Változik a magyar villanyszámla rendszer - aki vált, jól járhat

A jogi keretek is hiányoznak még…

A teljes szabályozási környezetet létre kell hozni, és ki kell dolgozni az összes felmerülő részletet. Éppen ezért a kormány javaslata is csak 2025 második felére jelöli meg az előkészületek lezárultát. A szakértő szerint ugyanakkor a rendszer bevezetése rengeteg fogyasztónak nyújthatna segítséget, ha egyszer sikerül megvalósítani Magyarországon – hiszen napjainkra hatalmas különbségek alakultak ki a napi minimum- és maximumenergiaárak között – írta korábban a Pénzcentrum.

Egy, az uniós helyreállítási alaphoz kapcsolódó dokumentumból derült ki, hogy a kormány olyan reformot készít elő, amely minden lakossági fogyasztónak lehetővé tenné, hogy dinamikus árképzés alapján vásároljon áramot az éves, rezsivédett 2523 kWh feletti fogyasztására – számolt be korábban a Pénzcentrum. Ám mint kiderült, ez nem a dokumentum legérdekesebb része: Balogh József energetikai szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy ennél fontosabb pontok is szerepelnek benne.

A 14 pont egyike valóban a dinamikus árazás, de a szakértő szerint még lényegesebb, hogy a kormány a szélerőművek engedélyezési rendszerének újragondolását is napirendre tűzte – bár ezt már tavasszal ígérték, eddig nem történt előrelépés.

Emellett szerepel az is, hogy a napelemek hálózatra csatlakoztatásának moratóriuma 2023 decemberéig megszűnik, és nem hosszabbítják meg – sorolta Balogh, majd visszatérve a dinamikus villanyárakra kifejtette: az áramtőzsdén egy nap alatt a legolcsóbb és a legdrágább órák ára közötti különbség Magyarországon extrém módon megnövekedett.

Régebben ez nagyjából 20–25 eurót jelentett, ma viszont előfordul, hogy 200 euró is, sőt 2023. június 2-án, vasárnap délután 3 órakor először fordult elő a hazai áramtőzsde történetében, hogy a zsinóráram ára napközben mínusz 500 euróra esett.

Vagyis aki fogyasztott, pénzt kapott érte, aki termelt, annak fizetnie kellett.

Egyszerű példával élve: ha valaki ebben az időszakban bekapcsolt volna egy mikrohullámú sütőt, akkor nemcsak ingyen készítette volna el az ebédet, hanem még pénzt is kapott volna érte – feltéve, hogy dinamikus árazás szerint kapja az áramot – magyarázta Balogh. Hozzátette, hogy a dinamikus árképzés nem új gondolat: már 2019-ben megszületett az ezt szabályozó EU-direktíva.

„Valójában semmi más nem történik, mint hogy ezt az uniós irányelvet próbálják itthon alkalmazni. Az ötlet négy éve létezik, csak eddig a magyar kormány nem sietett a megvalósítással” – mondta.

A szakértő szerint a dinamikus árazás alapja, hogy vannak olyan fogyasztók, amelyek időben eltolhatók, és vannak, amelyek nem.

Az előbbire jó példa egy elektromos bojler: nem mindegy, hogy délután 3 órakor fűti fel magát, amikor mínusz 500 euró az ár, vagy este 8-kor, amikor plusz 200. A lényeg csak az, hogy mire az ember fürödni megy, legyen meleg víz.

A másik típus az, amit nem lehet időben mozgatni: például egy kórházi inkubátor vagy műtőlámpa működéséhez nem lehet hozzányúlni.

További akadályok is vannak

Balogh szerint a magyar kormány eddig azért sem vezette be a dinamikus árazást, mert a szükséges feltételek nem adottak.

Az egyik legfontosabb, hogy okosmérők kellenek hozzá, amelyeket a szolgáltató akár wifi-n keresztül is távolról kapcsolhat. Ezek drágák, és Európa-szerte nagy a kereslet, ezért hiánycikknek számítanak.

A második probléma, hogy a magyar villamoshálózat állapota sem megfelelő – erre a kormány már a napelemstop bevezetésekor is hivatkozott. Ennek oka, hogy a tíz éve tartó rezsicsökkentés időszakában a szolgáltatók nem kaptak elegendő forrást a hálózat fejlesztésére.

Ha azonban Magyarország készen állna a bevezetésre, a szolgáltatónak először meg kell kérdeznie az ügyfelet, igényel-e okosmérőt – az uniós szabályok ugyanis rögzítik, hogy a rendszer önkéntes.

Senkit nem lehet kötelezni a csatlakozásra. Valószínűleg úgy ösztönöznék a lakosságot a mérő telepítésére, hogy különbséget tennének a rendszerhasználati díjban: például az okosmérős fogyasztóknál 10 forint, nélküle 18 forint lehetne. A mérőkön található egy aljzat, amelybe a fogyasztó azt az eszközt csatlakoztatja, amelyet a rendszer szükség esetén automatikusan ki- vagy bekapcsolhat.

A szolgáltató pedig honnan tudja, mikor lesz olcsóbb az áram? Ebben óriási szerepe van a napelemeknek. Balogh elmondta: a szolgáltatók rendkívül fejlett ár-előrejelző modellekkel dolgoznak, és a vezérlőszoftver ezek alapján akár több tíz- vagy százezer mérőt is automatikusan vezérel. A terhelés átalakításával csökkenthető az esti csúcsfogyasztás, és mérsékelhető a nappali áresés hatása is az áramtőzsdére.

Mi lesz a rezsicsökkentéssel?

A dinamikus árazás a jelenlegi rezsicsökkentési rendszerrel is ütközhet. A szakértő szerint a kormány most valószínűleg azon gondolkodik, hogyan lehetne mérsékelni az átlagfogyasztás feletti terheket, mivel az ár az átlagnál magasabb fogyasztás esetén megduplázódik.

Az átlagfogyasztásig semmi nem változna. A kérdés az, hogy az ezt meghaladó fogyasztást produkáló háztartások vállalják-e önként az okosmérő felszerelését. A kormány előterjesztése mindössze 431 szavas, vagyis sok részletkérdés kimaradt.

Például:

– Ki finanszírozza az okosmérőt?
– Ki dönt a ki- és bekapcsolás időpontjáról?
– Hogyan történik az elszámolás, ha az áram ára éppen mínusz 500 euró?

Balogh szerint nem valószínű, hogy a fogyasztó a teljes összeget megkapná, a szolgáltató bizonyosan levonna belőle valamennyit.

Mennyibe kerül a lakossági áram 2024-ben / 2025-ben?

A videónk részletesen bemutatja: