Öt év alatt négyszeresére nő az elektromos autók száma a magyar utakon
A szövetség közleménye szerint az elektromos közlekedési eszközök - főként autók - használatának legfőbb gátja a magas a vételár, a töltőpontok szűkössége és az alacsonyabb hatótáv volt 2020-ban. Mivel a felmérések szerint az emberek 52 százaléka még hagyományos autóval közlekedik, s csak 48 százalékuk elektromos eszközökkel, kerékpárral, közösségi közlekedéssel, vagy gyalog, Pukler Gábor, a Jövő Mobilitása Szövetség elnöke a következő év fontos feladatának tartja a mikromobilitás részarányának további növelését a városi közlekedésben, az elektromos eszközök hatótávjával kapcsolatos félelmek és tévhitek eloszlatását, valamint a közösségi közlekedés népszerűsítését a fiatalok körében.
A fenntartható közlekedés fejlesztésében érdekelt 41 vállalat iparági képviseletének, a Jövő Mobilitása Szövetségnek célja az is, hogy 2022-ben az elektromos autóvezetés a járművezetői oktatás részévé váljon, országosan mindenütt elérhetők legyenek az elektromos járműtöltők és széles körben elterjedjenek a közösségi közlekedést támogató "last mile" megoldások, vagyis az elérendő úticél utolsó szakaszában is legyen a fenntartható közlekedést segítő eszköz. Például az autó csomagtartójában legyen egy roller és azzal tegye meg a csomagszállító az utolsó szakaszát az útnak. Ezen felül javaslatot fognak tenni az otthontöltés elszámolhatóságának a megoldására és a társasházi töltőtelepítés egyszerűsítésére.
Pukler Gábor elmondta azt is, hogy a 4-5 éve elsőként nagy számban üzembe helyezett elektromos autók most kezdenek megjelenni a használtautó piacon, ami szintén sokkal elérhetőbbé teszi ezeket a gépkocsikat, amelyek árait az akkumulátor hatótávolsága határozza meg elsősorban, nem a gyártási év, vagy a megtett kilóméterek. Hozzátette, Magyarországon egy autóval átlagosan 70-80 kilométert tesznek meg, így a városi közlekedésben ma már az elektromos autó a legversenyképesebb megoldás. A szövetség számítása szerint 100 kilométert feleannyi összegből lehet megtenni elektromos autóval, mint dízel- vagy benzines meghajtású kocsival. Ez a különbség tovább növelhető, ha valaki otthon tölti az elektromos autóját, mert akkor negyedakkora összegből is utazhat: otthoni töltés esetén, kilowattonként 40 forinttal számolva, 100 kilométer megtétele 680 forintba kerül, miközben egy benzines autó esetében ez körülbelül 2800 forint.
Elmondta, mindent figyelembe véve, egy középkategóriájú elektromos autó teljes élettartamra vetített költsége alacsonyabb a fosszilis autókénál: az elektromos autók vásárlását pályázati források támogatják, jóval kisebbek a szervíz- és fenntartási költségei, adókedvezményt, parkolási kedvezményt vehet igénybe a tulajdonosa.
A szövetség tájékoztatása szerint már a vidéki városokban is vannak dugók, éppen ezért fontos lenne vonzóvá tenni a közösségi közlekedést a városlakók számára zöld buszokkal, kiegészítő közlekedési eszközökkel. Példaként közölték, Székesfehérváron az egy főre jutó autók száma nagyon nagy, a majdnem 100 ezres városban 40-50 ezer autó van, ami kiegészül az agglomerációból érkező autókkal. Pukler Gábor arról is beszélt, hogy a fejlett világban már elfogadott része a kultúrának, hogy nem kell feltétlenül birtokolni egy autót, hanem bérlik őket. Közölte, Budapesten is fokozatosan javul a helyzet, autóból, robogóból és rollerből is egyre több érhető el.
Kifejtette, az eszközök bérelhetősége miatt évente legalább 400 millióval kevesebb kilométert autóznak Európában: a közösségi autózás elterjedése azért is fontos, mert egy megosztott gépjármű 7-10 saját gépkocsit is képes kiváltani. Ezzel a fenntartható megoldással szerinte a kontinens ambiciózus klímacéljai megvalósításának irányába is nagy lépést tesz: egyetlen közösségi autó éves szinten több mint 12 tonnával képes csökkenteni az európai szén-dioxid kibocsátást.
