Nőtt az idegenforgalmi bevétel Csehországban
2023. 03. 17. 15:30
Mintegy 51 milliárd koronával (841 milliárd forint) 118 milliárd koronára (1947 milliárd forint) emelkedtek tavaly Csehország idegenforgalmi bevételei. A koronavírus-járvány előtti utolsó év, 2019 bevételeit, amelyek 167 milliárd koronát tettek ki, azonban még nem sikerült meghaladni - közölte a Czech Tourism állami ügynökség pénteken Prágában.
Csehország tavalyi idegenforgalmi kiadásai 46 milliárd koronával 116 milliárd koronára emelkedtek 2021-hez képest. A 2019-es kiadások összege 135 milliárd korona volt. Tavaly a legtöbbet, 42 milliárd koronát, az ukrán vendégek költötték el Csehországban, a második helyen a németek voltak 18 milliárd koronával, míg a harmadikon a lengyelek 12 milliárddal.
Az ügynökség értékelése szerint az ukránok tavalyi első helye alapvetően az orosz-ukrán konfliktussal magyarázható, nem pedig a klasszikus turizmus eredménye. Egy külföldi turista tavaly átlagosan napi 1900 koronát (31 350 forint) költött el Csehországban, 300 koronával kevesebbet, mint 2021-ben. 2020-ban a napi kiadás 1820 koronát tett ki - olvasható a jelentésben.
A Tisza-kormány átfogó adóügyi módosító csomagot nyújtott be a parlamentnek
A TISZA-kormány vállalta, hogy véget vet annak a rendszernek, amelyben az állami szabályozások a kormány kegyeit élvező vállalatok érdekeit szolgálták Magyarország és a magyar emberek helyett; ennek érdekében átfogó adóügyi módosító csomagot nyújtott be a parlamentnek - közölte Kármán András pénzügyminiszter szombaton a Facebook- oldalán.
Horvátországban indokolniuk kellene a munkáltatóknak a bérkülönbségeket
Nemcsak a kínált fizetést vagy bérsávot kellene előre közölniük a horvát munkáltatóknak, hanem azt is igazolniuk kellene, hogy az azonos vagy egyenértékű munkát végző dolgozók közötti kereseti különbségek tárgyilagos okokon alapulnak - írta szombaton a Jutarnji List című horvát napilap a munkaügyi minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott törvényjavaslata alapján.
Íme, megvan ki jön Sulyok Tamás távozása után
Sulyok Tamás pár perce aláírta az alaptörvény 17. módosítását, így július 20-án 0 órától megszűnik a köztársasági elnöki mandátuma. Az Alaptörvény rendelkezései szerint július 20-tól ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el a köztársasági elnök jogköreit. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania - ismertette Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán, miután Sulyok Tamás bejelentette, hogy aláírja az alaptörvény 17. módosítását.
Megjelent az aszálykárt szenvedett gazdák rendkívüli támogatásáról szóló rendelet
Agrárminiszteri rendelet alapján rendkívüli, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek azok a mezőgazdasági termelők, akiknek a 2025-ös aszály miatt, elsősorban a kukoricatermésben jelentkező, 30 százalékot meghaladó hozamcsökkenést állapítottak meg a támogatással érintett területeiken – jelent meg a pénteki Magyar Közlönyben.
A szakszervezet egy hét türelmi idő után várja az IKEA válaszát béremelési igényére
Egy hét türelmi időt kap a szakszervezettől az IKEA, hogy érdemben reagáljon a munkavállalók 6 százalékos alapbéremelési igényére; az érdekképviselet vállalta, hogy ez idő alatt, július 20-26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot - mondta el a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke pénteken az MTI-nek.
„Majd eladom az ingatlanomat” – miért csapda ez a hozzáállás kockázati életbiztosítás helyett?
Zoltán ötvenes éveiben jár, két felnőtt gyermeke van, és büszke arra, hogy az évek alatt sikerült egy szép, tehermentes családi házat felépítenie Budapest környékén. Amikor a felesége egy biztosítási tanácsadóval beszélgetve szóba hozta a kockázati életbiztosítást, Zoltán legyintett: „Minek az nekünk? Ha velem történik valami, a gyerekek eladják a házat, és abból megoldják a saját életüket.” Logikusnak tűnt – papíron. A valóság azonban ennél sokkal bonyolultabb, és épp ez a fajta magabiztosság az, ami sok családot hagy pénzügyi bizonytalanságban a legrosszabb pillanatban.
