Nem szállna el a tojás ára, ha április végén vezetnék ki az árstopot

A hazai tojástermelők képesek kielégíteni a húsvét környékén megnövekvő igényeket. Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének (Tojásszövetség) alelnöke az Agroinform.hu-nak elmondta: „Nem számítunk ellátási problémákra a következő hetekben.. Ugyanakkor azt javasoljuk vásárlóknak, ne az utolsó pillanatra hagyják a bevásárlást, mert egy nagyobb roham az adott napra okozhat pillanatnyi hiányt. Másnapra azonban ismét lesz tojás a polcokon, mivel a tyúkok kiszámítható módon tojnak – csak nem azonnal és bármennyit.”

A 2022. november 9-én a tojásra is kiterjesztett élelmiszerárstop hatására a termék átlagára az elmúlt hónapokban 90 forint körüli szintre állt be. Tekintettel arra, hogy árstop április 30-ig biztosan érvényben lesz, a húsvéti időszakban is erre az árszintre számíthatunk.

A 90 forintos árszint éves szinten 80 százalék körüli drágulást jelent (tavaly húsvét környékén 50 forint körül mozgott a fogyasztói átlagár), amit a termelés költségeinek jelentős megugrása okozott. A tojás önköltségének 70 százalékát teszi ki a takarmány, aminek az ára az elmúlt évben megduplázódott. A költségek további hányadát az eszközbeszerzéseken kívül az energia- és munkabérköltségek teszik ki – ezek mindegyike ugrásszerűen nőtt az elmúlt 12 hónapban. És bár a legutóbbi tőzsdei jegyzésárak már mind a termény-, mind az energiapiacokon lefelé mozdultak, a termelők többsége a biztonságos ellátást hosszú távú szerződésekkel, a korábbi, magasabb árszinteken biztosította. A piaci konszolidáció hatása ezért a tojásárakban csak késleltetve, legkorábban az év második felében jelentkezhet.

Szezonális visszaesés jöhet a keresletben

Ha a termelői költségszint alakulása nem is, keresleti és kínálati tényezők azonban már a tavaszi időszakban visszafoghatja az árakat. A húsvétot követő időszakban hagyományosan visszaesik a kereslet, amit az is erősít, hogy a falusi portákon tartott tyúkok is elkezdenek tojni, kiváltva a bolti, piaci beszerzések egy részét. A kereslet csökkenése pedig fogyasztói szempontból kedvezőbb átlagárakat eredményezhet.

„Az árstop betöltötte szerepét, és a lakosság hosszú távú, biztonságos ellátása immár annak mielőbbi kivezetését teszi szükségessé – tette hozzá Pákozd Gergely. – Az április végi határidő fogyasztói szempontból ideális lehet, mert ebben az időszakban megvan a lehetősége annak, hogy az árak a felső ársapka eltörlésével sem mozdulnak felfelé.”

Felmerül a kérdés, hogy az árstop eltörlésének bejelentése mekkora felhalmozási hullámot indítana el. A hatóságilag szabályozott 28 napos szavatossággal rendelkező tojás esetében ez a hatás kevésbé játszhat szerepet, mint más, tartósabb élelmiszereknél.

Hosszabb távú tényezők

Az év további részében alapvetően befolyásolhatja az árakat, hogy az Európai Unió meghosszabbítja-e az Ukrajnából származó tojások vámmentes behozatalát lehetővé tevő megállapodást. Szintén meghatározó tényező lehet a madárinfluenza esetleges tömeges megjelenése.

Bár a tojáságazat kötelező előírás alapján egy évtizede bevezette a tartási körülményeken jelentősen fejlesztő úgynevezett feljavított ketreces technológiát, egy uniós civil kezdeményezés nyomán fennáll az esélye, hogy néhány éven belül uniós jogszabály tiltja majd bármilyen ketrec alkalmazását. Egy technológiacsere azonban óvatos becslések szerint is másfél-kétszeresére növelné a jelenlegi tojásárakat, ezzel pedig jelentős előnybe kerülnének azok a harmadik országbeli termelők, akiknek nem kell ilyen szigorú előírásoknak megfelelniük. Emellett az átállás mind állategészségügyi, mind környezetvédelmi szempontból aggályos következményekkel is járna.