Mi az a cseppfolyósítható földgáz, azaz LNG? Miért fontos ez az orosz-ukrán háborúban?

Ráadásul az Északi Áramlat-2 gázvezeték építésében és finanszírozásában részt vevő nagy Európai vállalatok és bankok (Wintershall Dea, Shell, Uniper, Engie, OMW, stb.) is be fogják nyújtani a kárpótlási igényeiket, aminek a kifizetése nyilván meg se fog kottyanni az európai adófizetőknek.

Félreértés ne essék. A fegyveres konfliktus egyoldalú, oroszok általi kirobbantása nem lehet a megoldása semminek, hiszen az erőszak erőszakot szül, ártatlan emberek halálát, nincstelenné és menekülté válását eredményezi. Ráadásul értelme sincs, hiszen hiába nyernek majd végül esetleg az oroszok, az egyáltalán nem garantálható, hogy az ukrán nép demokratikus választásokon majd orosz-barát vezetést fog-e választani. Ezt fontos leszögeznünk, rögtön az elején. Mindezzel együtt a nagy európai szankció-licitben azért nem árt, ha tudjuk, hogy Európa gázellátásának a 83%-a import, ennek az importnak majdnem a fele orosz, mennyiségileg nagyjából 160-180 Mrd m3 évente. Még ropognak a fegyverek Ukrajnában, de Moszkvában egymásnak adják a kilincset az ázsiai feltörekvő országok vezetői, hogy bejelentkezzenek az Európának nem kellő orosz gázra.

És akkor nézzük, milyen lapokkal a kézben licitál az EU az Oroszország elleni szankciók versenyében?

Cseppfolyósított földgáz (LNG)?

(Egyáltalán mi is az LNG, azaz a csepffolyósított földgáz? Az LNG (cseppfolyósított földgáz) tiszta, színtelen és nem mérgező folyadék, amely a földgáz -162ºC-ra (-260ºF) történő lehűtésekor képződik, és üzemanyagként használható teherautók és hajók számára. A földgáz, a legtisztábban égő szénhidrogén jelentős energiaforrás. A földgázt lehűtik, hogy folyadékká váljon, így csökkentve annak térfogatát az egyszerűbb, biztonságosabb tárolás és a tengerentúli szállítás érdekében - olvashatjuk a Shell honlapján.)

2021-ben rekord mennyiség, 22,2 Mrd m3 LNG érkezett az USA-ból Európába. Szakértők szerint ez 5 éven belül a duplájára nőhet, ami így eléri az EU importigényének a 10%-át. (Az 1. ábrán bemutatjuk, hogyan is néz ki egy tipikus LNG értéklánc.) A második számú LNG exportőr Katarnak nincs meg az infrastruktúrája az export bővítésére, az ausztrál, a malajziai és az indonéz LNG pedig Ázsiába megy. Az LNG tehát rövid távon nem alternatíva Európa számára, ráadásul a skandináv országokon, Spanyolországon, Hollandián és Észak-Olaszországon kívül nincs megfelelő kapacitású, kiépített LNG infrastruktúra Európában (2. ábra). Ne felejtsük el, hogy az USA-ban is vannak olyanok, akik nem nézik jó szemmel ezt a magas áron történő LNG export-boom-ot, félve attól, hogy a magas export árak felhajtó hatással lesznek az amerikai belföldi árakra is, nem mellékesen felpörgetve az inflációt.

Megújuló?

Az európai energiaválság is bizonyítja, hogy ellátásbiztonsági szempontból az időjárásfüggő, korlátozottan rendelkezésre álló megújuló energiatermelési módok nem tudják pótolni a hagyományos, tervezhetően rendelkezésre álló energiaelőállítási technológiákat. Földgáz és földgáz-tüzelésű erőművek híján ráadásul a szél- és a naperőművek változó termelését nem lehet majd hatékonyan kiegyensúlyozni, miután ez jelenleg főként földgázos erőművekkel történik.

Akkor mi?

Két opció van: elzárják a többi földgázcsapot is az oroszok Nyugat-Európa felé, vagy nem. Ha igen, az példa nélküli lesz az európai orosz gázszállítások 1968-óta tartó történetében, amire nem volt hatása a hidegháborúnak, az oroszok, majd az amerikaiak afganisztáni bevonulásának, az 1981-es lengyel események eszkalálódásának, az iraki háborúnak és Jugoszlávia NATO általi bombázásának sem. Ennek a fogatókönyvnek a megvalósulása esetén Európa szögre akaszthatná a zöldítési ambícióit is, hiszen üzemben kellene maradnia az EU-szerte bezárásra ítélt szén- és lignit-tüzelésű erőműveknek, és ne felejtsük el, hogy a sokak által energetikai csodafegyvernek tartott LNG is fosszilis energiaforrás. Ebben az esetben persze nem teljesülnének az EU üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentési tervei. Idézzük csak fel még egyszer, hogy miért nem?

