MEGJELENT, HIVATALOS! Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználásának szabályai
E célt szolgálva a kormány megszünteti a bürokratikus akadályokat annak útjából, hogy saját döntésük szerint, önkéntesen az emberek lakhatásuk megteremtésére használhassák fel megtakarításaikat.
Abból a célból, hogy mindenki számára közérthető és egyértelmű legyen az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás egyéni döntésen alapuló lakáscélú felhasználhatósága, a Nemzetgazdasági Minisztérium az alábbi tájékoztató anyagot dolgozta ki az elmúlt időszakban, valamint a társadalmi egyeztetés során leggyakrabban felmerült kérdések vonatkozásában.
Kérdések és válaszok (GYIK) az Önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felhasználhatóságával kapcsolatban
1. A megtakarítás felhasználásának kik lehetnek a kedvezményezettjei?
A pénztári egyéni megtakarítás felhasználásának kedvezményezettje lehet egyrészt a pénztártag maga, továbbá a pénztártag házastársa, illetve gyermeke vagy gyermekei. A megtakarítás felhasználását igazoló dokumentumon tehát a pénztártag neve helyett annak családtagjainak neve is szerepelhet.
2. Az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás lakás-, házvásárlás célú felhasználásának lehetősége vonatkozik az önerőből, vagyis hitel felvétele nélkül történő ingatlanvásárlásokra?
Igen. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagok egyéni számlájukon felhalmozott megtakarításaikat a jogszabály módosításának értelmében felhasználhatják önerőből történő – hitelfelvétel nélküli – ingatlan vásárlására is, azaz az ingatlan vételár fennmaradó részének a kiegészítéséhez. Az adásvételi szerződés bemutatásával a felhasználás történhet elő- és utófinanszírozással. Előfinanszírozás esetén az eladó számlájára utalandó a vételár fennmaradó része, utófinanszírozásnál pedig a vevő kapja meg az igényelt összeget.
3. Az ingatlan tulajdonrész mértékének minimuma meghatározásra kerül lakásvásárlás esetén?
Nem. A jogalkotói szándék szerint nem került minimum mérték meghatározásra a tulajdonrészt illetően.
4. Telekvásárlásra felhasználható-e a magtakarított összeg?
Igen, ugyanazok a feltételek vonatkoznak rá, mint a lakás- vagy házvásárlásra.
5. Felhasználható-e a megtakarítás házépítésre, vagy bővítésre is?
Igen. A jogszabály módosításának célja az otthonteremtés támogatása, így a megtakarítás felhasználhatósága kiterjed az ingatlan építésére és bővítésére. A megtakarítás felhasználása a kifizetett összeget igazoló számlák maximum 3 alkalommal, tömbösítve történő benyújtását követően utófinanszírozással történhet.
6. Hogyan történik a megtakarítás felhasználása otthonfelújítás esetén?
Felújítás során minden esetben utólagos finanszírozás történik, tehát a pénztártag minden esetben előfinanszírozza a felújítási munkálatokat, a pénztár pedig a feltételek teljesítését követően a jogszabályban szereplő határidőig (beadást követő 60 nap) utólag kifizeti a költségeket. A pénztártag összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatja be a már számlával igazolható költségeinek az elszámolását.
7. Az ingatlan korszerűsítésének lehetőségei köréből kimaradt esetek felülvizsgálatra kerültek?
A korszerűsítésre, vagy felújításra vonatkozó lehetőségek felsorolása a jogszabályban kibővült, számos felhasználási lehetőség szerepel már benne. Ezek külső és belső felújítási-, korszerűsítési-, és bővítési lehetőségekre egyaránt vonatkoznak. Így például a szaniterek beszerzésétől a burkolóanyagon át az építő-alapanyagon keresztül a kerítéselemekig minden érthető alattuk. Az ezekről készült számlák összesen három alkalommal, tömbösítve nyújthatók be.
8. Hiteles energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni a felújítás eredményét?
Nem. A jogszabály a lehetőség egyszerűbbé tétele érdekében nem ír elő ilyen feltételt a felhasználás kifizetéséhez.
9. Hogyan lehet felhasználni a megtakarítást lakáshitel-törlesztésre?
A megtakarítás összege felhasználható rendes (havi) törlesztésre, elő- és végtörlesztésre is.
10. A lakáshitelek havi rendes törlesztése céljából hogyan lehet felhasználni a megtakarításokat?
2025 során megvalósuló lakáshitel-törlesztések finanszírozására lehet felhasználni a megtakarításokat utófinanszírozással. Az igényléshez be kell nyújtani a már megtörlesztett összegeket igazoló banki számlakivonatokat, maximum 3 alkalommal tömbösített formában. Természetesen, ha valaki akarja, akkor benyújthatja az egész évi törlesztéseket igazoló számlakivonatokat, és az alapján igényelheti az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás saját bankszámlára történő átutalását.
11. Lakáshitel előtörlesztése vagy végtörlesztése esetén hogy működik majd a pénztárból történő kifizetés?
Előfinanszírozás esetén az elő- illetve végtörlesztést a pénztár közvetlenül utalja a hitelnyújtó bank számlájára, csökkentve ezáltal az adminisztrációt és elkerülve a megelőlegezés terhét a pénztártag számára. Ebben az esetben igazolni kell a hitelszerződésben megkövetelt feltételeknek való megfelelést az elő- vagy végtörlesztés szempontjából. Emellett az ügyfél utófinanszírozás címén is kérheti a kifizetést, ebben az esetben az ügyfél kapja meg a pénztártól az összeget, ehhez a törlesztést igazoló bankszámlakivonatra, valamint a hitelszerződés bemutatására van szükség.
