Óvatosan az OTP-vel! Interjú a CIB vezető elemzőjével
ProfitLine.hu: A piaci várakozásokat meghaladó 100 bázispontos kamatvágásról döntött a Monetáris Tanács, 8,50%-ra leszállítva ezzel az alapkamatot. Mire számíthatunk az év hátralévő részében a kamatpálya tekintetében?
Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője: Az év hátralévő részében a kamatcsökkentési ciklus folytatódására számítunk. Az elmúlt időszakban megjelent makrogazdasági adatok is alátámasztják, hogy a gazdaságnak egyrészt szüksége van az alacsonyabb belföldi kamatszintre, másrészt a jegybanknak az inflációs kilátásokat és a piaci folyamatokat is figyelembe véve lehetősége van a monetáris kondíciók lazítására. A második negyedéves GDP adatok 7,5%-ot meghaladó zsugorodást mutattak éves szinten, és bár az április-június periódusban a gazdaság valószínűleg elérte a mélypontot, a fellendülés nagyon lassú lehet: idén 6% körüli gazdasági visszaesésre számíthatunk, amit jövőre jó esetben is csak stagnálás követhet; a növekedési kilátások tehát egyértelműen alacsonyabb forint kamatokért kiáltanak.
Mindeközben az inflációs kilátások is kedvezőek (ami azért nagyon fontos, mert a jegybank úgynevezett inflációs célkövetéses rendszerben működik, vagyis végső célja az infláció, a rendelkezésre álló eszközökkel a 3%-ban meghatározott célt kell elérnie). Igaz, hogy az ÁFA és a jövedéki adó emelés átmenetileg jelentősen megemeli a pénzromlási ütemet, a piac és a jegybank véleménye összhangban van a tekintetben, hogy ezt egyszeri inflációs sokknak tekinthetjük, a megugrás nem épül be tartósan a várakozásokba, és középtávon a pénzromlási ütem visszatér a célhoz. Sőt, akár a cél alá is süllyedhet – nem utolsósorban a gazdaság recessziójának és a rendkívül gyenge belső keresletnek köszönhetően. A növekedési és inflációs helyzet, illetve a kilátások viszont már hónapokkal korábban hasonló képet mutattak, a jegybank mégis júliusig várt az első kamatvágással - stabilitási szempontokra hivatkozva.
Az elmúlt időszak legfontosabb fejleménye azonban éppen hazánk kockázati megítélésének az érezhető és immár talán tartósnak tekinthető javulása. Az állampapír piaci hozamok jelentősen csökkentek, a forint árfolyama szemmel láthatóan erősödött az euróval szemben, az ÁKK sikeresen újraindította a kötvényaukciókat –vagyis a korábban a jegybank által jelentősnek ítélt stabilitási kockázatok olyan mértékben enyhültek, amelyek immár lehetővé tették a monetáris kondíciók lazítását. A fundamentumokban az év további részében sem várunk változást, a makrogazdasági kilátások várhatóan nem módosulnak olyan mértékben, amelyek alapjaiban rajzolnák át a következő időszak várható kamatpályáját. Így összességében azt mondhatjuk, hogy amennyiben a piaci folyamatok is támogatóak maradnak, az év végéig az MNB folytathatja az alapkamat lassú, fokozatos mérséklését, és alapforgatókönyvünk szerint az irányadó ráta decemberre 7.5%-ra süllyedhet, úgy, hogy a következő fél százalékos lazításra már e hónapban sor kerülhet.
PL: A ProfitLine.hu olvasói jellemzően kisbefektetők, így sokan befektetési alapokban tartják megtakarításaikat. Jelentős hozamcsökkenés volt megfigyelhető az elmúlt hónapokban az állampapírpiacon, mely a kötvényalap tulajdonosokat szép profittal ajándékozta meg. Mire számíthatunk az év hátralévő részében?
T.M.: Az állampapír piacon bekövetkező jelentős korrekció is szoros összefüggésben van hazánk kockázati megítélésének a javulásával, illetve a globális kockázatvállalási kedv erősödésével. Megítélésünk szerint az állampapír piacot a következő hónapokban is ezek a tényezők mozgathatják. Kockázati faktort jelent a globális hangulatban esetlegesen bekövetkező jelentősebb negatív korrekció (amit a szakértők többsége az őszi hónapokban nem tart kizártnak), míg a hazai tényezőket számba véve a belpolitikai eseményeket, illetve a jövő évi költségvetés elfogadását említhetjük meg, mint bizonytalansági tényezőt.