A német Zöldek az orosz-ukrán konfliktust kihasználva elérték, hogy megvalósítva régi álmukat, ne működhessen az Északi Áramlat-2 gázvezeték. Szimplán pártpolitikai célból nem csak a hazájukét, hanem az EU ellátásbiztonságát is kockáztatva. Ez ám az európai szolidaritás, ezek ám az igazi európai értékek. Persze mindennek az árát majd fizethetjük együtt, ebben - gondolom - számítanak ránk.

A másik opció az, ha az oroszok nem zárják el a többi gázcsapot. Ebben az esetben látszólag minden maradhatna a régiben, de nem kell prófétának lenni ahhoz, hogy lássuk, a helyzet nagyon nem lenne stabil. Európának ebben az esetben is folytatnia kellene a földgázimport forrásdiverzifikálását, a globális LNG kereskedelembe való minél nagyobb arányú bekapcsolódást. Legalábbis ezt diktálná a józan ész. Csakhogy a Zöldek máris ellenzik a németországi LNG terminálok építését, mondván a földgáz lehet megoldás rövidtávon, de a klímaváltozás előrehaladtával, hosszabb távon a fosszilis LNG csak problémát jelent majd.

Az LNG-nek fő szerepet szánó forgatókönyveket azonban nem csak a Zöldek oldaláról éri kritika. Pénzügyi és ellátásbiztonsági szempontból is kockázatokat rejt az LNG-kereskedelem azon sajátossága, hogy a csővezetéken szállított gázhoz képest a hajón szállított LNG dinamikusan képes lekövetni a nagykereskedelmi árak változását olyan értelemben, hogy a tanker hajók egyszerűen a magasabb árat, a nagyobb margint ajánló és nagyobb eladható mennyiséget ígérő terminálba érkeznek.

Ázsia, Dél-Amerika és Európa ugyanazon forrásokért verseng, a legnagyobb margin, a legjobb ajánlat mindent visz. Elismerem kicsit borúlátó a jövőképem, de szerintem Európa továbbra is a magas energiaárak és a kiszolgáltatottság felé hajózik. Pontosabban sodródik, mindent feláldozva a zöldítés és a pártpolitika oltárán, magával rántva a versenyképességet. Csak az USA-n, Kínán és Oroszországon fog múlni, mennyire fogják ezt kihasználni. De bár ne lenne igazam - vélekedik Dr. Toldi Ottó írásában.

1. ábra – Cseppfolyósított földgáz (LNG) értéklánc*. Forrás: ENEÁS és Klímapolitikai Intézet saját szerkesztés.

*Az értéklánc elemei:

A cseppfolyósított földgáz fő összetevője a metán (90%) némi etán, propán és bután tartalommal. A földgázból felszínre hozatal után és a cseppfolyósítás előtt eltávolítják a savas gázokat (H2S, CO2), a héliumot, a szilárd szennyeződéseket, a higanyt, valamint a hosszú szénláncú szénhidrogéneket abból a célból, hogy megszüntessék a korrozivitását és megkönnyítsék a további feldolgozást. Ezután -145oC -- 162oC közé hűtik a cseppfolyósító üzemben (i), a cseppfolyós földgáz térfogata 1/600-a a gáz halmazállapotúnak. A cseppfolyós földgáz nem robbanásveszélyes, nem kell magas nyomáson nyomásálló tartályokban szállítani, de az alacsony hőmérséklet-tartás kívánalma miatt a tartályok duplafalúak, termosz-szerűek. Tisztítás és cseppfolyósítás után LNG tartályhajókba szivattyúzzák (ii), majd fenntartva az alacsony hőmérsékletet, elszállítják a megrendelő által megjelölt fogadó terminálokba (iii), ahol újra gázosítják, ha szükséges betárolják megfelelő geológiai összletbe (iv), vagy közvetlenül betáplálják az elosztó hálózatba (v), amin keresztül eljut a földgáz-tüzelésű erőművekbe (vi), az ipari- (vii) és a lakossági (viii) felhasználókhoz. A legfontosabb ipari felhasználó a vegyipar, a petrolkémia, a lakosság pedig fűtésre használja egyedi rendszerekben, vagy távhőszolgáltatás keretében.

2. ábra – Európai cseppfolyósított földgáz (LNG) infrastruktúra. Forrás: Európai Bizottság és Klímapolitikai Intézet saját szerkesztés.