12. Az ingatlancélú munkáltatói hitel kiváltása is beleérthető a felhasználási körbe?
Igen, a társadalmi egyeztetés során beillesztésre került a lakáscélú munkáltatói kölcsönök kiváltásának lehetősége is a felhasználás lehetőségeinek körébe.
13. Felmerülhet-e a lakáscélú támogatások kombinálásának lehetősége?
Igen. Nem tartalmaz erre vonatkozó megkötést a jogszabály. Például a Csok Plusz lakáscélú hitel, ezért annak törlesztéséhez is felhasználható a megtakarítás.
14. Mi szükséges a kifizetéshez?
Önerőből történő ingatlan- vagy telekvásárlás, vagy a vételár kiegészítéséhez való felhasználás esetén az adásvételi szerződést kell benyújtani.
A kifizetéshez otthonfelújítás, bővítés, vagy építés esetén szükséges a munkálatokat vagy beszerzéseket igazoló számlák benyújtása legfeljebb három alkalommal, tömbösítve.
Lakáshitel rendes (havi), elő- vagy végtörlesztése, illetve munkáltatói kölcsön törlesztése esetén a hitelszerződést szükséges benyújtani. Az előfinanszírozott elő- és végtörlesztés esetén továbbá az ez irányú banki igazolást kell benyújtani. Utófinanszírozás során a lakáshitel aktuális törlesztésekor pedig az átutalást igazoló számlakivonatot is szükséges a pénztár felé eljuttatni, legfeljebb három alkalommal, tömbösítve.
15. A szolgáltatás mikortól vehető igénybe?
2025. január 1-jétől.
16. Milyen határidők vonatkoznak a felhasználásra?
A számlák pénztárhoz való benyújtásának végső határideje 2025. december 31-e. A pénztár kifizetésére vonatkozó határidő az előírt feltételek teljesülését követően 60 nap. Az előbbieknek megfelelően tehát az utolsó kifizetés határideje 2026. március 1-je.
17. Milyen jellegű adómentesség vonatkozik a felhasználásra?
A megtakarítás felhasznált összege szja és szocho mentes, ugyanakkor ennek szabályozása nem az önkéntes pénztári törvény hatálya alá tartozik. Az adószabályokat érintő vonatkozó változásokat a kormány beilleszti a megfelelő jogszabály módosításába.
18. Szükséges-e a felhasználást az adóbevallásban szerepeltetni?
Nem, a megtakarítás felhasználását nem szükséges az egyénnek az adóbevallásában szerepeltetnie.
19. Hány alkalommal kerülhet sor a felhasználásra?
A pénztártag legfeljebb három alkalommal, a számláit összegyűjtve, tömbösítve nyújthatja be igényét költségeinek elszámolására az egyéni számláján lévő megtakarítása, legfeljebb a 2024. szeptember 30-i egyenlegének erejéig.
20. Ki dönt a kifizetésről?
A felhasználás kifizetéséről kizárólag az adott önkéntes nyugdíjpénztár dönt a feltételek teljesülésének elbírálását követően.
21. Ki fogja a felhasználás jogszerűségét ellenőrizni?
A felhasználás jogszerűségét a pénztár ellenőrzi. A jogszabály alapján a Magyar Államkincstárnak is joga van az ellenőrzéshez, ez azonban nem feltétele a felhasználás kifizetésének.
22. Az igénybevétel összegére vonatkozóan kerül-e be felső limit a rendelkezésbe? Mekkora összeg használható fel a pénztártag számlájáról?
Jogalkotói szándék szerint nem kerül felső határ beillesztésre a felhasználás összegére vonatkozóan.
A jogszabály úgy rendelkezik, hogy legfeljebb az egyéni számla 2024. szeptember 30-i egyenlege szerinti összeg használható fel a megtakarításból. Amennyiben ennél kisebb a felhasználás időpontjában a megtakarítás összege, úgy az az összeg használható fel.
23. Amennyiben nem a teljes megtakarított összeg kerül felvételre, milyen sorrendben történik a tőke és hozam felhasználása?
Először a tőke terhére kerül elszámolásra a felhasználni tervezett összeg, majd ezt követően kerül sor a hozamra. A tőke esetében a legutoljára a számlára került összeg kerül levonásra. Ezzel biztosítható, hogy az általános tőke- és hozamkivételi szabályok ne sérüljenek.
24. Honnan tudja meg a pénztártag, hogy mekkora összeg felvételére jogosult?
Az önkéntes nyugdíjpénztárak minden pénztártag számára 2024. december 31-ig tájékoztatót küldenek ki az ügyfél által megjelölt kapcsolattartási módon. A tájékoztatónak tartalmaznia kell az egyén felhasználható pénztári egyenlegét (legfeljebb a 2024. szeptember 30-ig felhalmozott összeg), valamint felhívja a figyelmet a szabályokra és a gyakorlati tudnivalókra is. Az erre vonatkozó rendelkezés a társadalmi egyeztetést követően kerül be a jogszabályba. (forrás: kormány.hu)