Alapforgatókönyvünk szerint azonban az év végéig folytatódhat a hozamok süllyedése, de a csökkenés mértéke már valószínűleg nem éri el azt a szintet, mint amikor a márciusi 12-13%-os szintekről júniusra 8,5% környékére korrigáltak a hozamok a görbe középső- és hosszú végén. Ennek ellenére december végéig még látunk teret egy körülbelül 100 bázispontos hozammérséklődésre.
PL: A válság elől, az államcsőd rémképétől félve számos kisbefektető fektette vagyonát euróba, dollárba az elmúlt év során. Bámulatos erőt mutat viszont az elmúlt hónapokban a forint, és a válságos 300 Ft feletti szintekről a 270-es szint környékére erősödött az EUR-val szemben. Mik lesznek a főbb piacmozgató erők a forint piacán a közeljövőben, és milyen árfolyammal számolhatunk Ön szerint rövid és közép távon? Érdemes most EUR-t venni?
T.M.: Rövid távon véleményem szerint a külső tényezők, az általános befektetői hangulat lehet a legfőbb mozgató erő a hazai fizetőeszköz piacán, ahogy azt egyébként az elmúlt napokban már érzékelhettük is. A június-júliusi nagy rallit követően (aminek nyomán a 290 feletti szintekről átmenetileg egészen 265-ig esett az EUR/HUF kurzus) az elmúlt heteket inkább konszolidáció jellemzi, az általános hangulat függvényében a 270-es szint körül ingadozik az EUR/HUF keresztárfolyam. Nagyon leegyszerűsítve: ha jó a hangulat, emelkednek a részvénypiacok, akkor erősödik a forint, ha elromlik a hangulat, esnek a tőzsdék és csökken kockázati étvágy, akkor gyengül fizetőeszközünk. Egyelőre úgy tűnik, hogy rövidtávon a 265-ös szint áttörése kemény diónak bizonyult a forint számára, így a következő napokban is a 270-es szint körül ingadozhat az EUR/HUF keresztárfolyam.
Amennyiben tartósan romlik a külső hangulat, vagy felerősödnek a belső kockázatok, nem kizárt, hogy a keresztárfolyam visszateszteli a 280 feletti szinteket, arra azonban nem számítunk, hogy a következő időszakban újra 300 feletti árfolyamokkal kellene megbirkózniuk a devizahiteleseknek. Néhány éves időtávra előretekintve – természetesen a rövid távú ingadozásokat is figyelembe véve – a forint fokozatos felértékelődését prognosztizáljuk (Az egyensúlyi reálfelértékelődés a felzárkózási folyamat természetes velejárója, ez a reálfelértékelődés pedig részben mindenképpen a nominális árfolyam erősödésén keresztül valósul meg).
PL: Még a devizapiacnál maradva: állandó téma Magyarország eurozónához való csatlakozása, mely jelentősen foglalkoztatja olvasóinkat. Véleménye szerint mikor történhet meg a csatlakozás, és milyen árfolyam szinttel érdemes kalkulálni?
T.M: A jelenlegi piaci konszenzus szerint hazánk 2014-ben válhat az euró övezet tagjává, egy időben Csehországgal, Lettországgal és Litvániával. A legfrissebb várakozások szerint minket követhet 2015-ben Románia és Bulgária, míg Lengyelország hazánknál egy évvel korábban, 2013-ban vezetheti be a közös európai devizát.
A CIB saját előrejelzése szerint is 2014-re teljesíthetjük a csatlakozási feltételeket, és ebben az évben válthatja fel a forintot az euró. Ugyanakkor véleményem szerint a pontos dátumnál sokkal fontosabb az, hogy felkészülten érkezzünk az euró övezetbe és a csatlakozás ne egy erőltetetett, kierőszakolt folyamat eredménye legyen. Fontos, hogy a csatlakozáshoz szükséges úgynevezett maastrichti kritériumokat (infláció, államháztartási hiány, árfolyam, hozamok, adósság) egy szerves fejlődés eredményeképpen teljesítsük, és például ne mesterségesen szorítsuk le az inflációt csak azért, hogy elérjük a kívánatos szintet. Csak ebben az esetben élvezhetjük ugyanis a valutaunióhoz való csatlakozás és az önálló deviza feladásának előnyeit. Ellenkező esetben ugyanis a gazdaságban jelenlévő feszültségek rövid időn belül újratermelődnek, önálló monetáris és árfolyam-politika hiányában pedig ezeknek a feszültségeknek a kezelése igen fájdalmas is lehet.
