Zöld adók az infláció kontrollálásának szolgálatában

A zöld adók Európában lényegében kötelezők, miközben önmagukban rontják az európai versenyképességet. Az adóbevételek átsúlyozásával azonban lehetnek növekedési célzatúk. A 2022–23-as kiugró inflációt a fejlett országok nagyon sok esetben kezelték nem monetáris eszközökkel is, amely indokolttá és lehetővé teszi a zöld adók és az antiinflációs politika közötti összefüggések vizsgálatát.

Ezt az összefüggést díjazta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is, amikor a Zöldpénzügyi kutatási kezdeményezése keretében III. helyezéssel jutalmazta az NKE kutatóinak kutatási tervét a zöld adók és az infláció közötti összefüggések vizsgálatára vonatkozóan. A díjátadás a 2024-es MNB Nemzetközi Zöld Pénzügyi Konferenciáján történt meg.

A pénzügyi stabilitás szempontjából a zöld adók hatással lehetnek az inflációra és a gazdasági növekedésre. A nemzeti bank célja az árstabilitás és az egészséges gazdaság. A zöld adók egyoldalú emelése jelentősen megemeli a termelési költségeket, ami rontja a versenyképességet és emeli az árakat. A rendszerkockázatok szempontjából, ha a zöld adók bizonyos iparágakat vagy vállalatokat kevésbé nyereségessé tesznek, az növelheti a hitelkiesés kockázatát ezekben az ágazatokban. A nemzeti bankot lépésre kényszerítheti mindez a hitelezési szabályozás területén. A hitelpiaci kockázatokból következően a zöld adókat, valamint az éghajlatváltozással kapcsolatos egyéb szakpolitikákat figyelembe lehetne venni a banki stressztesztekben, hogy a pénzügyi ágazatot érintő potenciális kockázatokat és lehetőségeket megértsék.

A gazdasági tevékenységek környezeti költségeinek internalizálását célzó zöld adók az éghajlatváltozás elleni küzdelem egyik kiemelkedő politikai eszközévé váltak. A Pigou-adó koncepciójában gyökerező adók célja a piaci hiányosságok korrigálása azáltal, hogy a szennyező tevékenységekre költségeket rónak ki. A környezetszennyezés megadóztatásával a zöld adók a vállalkozásokat és az egyéneket környezetbarátabb gyakorlatok alkalmazására ösztönzik.

A zöld adó olyan fiskális eszköz, amely egyszerre ösztönöz tiszta energiára, és teszi lehetővé a versenyképességet terhelő adók kiváltását, valamint hatással van a gazdaság rendelkezésre álló pénzmennyiségre és az árakra, így monetáris célokat is érint. A zöld adók Európában lényegében kötelezőek, miközben önmagukban rontják az európai versenyképességet. Az adóbevételek átsúlyozásával azonban lehetnek növekedési célzatúk. Ezen kívül ily módon az antiinflációs politika közti összefüggések vizsgálata is lehetővé válik. A tanulmány célja rendszerezni a zöld adókhoz kapcsolódó szakirodalmi bázist, továbbá összeállítani egy olyan elemzési keretrendszert, amelyen keresztül vizsgálhatóvá válik a későbbiekben a zöld adók hatása a versenyképességre, a gazdasági növekedésre és az inflációra. Ennek alapját a nemzetközi szakirodalomban fellelhető zöld adózási empirikus vizsgálatok szintetizálása jelenti. Ezzel összhangban azonosíthatóvá válhatnak elméleti, empirikus és szakpolitikai oldalról a nemzetközi jó gyakorlatok, illetve az ahhoz kapcsolódó egyes összefüggések. A zöld adó és az infláció közötti összefüggés kapcsán érdemes a modern monetáris elmélet (MMT) megközelítéséből felidézni az adók antiinflációs funkcióját.

A zöld adók a modern monetáris elmélet (MMT) keretrendszerében az adórendszerbe mint a pénzkínálat szabályozásának az eszközrendszerébe illeszkednek bele. Az MMT egy olyan heterodox közgazdasági keretrendszer, amely megkérdőjelezi a hagyományos keynesiánus és neoklasszikus feltevéseket. Az MMT azt állítja, hogy a szuverén kormányok költhetnek anélkül, hogy előzetes adóbevételekre támaszkodnának, mivel rendelkeznek pénzteremtő képességgel. A túlzott pénzteremtés azonban inflációhoz vezethet.

