Pánik a tőzsdén: százmilliárdokat égetett el a Big Tech mesterségesintelligencia-láza

A részvényárfolyam történetet mesél

A tőzsdéken régóta él az az alapelv, hogy az árfolyam tükrözi a befektetők várakozásait. Egy részvény mindennapi mozgása azt jelzi, hogyan ítéli meg a piac az adott vállalat jelenlegi teljesítményét és jövőbeli lehetőségeit.

Ez a történet azonban nem mindig pontos. Egy váratlan gyorsjelentés, megemelt költségterv vagy óvatos vállalati előrejelzés pillanatok alatt átírhatja a befektetők elképzeléseit. Ilyenkor még a korábban ünnepelt részvényeket is könyörtelenül eladhatják.

Pontosan ez történt a technológiai szektorban is. A piac rendkívül hevesen reagált arra, hogy több nagyvállalat tovább növeli a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházásait.

Nem az AI fejlődése, hanem annak ára rémíti meg a befektetőket

A tőzsdei reakciók alapján úgy tűnhet, mintha a mesterséges intelligenciára fordított beruházások önmagukban rossz hírt jelentenének. A helyzet ennél jóval összetettebb.

A vállalatok egyre több működő AI-megoldásról számolnak be. A technológia már nem csupán látványos bemutatókban jelenik meg, hanem termékfejlesztésre, csalások felismerésére, automatizált kereskedelmi folyamatokra, programozásra, adatelemzésre és vállalati hatékonyságnövelésre is használják.

A befektetőket ezért nem feltétlenül az aggasztja, hogy nincs kereslet az AI iránt. Sokkal inkább arra keresik a választ, hogy a hatalmas kiadások mikor jelennek meg mérhető bevételként és nyereségként.

Az AMD már saját működésében is érzi az AI hatását

Lisa Su, az AMD elnök-vezérigazgatója szerint a mesterséges intelligencia fejlődésének egyik legfontosabb alapja a rendelkezésre álló számítási kapacitás.

Megfogalmazása szerint az AI-számítás lényegében intelligenciává alakítható. Minél nagyobb számítási teljesítmény áll rendelkezésre, annál fejlettebb rendszereket lehet létrehozni.

A vezető ugyanakkor elismerte, hogy a beruházások megtérülése kulcsfontosságú kérdés. Az AMD saját működésében hónapról hónapra növeli a mesterséges intelligencia használatát, és már most érzékeli annak eredményeit:

- gyorsabban kerülnek piacra az új termékek;

- javul a fejlesztési folyamatok hatékonysága;

- összetettebb és nagyobb képességű termékek készülhetnek;

- növekedhet az alkalmazottak termelékenysége.

Ezek az előnyök azonban nem feltétlenül jelennek meg azonnal a negyedéves pénzügyi kimutatásokban. Hatásuk gyakran csak hosszabb idő alatt válik igazán látványossá.

A Mastercard a csalások ellen veti be a technológiát

A mesterséges intelligencia gazdasági haszna nem korlátozódik a technológiai vállalatokra. Michael Miebach, a Mastercard vezérigazgatója egyre nagyobb mértékben támaszkodik AI-alapú rendszerekre a pénzügyi csalások megelőzésében.

A bankkártyás hálózatokon másodpercenként óriási mennyiségű tranzakció halad keresztül. A mesterséges intelligencia segítségével gyorsabban felismerhetők a szokatlan vásárlási minták és a potenciálisan csalárd műveletek.

A Mastercard emellett az úgynevezett ügynökalapú kereskedelemben is lehetőséget lát. Ebben a modellben az AI-rendszerek bizonyos feltételek mellett önállóan kereshetnek termékeket, hasonlíthatnak össze ajánlatokat, és kezdeményezhetnek vásárlási folyamatokat.

Ez már nem kizárólag jövőbeli elképzelés: a technológia első gyakorlati alkalmazásai megjelentek a platformokon.

Az IBM problémája sem a kevesebb AI-beruházás

Az IBM nehéz időszakon ment keresztül, miután a vállalat kedvezőtlen eredményfigyelmeztetést adott ki. A gyengébb kilátások mögött azonban nem a mesterséges intelligencia iránti érdeklődés csökkenése áll.

Jim Kavanaugh pénzügyi igazgató szerint a vállalatok jelenleg azt az infrastruktúrát építik ki, amelyre az AI későbbi, széles körű hasznosításához szükségük lesz. Ezeknek a beruházásoknak jelentős kezdeti költségük van, miközben az általuk létrehozott bevétel és érték csak később jelenhet meg.

