MNB: tovább erősítette a bankrendszer sokkellenálló-képességét a jegybank

Az MNB évente méri fel a pénzügyi stabilitást fenyegető rendszerkockázatok kezelését célzó makroprudenciális eszköztárának hatásosságát és a bankok előírásokhoz való alkalmazkodását. Az idei kiadvány kiemelten foglalkozik a makroprudenciális tőkepufferekkel, különösen az ingatlanpiaci kockázatokat célzó szektorális rendszerkockázati követelménnyel, az elsőlakás-vásárlókra vonatkozó kedvezőbb hitelfedezeti mutató limitek igénybevételével, valamint a klíma- és kiberkockázatok pénzügyi stabilitási és szabályozói jelentőségével.

Szakács János kiemelte: a lakó- és kereskedelmi ingatlanok piacán emelkedett kockázatok láthatók. A lakóingatlanok piacán az elmúlt években nőtt a túlértékeltség, és a folyamatokat érdemben befolyásolja majd, hogy az Otthon Start program elindulásával várhatóan jelentős lakás- és lakáshitel-kereslet jelenik meg. A kereskedelmiingatlan-piacon kissé javuló, de továbbra is alacsony befektetési volumen látható és a kihasználatlansági ráták növekedése várható - ismertette a főosztályvezető.

Az MNB a jelenlegi makrogazdasági bizonytalanság és az emelkedett ingatlanpiaci kockázatok miatt a pénzügyi stabilitási célú, válságidőszakban feloldható tőkepuffer-követelmények növelésével erősíti a bankrendszer sokkellenálló-képességét. A bankrendszer tőkehelyzete megfelelő, jövedelmezősége kedvező, így a tőkekövetelmények növelése a hitelezési kapacitás érdemi gyengítése nélkül növeli a bankok ellenállóképességét - mutat rá jelentésében a jegybank.

Az elmúlt évek nominális béremelkedésére, valamint a hitelezési folyamatok gördülékenységének fenntartására tekintettel a jegybank az adósságfék-előírások éves felülvizsgálata során a szabályok módosításáról döntött - idézte fel a főosztályvezető.

A legfeljebb 60 százalékos jövedelemarányos eladósodottságot lehetővé tevő 600 ezer forintos jövedelmi küszöböt 800 ezer forintra, míg az adósságfék előírások alkalmazása alól mentesítő, kisösszegű hitelekre vonatkozó limitet 450 ezer forintról 550 ezer forintra emeli az MNB 2026. január 1-jétől. A módosítások támogathatják a túlzott kockázatvállalás elkerülését anélkül, hogy érdemben gátolnák a lakossági hitelezést - jelezte Szakács János.

A jegybank szerint a jelzáloghitel-állomány dinamikus növekedése miatt indokolt a stabil finanszírozás erősítése. Az MNB a szektorszintű stabil forrásbevonást és a jelzáloglevél-piac likviditását erősítő, a banki alkalmazkodást támogató szabályozási finomhangolásról döntött a jelzáloghitel-finanszírozás megfelelési mutató (JMM) szabályozás esetében. A módosítások élénkíthetik a piaci szereplők közötti versenyt és tovább erősítik a jelzáloghitelek stabil finanszírozását a jelentés szerint.