Versenyképes élelmiszeripar képes minőségi termékekkel ellátni a lakosságot
Az agrártárca vezetője a 25. Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítás megnyitóján elmondta: a fogyasztók egyre tudatosabban keresik a hazai élelmiszereket, éppen ezért fontos felhívni a figyelmet ezekre a termékekre, aminek egyik jó eszköze a védjegyhasználat.
Az agrárminiszter kiemelte: az európai uniós átlaghoz képest 20 százalékponttal magasabb a hazai termékek aránya a fogyasztásban. Egyes termékek esetében, mint a friss hús, szinte tökéletes a lefedettség, viszont a sajtoknál és tejdesszerteknél alacsony az érték, amely célirányos pályázati felhívásokkal, közösségi marketingeszközökkel, a fogyasztók felvilágosításával, továbbá a hazai márkák népszerűsítésével növelhető.
Nagy István hangsúlyozta, hogy az elérhető hatás "nem lebecsülendő", hiszen a hazai termékek arányának 5 százalékpontos növelése a kiskereskedelmi láncokban és a fogyasztásban éves szinten 130 milliárd forintnyi bővülési lehetőséget nyújt a hazai termelők és beszállítók számára. Ismertette: a hazai fogyasztók jövedelmük 30 százalékát költik élelmiszeripari termékekre, de a külpiacok is nagyon meghatározóak, hiszen az ágazat bevételének több mint harmada exportértékesítésből származik. A cél a magasabb hozzáadott értékű termékek előállításának ösztönzése, mert azokra a külpiaci kereslet is magasabb - fűzte hozzá. A tárcavezető emlékeztetett: a Vidékfejlesztési Programból 750 milliárd forintot különítettek el élelmiszeripari fejlesztésekre.
A kimagasló arányú nemzeti forrásnak köszönhetően már 2021-ben megnyílt két keret az ágazatnak: egy kis értékű tárgyieszköz-beszerzés és egy 320 milliárdos keret, amely komplex fejlesztéseket támogatott, és akár 5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra is lehetett pályázni - emlékeztetett a miniszter.
Nagy István a legfontosabb feladatnak a kertművelést nevezte, amelyhez 15 ezer euró támogatás igényelhető önrész nélkül, az önkormányzatok pedig 100 millió forintot kaphatnak termelői piacok kialakítására, hogy "tudjon hol találkozni a termelő és a vevő". Az agrárminiszter hangsúlyozta: az egész magyar gasztronómia megújulása a termelők kétkezi munkájának köszönhető, mert "felismerték, hogy korszerű technológiával, csak a hazai rögön, a hazai nemesítésből előállított zöldség és gyümölcs az, amelyik képes kiszolgálni a 21. századi gasztronómiai igényeket".
Nagy István a kecskeméti térségi kiállítást különleges eseménynek nevezte, ahol a termelők és vásárlók közvetítők nélkül találkozhatnak. A vásárlók meggyőződhetnek az általuk kedvelt termékek eredetéről, a termelők pedig közvetlen visszacsatolást kaphatnak munkájuk eredményéről - fogalmazott.
A megnyitót követően az agrárminiszter jubileumi oklevelet adott át az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület elnökhelyettesének, Basky Andrásnak és az egyesület titkárának, Hamzáné Lakó Juditnak. A Hírös Hét 1934 óta Kecskemét egyik legnagyobb ünnepe. A mezőgazdasági szempontból mindig is fontos szerepet betöltő város rendszeresen igyekezett bemutatni értékesítésre szánt termékeit, ebből nőtte ki magát a programsorozat. Az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület augusztus 23. és 27. között már a 25. Térségi Kertészeti és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt rendezi meg. A seregszemlén a térség 16 településéről több mint 100 kiállító terményeit ismerhetik meg az érdeklődők helyi termékkóstolók és kézműves bemutatók keretében.
A hagyományok szerint minden nap 17 órától a települések polgármesterei köszöntik a kilátogató közönséget és ismertetik meg lakóhelyüket az érdeklődőkkel. Ezt követően kulturális csoportjaik szórakoztatják a nézőket, és kóstolók formájában mutatják be a településre jellemző gyümölcsöket, borokat, pékárut és más kistermelői termékeket. A térségi települések összetartozását hangsúlyozva augusztus 26-án elkészítik "Kecskemét és térsége levesét", amelyhez az alapanyagok a kiállításon részt vevő településekről származnak.
