Uniós pénzek elvesztésével járhat a szénalapú energiatermelés fokozása
Többek között a magyarországi kitermelésű lignit, azaz alacsony fűtőértékű barnakőszén felhasználásán alapuló villamosenergia-termelés növelésével tervezi fokozni a hazai energiaellátás biztonságát a 2029-ig tartó időszakban a magyar energia-veszélyhelyzeti akcióterv. Ez rövid és középtávon is lassítaná a hazai energetikai átállást, a három magyar karbonintenzív régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyékben pedig akadályozná az ún. igazságos átmenet folyamatát. Ez utóbbi EU-forrással is támogatott célja, hogy az érintett megyékben a klímasemleges gazdaságra való átállás, azok fejlesztései és beruházásai méltányos módon menjenek végbe, tartósan éghajlatbarát munkahelyek teremtésével és átképzéssel úgy, hogy fő kedvezményezettjei a helyi kkv-k, önkormányzatok és munkavállalók legyenek.
A lakossági lignitfelhasználás fokozásával, esetleges 2029-ig tartó támogatásával tartósan nőne a lakossági széntüzelés és vele a lakosság lignitfüggése, ami maga után vonja, hogy fűtési szezonban az egész országban, de kiemelten a szénintenzív megyékben még majd egy évtizedig egészségkárosító szintű marad a lakossági fűtésből eredő légszennyezés. Sőt, ha nem segítik közben az átmenetileg lignittel fűtő alacsony jövedelmű háztartásokat, energiaszegénységben élőket a tiszta, megújulóenergia-alapú fűtésre váltásban, akkor „rezsicsapdájuk”, kiszolgáltatottságuk megmarad és tartósan veszélyeztetett helyzetben ragadhatnak egészségügyi és szociális szempontból.
Az akcióterv alapján hozott szeptemberi 1452/2022. (IX. 19.) számú kormányrendelet értelmében vizsgálják a Mátrai Erőmű már leállított régi lignites blokkjainak újraindítását és folyamatos működésének 2029-ig való meghosszabbítását, és úgy tűnik, hogy a működésbe állítás előkészületei már el is kezdődtek. Pedig 2021 tavaszán a kormány már bejelentette, hogy 2025-re leállítja az erőművi széntüzelést. A Mátrai Erőmű Magyarország utolsó lignittüzelésű erőműve és az Európai Unió egyik legszennyezőbb energetikai létesítménye. Sokat mondó tény, hogy az erőmű, több mint 50 évvel az üzembe helyezése után még mindig a teljes magyar energiaágazat szén-dioxid-kibocsátásának közel feléért felelős, viszont az ország hazai villamosenergia-termelésének csak 11%-át állítja elő.
Lemaradást hoz magával a széntüzelés fokozása
A szénalapú energiatermelés újbóli felfuttatása nemcsak a széntüzelés 2025-ig tervezett, fokozatos kivezetésével és a területi igazságos átmeneti tervekkel megy szembe, hanem azokkal a kötelezettségekkel és vállalásokkal is, amelyeket Magyarország a 2030-ig szóló Nemzeti Energia- és Klímatervében (NEKT), és a kapcsolódó 2030-as éghajlat- és energiacéljaiban tett, amiket a soron következő NEKT felülvizsgálat alkalmával tovább kell erősíteni. Ezzel még inkább 2030 utánra, a fiatalokra csúszna az energiaátmenet megvalósítása, és a klímatörvényben vállalt 2050-es klímasemlegességi célok elérése.
„A Mátrai Erőmű lignittüzelésű működésének vizsgált meghosszabbítása késlelteti, illetve blokkolhatja az országnak 2029-ig jutható uniós források lehívhatóságát és felhasználhatóságát. Nemcsak az Igazságos Átmeneti Alapból (JTF) a három szénintenzív megye leendő kedvezményezettjeinek (kkv-k, önkormányzatok, helyi közösségek) szánt kb. 270 millió euró és elköltése került veszélybe, hanem akár a teljes, kb. 4 milliárd eurós KEHOP Plusz elfogadása és időben történő folyósítása is” – hívta fel a figyelmet Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója.
Amennyiben a Mátrai Erőmű fosszilis-mentes átalakítása és a területi igazságos átmeneti programokban tervezett zöldgazdaság-fejlesztő beruházások, átképzések és új munkahelyek teremtése nem tud elindulni, a széntől leginkább függő megyék még jobban lemaradhatnak gazdaságilag. Ez pedig éppen a Mátrai Erőmű dolgozóira és beszállítóira, valamint a helyi kkv-kre, önkormányzatokra és közösségekre lenne leginkább negatív hatással.
Még visszafordítható a folyamat egy fenntarthatóbb pályára
Noha kormányrendeletek már rendelkeznek az energia-veszélyhelyzeti akciótervben szereplő lignit- vagy szénfelhasználáshoz kapcsolódó intézkedések 2029-ig való megvalósíthatóságának vizsgálatáról, van még esély a folyamat visszafordítására. A Magyar Természetvédők Szövetsége ezért azt várja a magyar döntéshozóktól, hogy erősítsék meg az arra vonatkozó elköteleződésüket, hogy folytatják és véghez viszik a Mátrai Erőmű dekarbonizációját, azaz a megújuló energiaforrások hasznosítására vonatkozó beruházásokat és a rekultivációt, a régi lignites blokkokat pedig ne indítsák újra, továbbá a három szénintenzív megyében az igazságos átmeneti terveket mielőbb kezdjék megvalósítani.
Alternatívaként a lakosság szénfüggőségésének csökkenése és az energiaátmenet segítése érdekében a civil szervezet egy országos, hosszú távú komplex energetikai felújítás támogatási program elindítását javasolja, plusz forrásokkal a három szénintenzív megyében. Ennek részeként az alacsony jövedelműeket differenciáltan, nagyobb támogatási intenzitással kell segíteni az MTVSZ szakértői szerint. Ahhoz, hogy az átmenet méltányos legyen, a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Baranya megyéket érintő tervek fő kedvezményezettjei a helyi közép- és kisvállalkozások, önkormányzatok, helyi közösségek, civilszervezetek, illetve a zöldgazdaságra átképzendő dolgozók kell legyenek.
„Az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások már most mutatják az energiaválság biztonságos kezelésére az utat. A napenergia 2020-ban Magyarország villamosenergia-felhasználásának 7%-át adta, ami idén nyáron 14,7%-ra emelkedett. Ehhez képest a lignit csak 11%-ot adott. Magyarországnak az energiaátmenetet gyorsító, valamint a társadalmi méltányossági szempontok érvényesülését elősegítő tiszta megoldásokba kell befektetnie” – hangsúlyozta Botár Alexa.
Az MTVSZ igazságos átmenetre és fosszilis-függőség csökkentésére vonatkozó programja itt olvasható:https://mtvsz.hu/szenkivezetes
