Súlyos milliókat kockáztatnak a cégek, ha nem lépnek időben
Milyen cégekre vonatkozik a szabályozás?
Valamennyi magyar cég érintett lehet, amelynek az adott üzleti évben kapcsolt – azaz ugyanazon cégcsoportba tartozó – féllel voltak tranzakciói. A kapcsolti viszony egyértelmű megállapítása a tulajdoni hányadok, illetve az ügyvezetőség azonosságának vizsgálatával lehetséges.
Amennyiben léteztek ügyletek a kapcsolt felekkel, az érintett vállalatokra az alábbi megkötések vonatkoztak eddig:
- Be kell jelenteni a NAV felé a kapcsolt vállalkozást az első szerződéskötésüket követő 15 napon belül, valamint a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését a megszűnést követő 15 napon belül.
- A készpénzfizetés napjától számított 15 napon belül a vevőnek – a szolgáltatás igénybevevőjének – be kell jelentenie a kapcsolt vállalkozások között létrejött, egymillió forintot meghaladó értékben teljesített szolgáltatások készpénzben teljesített kifizetéseit a NAV felé.
- A kapcsolt féllel alkalmazott áraknak mind a társasági adónem, mind a helyi iparűzési adó tekintetében piaci áraknak kell lenniük.
- Meghatározott esetekben, az egyes ügyletek vonatkozásban részletes transzferár dokumentációval szükséges rendelkezni a bevallás benyújtásának határidejéig.
„A transzferár-szabályozás nem csupán a magyar cégek közötti ügyletekre vonatkozik. Ugyanúgy figyelni kell például egy magyar cég és annak külföldi kapcsolt cégei, társasági adó telephelyei, fióktelepei közötti ügyletekre is. Emellett a külföldi cégek magyar telephelyei, fióktelepei esetében szintén felmerülhetnek a fenti kötelezettségek” – hívta fel a figyelmet Gyányi Tamás.
Új elemként jelent meg idén az adatszolgáltatási kötelezettség, ami kifejezetten az adott ügylet fontosabb paramétereinek a bejelentését jelenti a NAV felé.
Miről kötelező adatot szolgáltatni?
A társasági adóbevallás részeként bevezetett adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal a 2022. december 31. után benyújtott adóbevallásokban kell teljesíteni. Így tehát akár egy olyan eltérő üzleti éves adózóra is vonatkozhat, aki 2022-ben már lezárta az adóévét, de bevallását már 2023-ban nyújtotta be. A dokumentációs kötelezettség alá eső ügyleteket minden esetben ez az új adatszolgáltatási kötelezettség terheli. Található azonban néhány olyan ügylet is, amely nem esik dokumentációs szabályozás alá, és – bár csökkentett adattartalommal – mégis vonatkozik rá az adatszolgáltatási kötelezettség. Ilyen ügyletek például az ingyenes pénzátadások és a változatlan összegű költségátterhelések – bár ez utóbbinál a jogalkotó mentesítést adott a 2022-ben végződő adóév vonatkozásában.
A legfontosabb adatok, amelyeket ezentúl mindenképpen szükséges jelenteni:
- ügylettípus (a rendeletben meghatározott lista alapján)
- tevékenységkód
- ellenérték
- kapcsolt felek adatai
- transzferár-megállapítási módszer
Emellett léteznek bizonyos ügylettípusokhoz kapcsolódóan jelentendő további elemek is (pl. referencia kamatláb, alkalmazott számviteli sztenderd, a jövedelmezőségi mutató szokásos piaci értéke vagy tartománya, ténylegesen elért jövedelmezőségi mutató értéke stb).
„Érdemes tudni, hogy az adatszolgáltatás nem a transzferár dokumentáció NAV felé történő beadását jelenti, azt továbbra is például egy adóellenőrzés során kérheti be az adóellenőr egy akár 3 napos határidő megadásával. Ugyanakkor az adatszolgáltatás során beküldendő adatok között vannak olyanok is, amelyeket csak abban az esetben írhat be az adózó az adatszolgáltatásba, ha az adott évi dokumentáció már elkészült. Érdekes, hogy például Németországban is szigorodtak a transzferár szabályok, hiszen 2025-től az adóellenőrzések megkezdésétől számított 30 napon belül be kell nyújtani az adóhatóság felé a már elkészült dokumentációt. Korábban mindez nem automatikusan, hanem a német adóhatóság felhívása alapján, 60 napos benyújtási határidővel történt” – tette hozzá az adószakértő.
Milyen büntetések merülhetnek fel?
Egy adott kapcsolt tranzakció tekintetében többféle büntetési tétel is felmerülhet egy adóellenőrzés során:
- A kapcsolt tranzakció vagy a kapcsoltak közötti egymillió forintot meghaladó készpénzes ügyletek be nem jelentése akár 500 ezer forintos mulasztási bírságot okozhat.
- Ha az alkalmazott ár eltér a piacitól, az adóhatóság társasági adónemben, vagy akár az önkormányzati hatóság is helyi iparűzési adóban az alkalmazott ár és a piaci ár különbözetével adóalapot módosíthat, amelynek a következménye adóhiány és az adóhiányra vetített, akár 50 százalékos adóbírság. Az új transzferár szabályok értelmében már nem elegendő a minimum értékre történő kiigazítás a szokásos piaci értéktartomány alkalmazása esetén. A módosítást ugyanis az ártartomány „ideális” értékeit tartalmazó interkvartilis tartomány közepéig, a medián értékére kell elvégezni. Ez egy piaci ártartomány alatti tranzakciós ár esetén nagyobb árkorrekciót, egyben nagyobb társasági adóalap- és adókülönbözetet is jelent az adózóknál.
- A transzferár dokumentáció hiánya, vagy hiányosságai esetén pedig a korábbi kiszabható 2 millió forintig terjedő bírságtétel 5 millió forintra emelkedik. Az ismételt jogsértés esetén kiszabható bírság maximális összege pedig 4 millió forint helyett 10 millió forint.
Öröm az ürömben
Nem terheli viszont sem dokumentációs, sem pedig adatszolgáltatási kötelezettség az éves szinten 100 millió forintos összeghatár alatti ügyleteket, az új értékhatár legkorábban a 2022-ben kezdődő adóévre alkalmazható. Ez a határ egyébként 50 millió forint volt a megelőző években. Az adminisztrációt növelheti az az ellentétes irányú módosítás, amely szerint – a 2023-as adóévtől alkalmazandóan – a dokumentáció elkészítése során nem vonhatók össze bizonyos ügyletek. Ennek megfelelően nem kombinálható a beszerzés a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítésével, továbbá a ráfordításokat érintő ügylet az elsősorban bevételeket érintő ügylettel.
