Nem szavazta meg a belügyminiszter visszahívását a szerb parlament

A belügyminiszter menesztése azt követően merült fel, hogy május elején két ámokfutás is történt Szerbiában. Az iskolai, valamint utcai merényleteknek 18 halálos áldozata és 19 sebesültje volt.

Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolai ámokfutás másnapján egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt kilenc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.

A gyilkosságokat követően az ellenzék utcára vonult, és az erőszak ellen névvel rendezett békés tüntetéseket. A tiltakozók követelései között szerepelt a belügyminiszter felelősségének a vizsgálata, visszahívása, valamint a szerbiai biztonsági helyzet elemzése. Az ellenzék kezdeményezésére került a parlament elé Bratislav Gasic menesztése.

Szerdán a 250 tagú szerbiai parlament 148 képviselője szavazott nemmel a belügyi tárca vezetőjének a visszahívására, míg a javaslatot 37-en támogatták.

A tüntetők az oktatási miniszter lemondását is követelték, mert szerintük a tárcavezető nem megfelelően kezelte az iskolai merényletet és következményeit. Branko Ruzic a lövöldözést követően néhány napon belül le is mondott. A követelések között emellett az is szerepel, hogy hogy sürgősen szabjanak gátat az erőszak népszerűsítésének a médiában és a közösségi térben, váltsák le a médiahatóság tagjait, tiltsák be a gyűlöletet és erőszakot népszerűsítő nyomtatott sajtótermékeket, és vonják meg az országos sugárzási jogot azoktól a televízióktól, amelyek az erőszakot népszerűsítik. Követelik emellett minden erőszakos tartalom betiltását a televízióban.

A tömeggyilkosságok után a szerb kormány több intézkedést is bejelentett, például a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését, valamint a fegyvertartási és -viselési szabályozás szigorítását. Emellett május 8. és június 30. között fegyverleadási amnesztia volt érvényben, amelynek ideje alatt bárki leadhatta illegálisan tartott fegyvereit és lőszereit. Ez idő alatt a belügyminisztérium jelentése szerint 82 398 lőfegyvert, 26 485 robbanóeszközt, valamint több mint 4,2 millió darab lőszert adtak le a szerbiai állampolgárok.

A kilencvenes évek délszláv háborúi után rengeteg fegyver maradt a civil lakosságnál is, Szerbiában száz lakosra átlagosan 40 lőfegyver jut.