Szerbiának egységre és összefogásra van szüksége

A Remény Szerbiája nevű rendezvényen a szakadó eső ellenére a becslések szerint mintegy kétszázezren vettek részt. Nemcsak Szerbiából, hanem Bosznia-Hercegovinából, Montenegróból és Észak-Macedóniából is érkeztek az elnökkel szimpatizáló emberek. A szervezők korábbi közlése szerint ez volt minden idők legnagyobb tömegrendezvénye Szerbiában.

Aleksandar Vucic beszéde előtt a tömeg egyperces néma csenddel emlékezett arra a 18 áldozatra, akik május elején két ámokfutó gyilkolt meg.

Május 3-án egy 13 éves fiú az iskolájában lelőtte kilenc társát és az iskolaőrt, valamint egy tanárt és további öt diákot megsebesített. A fiú pszichiátriai megfigyelés alá került. Az iskolai ámokfutás másnapján egy 20 éves férfi gépkarabéllyal lelőtt nyolc embert, és további tizennégyet megsebesített a Belgrád melletti Mladenovacon és környékén. A férfi beismerte tettét, azt mondta, meg akarta félemlíteni a környéken élőket.

A tömeggyilkosságok után a szerb kormány több intézkedést is bejelentett, például a büntethetőség alsó korhatárának 14-ről 12 évre történő csökkentését, valamint a fegyvertartási és -viselési szabályozás szigorítását. Emellett egy hónapon át büntetlenül adhatják át fegyvereiket és lőszereiket azok, akik eddig illegálisan birtokolták azokat. Az elnök beszédében közölte, hogy eddig több mint ötvenezer fegyvert és robbanóeszközt adtak át.

A köztársasági elnök azt is bejelentette, az általa vezetett Szerb Haladó Párt (SNS) szombati tisztújító közgyűlésén lemond a pártelnökségről, ám a SNS tagja marad. Egyben arra kért mindenkit, hogy támogassa az egy hónap múlva megalakítandó Népi Mozgalom Szerbiáért nevű szervezetet, amely pártok felett álló politikai mozgalomként jön létre.

A rendezvényen felszólalt Ivica Dacic külügyminiszter, a kormánykoalíció részét képező Szerbiai Szocialista Párt elnöke, aki beszédében kitért arra, hogy a szerbek akkor tudják a leginkább megmutatni erejüket, amikor nehézségekkel néznek szembe. Így volt ez a török hódoltság idején, az első és a második világháború idején, akkor is, amikor a NATO bombázta Szerbiát, és akkor is, amikor Koszovót elszakították Szerbiától - hangsúlyozta a politikus. Koszovóról szólva kiemelte, hogy az továbbra is a szerbek földje, és sok szerb vére hullott azon a területen. "Nem adjuk Koszovót, nem adjuk Szerbiát, nem adjuk a gyerekeinket, nem adjuk fiataljainkat, és nem hagyjuk, hogy megmérgezzenek minket, nem hagyjuk, hogy gyilkolják a népünket! Nem adjuk sem Szerbiát, sem a szerbeket!" - szögezte le. "Csak az egység menti meg a szerbeket, csak a béke hozhat fejlődést" - zárta szavait Ivica Dacic.

Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének, a boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke arról beszélt, hogy sokan gyengének tartották Szerbiát, ám Szerbia nem gyenge, és a pénteki nagygyűlés is azt bizonyítja, hogy erős az ország és népe is.