Ez okozza a piac egyik legnagyobb dilemmáját: a kiadás most történik, a megtérülés viszont bizonytalan időpontban érkezik.

Az Alphabet 205 milliárd dollárig emelte beruházási tervét

Az Alphabet második negyedévi tőkeberuházása elérte a 44,9 milliárd dollárt. Ez valamivel meghaladta a Wall Street 44,7 milliárd dolláros várakozását.

A Google anyavállalata ennél is nagyobb meglepetést okozott az egész évre vonatkozó előrejelzésével. A korábbi 180–190 milliárd dolláros beruházási sávot 195–205 milliárd dollárra emelte. A vállalat vezetői ráadásul 2027-re újabb jelentős növekedést jeleztek.

A tőzsde válasza brutális volt: az Alphabet részvénye egyetlen kereskedési napon 7,13 százalékot veszített értékéből, amivel megközelítőleg 293 milliárd dollárnyi piaci kapitalizáció tűnt el.

A befektetők attól tartanak, hogy az adatközpontokra, processzorokra, hálózati infrastruktúrára és energiaellátásra fordított összegek túl gyorsan növekednek. Eközben a vállalat beszámolója arra utal, hogy az AI már bevételt termel, és szerepe folyamatosan erősödik a Google szolgáltatásaiban.

A Tesla részvénye 14,5 százalékot zuhant

Hasonlóan kemény büntetést kapott a Tesla is. A vállalat bejelentette, hogy 2026-ban 25 milliárd dollárt fordít tőkeberuházásokra. Ez körülbelül háromszorosa annak az összegnek, amelyet a társaság korábban jellemzően egy év alatt elköltött.

A beruházások jelentős része Elon Musk két nagyszabású tervéhez kapcsolódik:

- az Optimus humanoid robot gyártásának felfuttatásához;

- a robotaxi-szolgáltatás és a hozzá szükséges járművek fejlesztéséhez.

A kiadások várhatóan 2027-ben is tovább emelkednek. A befektetők azonban nem fogadták jól a hírt: a Tesla árfolyama 14,5 százalékkal zuhant.

A piac láthatóan attól tart, hogy a robotok és az önvezető taxik sorozatgyártása hatalmas összegeket emészt fel, miközben a tényleges megtérülés időpontja továbbra is kérdéses.

Miért bünteti a tőzsde a jövőbe történő beruházásokat?

A jelenlegi eladási hullám mögött több, egymással összefüggő félelem áll.

Az első a beruházások példátlan nagysága. A vezető technológiai vállalatok már nem néhány milliárd, hanem éves szinten akár több száz milliárd dollárt költenek AI-infrastruktúrára.

A második probléma a megtérülés időzítése. Egy adatközpont vagy új chipgeneráció kiépítése azonnal megjelenik a költségekben, az általa termelt bevétel azonban csak évekkel később válhat igazán jelentőssé.

A harmadik kockázat a technológia gyors változása. A ma megvásárolt processzorok és kiépített rendszerek néhány év alatt elavulhatnak, ezért a vállalatoknak folyamatosan újabb összegeket kell befektetniük.

Végül a befektetők attól is tartanak, hogy az AI-szektorban túlkínálat alakulhat ki. Ha minden nagyvállalat egyszerre épít adatközpontokat és fejleszt hasonló szolgáltatásokat, az erős verseny leszoríthatja az árakat és a profitmarzsokat.

Túlzott pánik vagy jogos óvatosság?

A befektetők aggodalma érthető: még a világ leggazdagabb vállalatai sem költhetnek korlátlanul anélkül, hogy idővel igazolnák a beruházások megtérülését.

Ugyanakkor a technológiai fejlődés történetében rendszeresen előfordult, hogy a hosszú távon meghatározó infrastruktúra kiépítése kezdetben túlzottnak és veszélyesen drágának tűnt. Hasonló kétségek kísérték az internetes hálózatok, a felhőszolgáltatások és az okostelefonos ökoszisztémák létrejöttét is.

A döntő kérdés ezért nem az, hogy túl sok pénzt költenek-e mesterséges intelligenciára, hanem az, hogy a vállalatok képesek lesznek-e az új kapacitásokat nyereséges szolgáltatásokká alakítani.

Az Alphabet, a Tesla, az AMD, az IBM és a Mastercard vezetői láthatóan bíznak ebben. A tőzsde viszont egyelőre bizonyítékot követel. Könnyen elképzelhető, hogy két év múlva a most felelőtlennek látszó kiadások stratégiai mesterműnek bizonyulnak – de az is, hogy az AI-láz egyik legdrágább fejezete bontakozik ki a szemünk előtt.