Az MMT megközelítéséből az adó hatféle funkciót tölt be:

„1) A kormány által a gazdaságban elköltött pénzek visszaszerzése az infláció megfékezése céljából.

2) A pénz értékének megerősítése a valuta iránti kereslet megteremtésével azáltal, hogy előírják, hogy az adót az adott ország helyi pénznemében kell kiegyenlíteni.

3) A jövedelem és a vagyon újraelosztása.

4) A piaci kudarcok újbóli beárazása, főként az externáliák ellenőrzésére a Pigou-adókon keresztül.

5) A gazdaság átszervezése a fiskális politikán keresztül.

6) A demokrácia megerősítése azáltal, hogy a lakosságban megteremti a vágyat arra, hogy befolyásolja a jövedelemadó beszedésének és elköltésének a módját, ösztönözve és motiválva az embereket a szavazásra.”

Az MMT a keynesi közgazdaságtani megközelítésen alapul. Mindkét keretrendszer hangsúlyozza a kormányzati kiadások szerepét az aggregált kereslet befolyásolásában. Az MMT azonban bevezette a „költekezési és adóztatási ciklus” fogalmát, ahol a kormányzati kiadások pénzt teremtenek, az adók pedig a pénz „elpusztítására / elégetésére” szolgálnak. Az MMT adózással kapcsolatos megközelítése alapján – szemben a neoklasszikus közgazdasági gondolkodással – az adók elsősorban a bevételek megsemmisítésére (a gazdasági körforgásból való kivonásra), nem pedig a bevételtermelésre szolgálnak. A kormány először költ, majd adóztat az infláció megfékezése érdekében. Az adókat a gazdaságból való jövedelemkiszivárogtatásnak tekintik, ami csökkenti a háztartások jövedelmét és a vállalkozások bevételeit, példaként a béradókat (SZJA) hozzák fel, amelyet nem a jövőbeni társadalombiztosítás finanszírozására, hanem kifejezetten a jelenbeni fogyasztás csökkentésére használ a(z amerikai) kormányzat.

A Magyar Nemzeti Bank részt vesz a fenntartható finanszírozás előmozdításában. A zöld adók ösztönözhetik a vállalkozásokat és a fogyasztókat környezetbarát gyakorlatok alkalmazására. Az MNB ezeket az adókat a saját fenntarthatósági céljait kiegészítőnek tekintheti. Habár a zöld adók nem tartoznak a nemzeti bankok fő tevékenységi körébe, az MNB-nek tisztában kell lennie az inflációra, a gazdasági növekedésre és a pénzügyi rendszerkockázatokra gyakorolt potenciális hatásukkal. Bizonyos esetekben a zöld adók még az MNB fenntarthatósági céljaival is összhangban lehetnek.

Külföldi kamionosok hizlalják a magyar útdíjkasszát

A 2024-es évben több mint 656 milliárd forint folyt be a magyar költségvetésbe a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeg feletti járművek úthasználata után. Bartal Tamás, a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint ennek az összegnek a nagyobb részét a külföldi járművek üzemeltetői fizették be: havonta átlagosan 4 milliárd forinttal többet fizettek meg a magyar elektronikus útdíjbevételekből, mint a hazai felségjelzésű járművekkel közlekedők.
2025. 04. 02. 11:30
Megosztás:

Solana (SOL) árfolyam elemzés: Solana kriptovaluta előrejelzés technikai indikátorok alapján – tartani, venni vagy eladni?

Solana árfolyam előrejelzés: a Solana (SOL) egy rendkívül népszerű, nagy teljesítményű okosszerződés-platform, amelyet gyakran az "Ethereum kihívójaként" is emlegetnek. Gyors tranzakciói, alacsony költségei és egyre növekvő fejlesztői ökoszisztémája miatt a befektetők figyelme középpontjában áll.
2025. 04. 02. 11:00
Megosztás:

Fontos csavar van a fiatalok 5%-os kamatozású lakáshitelében!

Április elsejével elindult a fiatalok számára kínált, kedvezményes, 5%-os kamatozású lakáshitel, a termék már több banknál is elérhető. Az MBH Bank, az Erste Bank, az OTP Bank és a K&H Bank is kínálja az önkéntes kamatplafonnak megfelelő hitelt, amelyet kizárólag 35 év alatti, első lakásukat vásárló fiatalok igényelhetnek.
2025. 04. 02. 10:30
Megosztás:

Czomba Sándor: mélyponton a regisztrált álláskeresők száma Magyarországon

2010-hez képest a regiszterben szereplők száma– több mint 400 ezerrel csökkent. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 232.504 álláskeresőt regisztráltak az év harmadik hónapjában, ami az előző év azonos időszakához képest közel 4 ezres, 2010-hez viszonyítva pedig több mint 400 ezer főnyi csökkenést jelent.
2025. 04. 02. 10:00
Megosztás:

Estek a fejlett piaci kötvényhozamok

Érdemben, 5 bázispont körüli mértékben estek a kötvényhozamok a fejlett gazdaságok kötvénypiacain.
2025. 04. 02. 09:30
Megosztás:

Mire számíthatnak ma a befektetők?

Az ázsiai csendes-óceáni térség legfontosabb piacai kisebb pluszokban várták a ma reggeli zárást. A Fehér Házból magyar idő szerint 22:00-kor érkeznek a vámokkal kapcsolatos bejelentések.
2025. 04. 02. 09:00
Megosztás:

Vegyesen zártak a Wall Street-i indexek

A vámokkal kapcsolatos bizonytalanság a tengerentúli tőzsdéken jobban rányomta a bélyegét a hangulatra, mint nyugat-európai társaik esetében.
2025. 04. 02. 08:30
Megosztás:

A vámháború miatti aggodalom ellenére emelkedtek tegnap a nyugat-európai tőzsdék

A vámháború miatti aggodalom ellenére tegnap korrekciót láttunk a nyugat-európai tőzsdéken a megelőző napok mínuszai után.
2025. 04. 02. 08:05
Megosztás:

Sokat spórolhatunk a bankváltással

Sokaknál előfordulhat, hogy bár drágának tartják a banki kiadásaikat, de nagy tehernek gondolják a folyószámlájuk esetén a bankváltást. Pedig erről szó sincs: a telefonszám-hordozáshoz hasonlóan kényelmesen lezongorázható a folyamat, olyannyira, hogy elég csak az „új” banknál, a K&H-nál kezdeményezni a cserét egy új folyószámla megnyitásával, onnantól a pénzintézetek egymás között intézik az ügyet. A folyószámlás bankváltást azért is érdemes mérlegelni, mert csökkenthetőek a kiadások, a számlacsomag díja akár lenullázható, emellett megfelelőbb szolgáltatási csomaghoz juthatnak a mindennapi bankolók.
2025. 04. 02. 07:30
Megosztás:

Jelentősen növekedett az autópiac márciusban

A Carinfo adatai alapján – a februári, minimális visszaesés után – 2025 márciusában ismét nőtt a forgalomba helyezett személygépjárművek száma. A magyar piac egészét hirdetésszámban és megtekintésben lefedő Használtautó.hu szakértője elmondta, mi állhat a fellendülés hátterében.
2025. 04. 02. 07:00
Megosztás:

Többéves fejlesztés indul a német vasúthálózatnál

Mintegy 16 ezer kilométer távvezeték, 200 nagyfeszültségű kapcsolóberendezés és 50 generátoregység is alkotja a német vasúttársaság villamosenergiarendszerét. Ezt a kiterjedt rendszert korszerűsíti most a vonatok, vasúti létesítmények és ingatlanok energiaellátásáért felelős vállalat, a Deutsche Bahn Energie. Az új irányítási rendszer várhatóan 2028-ban lép üzembe.
2025. 04. 02. 06:30
Megosztás:

Havi nettó 312 ezer forinttól 800 ezerig a háztartásban – ez mire elég?

Az első negyedévben 592 ezer forint volt a középkorúak háztartásában mért átlagos havi nettó jövedelem, ami negyedéves és éves szinten 10, illetve 19 százalékos növekedést, egyben a K&H biztos jövő felmérés történetében rekordot jelent. A 30-59 évesek 8 százaléka rendelkezik 800 ezer forintos havi nettóval, ami elég a gondtalan életre és még rendszeres megtakarításra is futja az összegből. A másik végletet az a 2 százalék jelenti, akiknek nélkülözniük kell, mert a 312 ezer forintos jövedelem kevés.
2025. 04. 02. 06:00
Megosztás:

A kvantumkorszak a lehetőségek és kihívások új dimenzióját hozza el

Új időszámítás közelít a számítástechnikában. A kvantumkorszak beköszönte, eddig nem látott lehetőségeket, ugyanakkor alapvető veszélyeket is rejt magában. A kvantumszámítógépek segíthetnek megoldani a hagyományos számítógépekkel megoldhatatlan matematikai műveleteket is, ezzel azonban számos titkosítási módszert is elavulttá fognak tenni. A kvantumátállás pontos időpontja ma még nem ismert, de a felkészülést nem lehet az utolsó pillanatra halogatni. A Deloitte Cyber Readiness szolgáltatása segít a vállalatoknak a jövőbiztos működés kialakításában.
2025. 04. 02. 05:30
Megosztás:

A magyar nők átlagosan két és félszer több láthatatlan munkát végeznek, mint a férfiak

Április első keddjén, a láthatatlan munka világnapja alkalmából a WHC, Magyarország egyik legnagyobb HR szolgáltatója azokra hívja fel a figyelmet, akik a társadalom és a gazdaság működéséhez nélkülözhetetlen, ám gyakran észrevétlen tevékenységet végeznek. A láthatatlan munka magában foglalja a háztartási feladatokat, a gyermeknevelést, az idős vagy beteg hozzátartozók gondozását, valamint az önkéntes munkát, amelyeket többnyire anyagi ellenszolgáltatás nélkül végeznek.
2025. 04. 02. 05:00
Megosztás:

Minden hazai szállítmányozót érinthetnek már az új uniós vámkövetelmények

Végső bevezetési szakaszába lépett az Európai Unió importellenőrzési rendszere (Import Control System 2 = ICS2), így 2025. április elsejétől az új vámkövetelmények kiterjednek a vasúti, közúti és tengeri, belvízi szállításra is. A figyelmetlen cégek a vámkezelés megtagadására és bírságokra is számíthatnak – hívja fel a figyelmet a Baker McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda.
2025. 04. 02. 04:30
Megosztás:

Több helyen is egymilliós négyzetméterárakat hozott az idei év a panelek piacán

A vevők leginkább a kisebb lakásokra vadásztak az elmúlt hónapokban is, melyek jelentős számban a panellakások köréből kerülnek ki, hiszen ezek alapvetően kisméretű ingatlanok. Ez a fokozott kereslet persze magasabb árakat is eredményezett, annál is inkább, mert bizonyos területeken szinte eltűntek a panellakások a piacról.
2025. 04. 02. 04:00
Megosztás:

Megjelentek az első 5 százalékos lakáshitel ajánlatok!

Mától kínálhatják a bankok a fiataloknak szóló 5 százalékos lakáshitel konstrukcióikat, és a lehetőséggel azonnal több bank is élt. Elsőként az Erste Bank, az MBH Bank, az OTP Bank és a K&H Bank jelentek meg a kedvezményes kamatozású lakáshitelükkel. A BiztosDöntés.humegnézte a részletes feltételeket.
2025. 04. 02. 03:30
Megosztás:

Márciusban is folytatódott az ingatlanpiac felívelése

A Duna House (DH) közreadja havi Tranzakciószám Becslését (DHTB) és jelzáloghitel előrejelzését, amely szerint márciusban országosan 12 200 lakóingatlan cserélt tulajdonost és 125 milliárd forint szerződéses összegben realizálódott lakáscélú jelzáloghitel.
2025. 04. 02. 03:00
Megosztás:

Hatalmas károk a mezőgazdaságban, gyorsítani kell a biológiai alapok innovációját

A modern magyar mezőgazdaság a legnehezebb öt évén van túl, az ágazatot egyszerre sújtják különféle problémák, amelyek közül a klímaváltozás hatása messze a legsúlyosabb. A változó éghajlat miatt az agráriumot ért károk mértéke a becslések szerint mintegy 1000 milliárd forintot tett ki 5 év alatt.
2025. 04. 02. 02:30
Megosztás:

Újabb csúcson a BUX, stabil maradt a részvénypiac forgalma

Tartja történelmi magasságát a Budapesti Értéktőzsde vezető indexe, a BUX, amely 1,77 százalékos növekedést követően, 88 686,46 ponton zárta a márciusi hónapot. A részvénypiac összforgalma a februári szintet tartva, 418,7 milliárd forintot tett ki, amely napi bontásban 19,94 milliárd forintot jelent. A legnépszerűbb részvényeknek az OTP Bank, a Richter Gedeon és a MOL bizonyultak, sorrendben 271,4, 59,4 és 39,4 milliárd forint értékű forgalommal, emellett a BÉTa Piac kínálata jelentősen bővült a hónapban. A befektetési szolgáltatók között a WOOD & Company zárt az élen, őt a Concorde, majd az ERSTE követte.
2025. 04. 02. 02:00
Megosztás: