Több ezer látogatóval zárt az idei biennálé

A biennále kiállításaira és programjaira ellátogatók között idén is jelentős - mintegy 38 százalék - volt a fiatalok és diákok aránya - emelte ki a magyar nemzeti részvételt szervező, budapesti Ludwig Múzeum által az MTI-hez hétfőn eljuttatott közlemény.

Mint emlékeztetnek, Roberto Cicutto, a biennále elnöke a zárás alkalmából köszönetet mondott a nemzetközi kiállítás résztvevőinek, az összes országnak és intézménynek, hogy hozzájárultak az építészeti biennálék története második leglátogatottabb kiállításának létrejöttéhez.

A kiállításon 64 ország vett részt, közülük kettő - Niger és Panama - első alkalommal szerepeltek önálló pavilonnal. A Laboratory of the Future (A jövő laboratóriuma) címet viselő központi kiállítás - melynek főkurátora a ghánai-skót építész, Lesley Lokko volt - Afrikára és diaszpórájára koncentrált, és olyan témákra reflektált, mint a dekolonizáció, a migráció és a klímaválság.

A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díjat Brazília nyerte el, különdíjat kapott Nagy-Britannia pavilonja, a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb résztvevőnek járó díjat pedig a Alessandro Petti (Stockholm) és Szandi Hilal (Betlehem) DAAR projektje kapta. Életműdíjjal ismerték a nigériai modern művészeti mozgalom élharcosa, Demas Nwoko munkásságát.

A magyar pavilon Reziduum - The Frequency of Architecture című kiállításának fókuszában egy új múzeumi épület, a Ferencz Marcel (Napur Architect) által tervezett budapesti Néprajzi Múzeum és annak homlokzati díszítő ornamentikája állt.

A kiállítás egy hang-, tér- és fényinstallációból állt, amelyben láthatóvá váltak a különböző kulturális rétegek, a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig. A tárlat létrehozói Kondor-Szilágyi Mária kurátor, Ferencz Marcel építész, Z. Halmágyi Judit építész, Mátrai Péter építész-zeneszerző és Haász Ferenc világítástervező voltak - emlékeztet a közlemény.

"A biennálén idén a globális és kritikus problémák feldolgozása dominált, gyakran az építészeten túli témákra helyezve a hangsúlyt. A magyar pavilon azon kevés kiállítás egyike volt, amely egy kurrens és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő építészeti teljesítményt és annak művészi megközelítését mutatta be, ráirányítva a figyelmet Európa egyik legnagyobb léptékű, kulturális tartalmú városfejlesztési programjára. A kiállítás három intézmény, a Néprajzi Múzeum, a Liget Budapest és a Ludwig Múzeum mintaszerű együttműködésével valósult meg" - idézi a közlemény Fabényi Julia nemzeti biztost, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatóját.

Mint kiemelik, a magyar pavilon kiállítása idén először egy virtuális túra segítségével a múzeum honlapjáról is megtekinthető.

Az Ludwig Múzeum már megkezdte a következő, a 2025. évi Velencei Építészeti Biennále előkészítését. A pályázati kiírás a múzeum honlapján érhető el; beadási határidő: 2024. február 16.