Mennyit nyer az OTP Bank az Otthon Start 3%-os hitelprogrammal?

Ennek köszönhetően szeptemberben és az elkövetkező hónapokban 14-16 ezer lakástranzakció lehet, amelynek cirka 55 százaléka lehet hitellel finanszírozott, a korábbi 50 százalékkal szemben. Ennek eredményeként 1 350- 1 500 milliárd forintot becsültek az Otthon Start keretében felvett hitelek állományára 2026 végéig.

Ezzel szemben a két hét alatt 10 000 Otthon Startos hitel azt sugallja, hogy ennél nagyobb számok lehetnek. Hiszen az OTP szeptemberre vonatkozó néhány ezer darabos becslése megdőlt. Ha elfogadjuk az OTP 30 milliós átlagos hitelnagyságra vonatkozó becslését, akkor már most 300 milliárd forinttal növekedhetett az új hitelállomány, miközben a teljes lakáscélú hitelállomány március végén 6 560 milliárd forint környékén állt. Ez pedig azt jelent, hogy az elmúlt két hétben (a mintegy 1 százalékos hitelamortizációt nem számítva) mintegy 4-5 százalékkal növekedhetett a hitelállomány.

Ez nagyon erős indulás.

Ha így folytatódna, akkor az év végéig maradó cirka 12 hétben (ünnepeket ne számoljuk) 60 ezer új hitellel növekedne az állomány, amely 1 800 milliárd forintra rúgna.  S ez csak az idei növekményt jelentené. Nagy valószínűleg nem lesz így. Az első hetek valójában az augusztusi felkumulálódott keresletet is tartalmazzák, szóval valószínűleg szignifikáns csökkenést láthatunk majd a napi számokban. Azért játsszunk el a gondolattal, hogy ez mit jelentene az idei évre az OTP esetében.

A bank a magyar jelzáloghitelállomány mintegy 30 százalékát folyósította, s a nettó kamatmarzsa 3 százalék körül van itthon. Ha felteszem, hogy az Otthon Start hitelen magasabb, 4 százalék körüli nettó kamatmarzsot ér el, akkor egy ilyen extrém – ugyan nem lehetetlen, de nem valószínű -esetben is egy teljes évben az adózás előtti eredményt mintegy 25 milliárd forinttal, az ideit pedig csak néhány milliárd forinttal növeli meg.

Mindeközben az idei eredményvárakozás a Bloomberg adatai szerint 1 093 milliárd forint a jelen pillanatban. Szóval a címben feltett kérdésre a válasz: Nem. Ugyanis az eredményt a program csak néhány százalékkal mozgatja meg nagy valószínűséggel.

Mindenesetre azért egyértelműen pozitív a hatás, s még annál is jobban, mint korábban gondoltuk - olvashatjuk az ERSTE Investment elemzői anyagában.

Ettől függetlenül az első hetek hitelfelvételi rohama pozitív meglepetés. Azok pedig, akik azon aggódnak, hogy nagyon el fog adósodni a magyar lakosság, álljon itt egy összehasonlítás.

2009 márciusában a jelzáloghitel állomány 6 230 milliárd forintra rúgott. 2009-ben a magyar GDP 26 500 milliárd, tavaly pedig 81 500 milliárd forint volt, azaz akkor a jelzáloghitel állomány a GDP cirka 24 százaléka volt, most pedig 8 százalék körüli értéket látunk.

Ha pedig a teljes hitelállományt vizsgáljuk, akkor hasonló arányokat láthatunk. Az akkori 40 százalék körüli GDP-arányos hitelállomány most kb. a harmada az akkorinak GDP-arányosan. Még egy fontos dolog. 2009-ben a jelzáloghitelek kb. 80 százaléka devizahitel volt, ráadásul tipikusan 3-6 hónapos kamatperiódussal.

Most jellemzők az 5 év vagy a fölötti kamatperiódusok, s mindez forint hiteleken. Vagyis a kockázat töredéke az akkorinak.