő közeleg: hétvégéig rendezni kell a köteleződíjat!

Március 1-je nem csupán a lakásbiztosítási kampány kezdetét jelenti, de sokakat érintő szigorú határidő a gépjármű-tulajdonosok számára is: annak a mintegy 70 ezer gépjármű-tulajdonosnak, akik az év végi kampányban, január elsejével kötöttek új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást (kgfb), legkésőbb vasárnap éjfélig kell rendezniük esedékes díjrészletüket – figyelmeztet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).
2026. 02. 23. 12:00
Megosztás:

Arany, fegyverek és kripto: így fest jelenleg Arthur Hayes portfóliója

Kemény eszközök, geopolitikai feszültségek és kriptovaluták egy csomagban. Arthur Hayes legfrissebb portfólió-megosztása ismét rávilágít arra, hogy a korábbi BitMEX-vezér továbbra is a makrogazdasági viharokra készül. A befektetési mixben egyszerre kap helyet a fizikai arany, a nyersanyag-kitermelés, a hadiipar és a vezető digitális eszközök – köztük a Bitcoin és a Hyperliquid ökoszisztéma tokenje, a HYPE.
2026. 02. 23. 11:00
Megosztás:

A magyarok egyre több pénzt „felejtenek” a folyószámláikon: közel 13 000 milliárd forint duzzad a lakossági számlákon

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) február 18-án közzétett legfrissebb statisztikái szerint a magyar háztartások folyószámlabetét-állománya 2025 negyedik negyedévében elérte a 12 ezer 940 milliárd forintot. A money.hu friss elemzése rávilágít, hogy a lakosság jelentős része számottevő pénztől eshet el azzal, hogy kamatozás nélküli folyószámlán hagyja el nem költött megtakarítását.
2026. 02. 23. 10:30
Megosztás:

NAV: A kockázatelemzés és mesterséges intelligencia támogatta kiválasztásra épülnek a 2026-os ellenőrzések

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026-ban tovább növeli a kockázatelemzésen alapuló, célzott ellenőrzések arányát. A csalárd adózók gyors kiszűrését mesterséges intelligencia alapú elemzési modellek is segítik - tájékoztatta Vágujhelyi Ferenc, a NAV elnöke az MTI-t a hivatal most publikált 2026-os ellenőrzési terve kapcsán.
2026. 02. 23. 10:00
Megosztás:

Ilyen is régen volt a személyi kölcsönöknél: minden banknál elérhető egy számjegyű kamat

Az elmúlt hetek kamatcsökkentései nyomán minden bank kínálatában megjelentek a tíz százalék alatti kamattal igényelhető személyi kölcsönök – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője. A nagy kérdés most már az – teszi hozzá –, hogy a 9 százalék alatti kamatok mikor jelennek meg a piacon.
2026. 02. 23. 09:30
Megosztás:

A 3D lézerszkennelés forradalmasítja az építőipart

Az építőipar gyors tempójú fejlődése új technikákat hozott az életünkbe, amelyek átalakítják a megszokott eljárásokat. Az egyik ilyen innováció a 3D lézerszkennelés, amely új távlatokat nyit azok számára, akik építészettel foglalkoznak. Ha még nem gondoltál arra, hogy ennek a módszernek mennyire döntő szerepe lehet az épületek tervezésében és fenntartásában, itt az ideje elgondolkodni rajta.
2026. 02. 23. 09:00
Megosztás:

A jelentős számú makrogazdasági hír ellenére pénteken sem mozdultak érdemben a kötvényhozamok, a forint 380 fölé került az euróval szemben

A múlt heti fontos adatok és események és az éleződő USA-Irán feszültség ellenére sem került sor jelentős mozgásokra a fejlett gazdaságok kötvény- és devizapiacain – sem pénteken, sem a múlt hét egészében.
2026. 02. 23. 08:30
Megosztás:

Nem hatotta meg a tengerentúli piacokat a gyenge GDP, a magas inflációs adat és a legfelsőbb bíróság elutasító döntése Trump vámjairól

Átmeneti ingadozás után végül az amerikai részvényindexek is pluszban zártak pénteken, az államkötvények hozamai pedig emelkedtek.
2026. 02. 23. 08:00
Megosztás:

Miért fogadják el a HUF online játékok a kriptós fizetéseket?

2026 elején már nehéz úgy beszélni az online fizetésekről Magyarországon, hogy a kriptovaluták ne kerüljenek szóba. A Bitcoin árfolyama tavaly ősszel új történelmi csúcs közelébe emelkedett, és bár azóta korrigált, a digitális eszközök iránti érdeklődés nem csökkent.
2026. 02. 23. 07:45
Megosztás:

Rekordszinten zártak a nyugat-európai piacok

Az európai STOXX 600 index pénteken rekordszinten zárt – annak ellenére, hogy az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága hatályon kívül helyező ítéletet hozott a Donald Trump elnök által tavaly áprilisban bevezetett átfogó vámtarifákról. A páneurópai STOXX 600 0,8%-os emelkedéssel, új csúcson zárt, de rekordszinten fejezte be a kereskedést a CAC40 és a FTSE100 is.
2026. 02. 23. 07:30
Megosztás:

Ezermilliárdos tét a magyar energiaátmenetben

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti.
2026. 02. 23. 06:00
Megosztás:

Grönland nem periféria és nem hadszíntér, hanem a globális stabilitás lakmuszpapírja

Az Északi-sarkvidék ma már nem a „béke szigete”, hanem a nagyhatalmi versengés egyik legérzékenyebb frontvonala – mindeközben a régió a Föld leggyorsabban melegedő térsége. Grönland jégtakarójának olvadása a globális tengerszint-emelkedés ötödéért felel, az arktiszi együttműködés alapját adó Északi-sarkvidéki Tanács pedig 2022-ben, az ukrajnai háború kitörésével megingott, és azóta csak romlik a helyzet. Papp Zsanett Gréta klíma- és energiapolitikai elemző, az European Geosciences Union szakpolitikai munkacsoport-vezetője február elején részt vett a tromsøi Arctic Frontiers konferencián. Cikkében személyes grönlandi tapasztalataira is támaszkodva elemzi, miért nem csupán a régió biztonságpolitikai eszkalációjára, hanem helyi társadalom és infrastruktúra, valamint a tudományos együttműködések stabilizálására lenne szükség az Arktiszon.
2026. 02. 23. 05:00
Megosztás:

Minél több dolgozó kap bónuszt, annál jobb egy vállalat teljesítménye

Mérhetően jobb teljesítményt nyújt az a vállalat, ahol a dolgozói kör nagyobb aránya részesül pluszjuttatásban – derül a Budapesti Corvinus Egyetem friss kutatásából.
2026. 02. 23. 04:00
Megosztás: