Nőtt a francia múzeumok és turistalátványosságok látogatottsága
Rachida Dati kulturális miniszter "rendkívüli évnek" nevezte a 2025-öst a nemzeti emlékművek szempontjából.
"Történelmi látogatottság, rekordév egyes helyszínek számára, a külföldi látogatók visszatérése, példátlan látogatottság a vallási örökségeinknél, figyelemre méltó kiállítások" – írta a tárcavezető az X közösségi oldalon.
Az októberi látványos műkincsrablás ellenére a világ legnagyobb múzeuma, a Louvre visszatért a növekedéshez, 9 millió látogatóval, ami enyhe emelkedést jelent a 2024-es évhez képest (8,7 millió fő), amikor a múzeum a nyári olimpiai és paralimpiai játékok miatt kisebb visszaesést szenvedett.
A tavalyi év azonban nem döntötte meg a 2018-as rekordot, amikor 10,2 millió látogatója volt a Louvre-nak, és ezt követően napi 30 ezerre korlátozták a látogatók számát a jobb látogatói körülmények érdekében.
A Louvre tavaly megelőzte a versailles-i kastélyt, amelyet 8,4 millióan kerestek fel, ahogy 2024-ben is.
Összességében a nagy francia történelmi helyszíneket is nagyon sokan látogatták: a száz nemzeti műemléket rekordszámú, 12 millió látogató kereste fel. Élen a párizsi Diadalív (1,85 millió fő) és a Mont-Saint-Michel apátság (1,6 millió) végzett a Nemzeti Emlékművek Központjának adatai (CMN) szerint.
Ezek a jó eredmények a kulturális miniszter szerint részben "a nemzetközi turisztikai forgalom fokozatos visszatérésével" magyarázhatók, de a versailles-i kastély vezetése szerint a vonzó kiállítások is hozzájárultak az érdeklődés növekedéséhez.
A külföldiek XIV. Lajos kastélya látogatóinak 81, a Louvre látogatóinak pedig 73 százalékát tették ki tavaly. A párizsi múzeum külföldi látogatóinak mintegy 40 százaléka az Európai Gazdasági Térségen kívüli országokból származott. Nekik január 14-től 32 eurót kell fizetniük azért, hogy a Louvre 73 ezer négyzetméternyi területére beléphessenek, ami 10 euróval több a jelenlegi árnál, s ami az európai látogatók számára nem változik.
Versailles esetében a jegy ára a főszezonban 32 euróról 35 euróra emelkedik. Ez az áremelkedés elsősorban az amerikaiakra vonatkozik majd, akik 2025-ben a külföldi látogatók legnagyobb kontingensét tették ki, valamint a kínaiakra, akik a koronavírus-járvány utáni hosszú távollét után egyre nagyobb számban térnek vissza.
Az Eiffel-toronyba látogatók száma tavaly 6,75 millióra emelkedett, ami 450 ezerrel több, mint 2024-ben – közölte az intézmény.
A nagy párizsi múzeumok közül az Orsay Múzeum és az Orangerie 2025-ben 4,9 millió látogatót fogadott, ami kisebb csökkenést (1 százalék) jelent 2024-hez képest.
A francia főváros 14 műemléki helyszínére (katakombák, Carnavalet Múzeum, Petit Palais) 5,2 millióan voltak kíváncsiak, ami 6,5 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest.
A Pompidou Központ rendkívüli évet tudhat maga mögött, amelyet fokozatos bezárás fémjelzett az öt évre tervezett teljes körű felújítás előtt: közel 2,6 millió látogatót fogadott a kortárs képzőművészeti intézmény, ebből 1,5 milliót a falain belül és 1,1 milliót a falain kívül (Franciaországban és külföldön).
A Quai Branly – Jacques Chirac Múzeumba tavaly 1,4 millióan váltottak jegyet, ami 9,7 százalékos növekedést jelent: az etnográfiai kiálltásokat rendező múzeumnak az Arany nyomában című tárlatát 286 ezren nézték meg, ami az intézmény "abszolút látogatottsági rekordja egy időszakos kiállítás esetében".
A 2025-ös év rekordév volt a Palais de la Porte dorée (Nemzeti Bevándorlási Múzeum) és a Francia Nemzeti Könyvtár (BNF) számára is, amelynek különböző helyszínei 14 százalékkal növelték látogatottságukat egy év alatt.
A Loire menti kastélyok közül a Chambord-i rekordlátogatottságot ért el 1,22 millió látogatóval.
A katedrálisok tornyai és kincsei is vonzották az érdeklődőket, ami 95 százalékos növekedést jelentett az északi Amiens katedrálisának látogatottságában, és 74 százalékosat a chartres-i katedrálisban.