A végső konverziós ráta minden bizonnyal érezhetően erősebb lesz a jelenlegi árfolyam szintnél. Az euró bevezetés egyik feltétele az árfolyam stabilitására vonatkozó kritérium teljesítése, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a forintnak két évet kell eltöltenie az úgynevezett ERM-II rendszerben (itt egy meghatározott centrális paritás körül +-15%-os sávban ingadozhat az árfolyam). A 2014-es euró bevezetéshez legkésőbb 2012-ben csatlakozni kell a rendszerhez, a legfrissebb piaci konszenzus szerint az ERM-II csatlakozási árfolyam 260 lehet, mi azonban nem tartjuk kizártnak, hogy ennél valamivel erősebb szinten lépünk be az árfolyam-mechanizmusba. Az ott eltöltött két év alatt pedig további felértékelődés valószínűsíthető (a szlovák korona árfolyamában például az ERM-II csatlakozás és a végső konverziós ráta meghatározása között 22%-os felértékelődés következett be), vagyis az euró bevezetésekor alapesetben mi is bőven 250 alatti árfolyammal kalkulálhatunk.
PL: A devizahitelesek megnyugodhattak az elmúlt hónapokban, hiszen a forint jelentősen erősödött, míg a svájci frank enyhén gyengült az EUR-hoz képest, így a törlesztő részletek csökkenésnek indultak ismét a svájci frank hitelek esetén. Mire számíthatunk a jövőben? Érdemes ma devizahitelt felvenni?
T.M: Ez egyben azt is jelenti, hogy azon devizahitelesek számára, akik az elmúlt hónapok vérzivataros időszakát átvészelték, könnyebb időszak következhet. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy rövidtávon kizárhatjuk a negatív irányú árfolyam elmozdulások esélyét, mindössze azt, hogy egy hosszú lejáratú deviza hitel esetében (a lakáshitelek pedig jellemzően 15-25 év lejáratú hitelek) a futamidő egészét tekintve valószínűleg nem „bukhatunk”.
Az érdemes-e felvenni kérdésre, ahogy a befektetési döntéseknél is, nincs univerzális válasz. az elmúlt hónapok azonban egy dologra mindenképpen megtanították a hazai hitelfelvevőket: az alacsonyabb kamatért cserében a devizahitelek jelentős árfolyamkockázattal bírnak. Amikor tehát devizahitel felvételéről döntünk, a hitel nagyságát mindenképpen érdemes úgy meghatározni, hogy a havi törlesztő részletek még akár jelentősebb gyengülés esetén is kezelhetőek legyenek.
PL: Szárnyal a BUX, és leginkább az OTP részvénye az, mely a kisbefektetőket jelentősen lázba hozta. Mire számít Ön év végéig a BUX index teljesítményével kapcsolatban, és hogyan ítéli meg az OTP részvény vásárlását egy ekkora rally után? Van még erő a bankpapírban?
T.M: A vezető hazai bankpapír árfolyammozgása várhatóan nem fogja tudja kivonni magát a globális befektetői hangulat változásai alól, így a jelenlegi 5000 forint körüli szinteken már csak a részvény tartása ajánlható, míg 5800 forint feletti szinteken egyértelműen megfontolandó lehet a papír értékesítése.
Néhány éves távlatban gondolkodó befektetők számára természetesen még a 5800 forint körüli szintek is feltehetően kedvező beszállási pontok lehetnek, azonban az őszi hónapokra többek által várt korrekciót érdemes lehet a vételekkel megvárni.
PL: Kisbefektetőink a kisebb kapitalizációjú részvényeket is előszeretettel vásárolják a magas hozam/kockázat miatt. Van-e olyan részvény a Budapesti Értéktőzsdén, melyet jelentősen alulértékeltnek tart és vételre ajánl?
T.M: Hosszabb távon gondolkodó befektetők számára kedvező lehetőséget kínálhatnak a TVK részvényei, amelyek ebben a pillanatban is jelentős mértékben alulértékeltnek mondhatóak. Fontos azonban esetükben megjegyezni, hogy látványos árfolyamugrásra csak a globális gazdaság tartós beindulását követően lehet számítani.
A TVK mellett érdemes lehet figyelemmel kísérni többek között az Egis, az FHB és a Fotex részvényeit is. Amennyiben a részvénypiacokon az év második felében valóban bekövetkezik egy markánsabb korrekció, úgy azt érdemes lehet kihasználni ezen papírok vásárlására is. Mellettük a BÉT egyik unikumjának számít a várhatóan nagy növekedés előtt álló RFV, míg potenciálisan óriási árfolyam emelkedési lehetőség állhat az Orco részvényei előtt, azonban látni kell, hogy az ingatlanfejlesztő társaság jelenleg csődvédelem alatt áll, így tartós árfolyamszárnyalásra csak a hitelállomány sikeres átstrukturálása, más szóval élve a cég "túlélése" esetén lehet számítani.
