A Babaváró hitel hatása a hitel és lakáspiacon

Eddig pedig mintegy 250 ezren éltek a Babaváró adta lehetőségekkel.  A Hitelválasztó.hu elemzése most bemutatta, hogyan befolyásolta a jövedelmi helyzet a hiteligénylést, milyen célokra fordította lakosság a felvett kölcsönöket, illetve milyen anyagi helyzetben vannak az igénylő családok.

Előnyben a lakhatás

A bevezetés után 1 évvel az MNB kérdőíves felmérést végzett. Eszerint a hitelfelvevők legnagyobb része lakhatási célokra költötte a folyósított pénzt, azonban azt majdnem annyian használák felújításra, berendezésre (a válaszadók 41 %-a), mint vásárlásra (44 %). Ez azt jelenti, hogy bár a családok lakhatási körülményeket elsősorban ingatlanvásárlással  javították, viszont sokan költenek háztartási műszaki cikkekre, bútorokra, lakberendezési tárgyakra, felújításra, bővítésre is.

Jelentős (28 %) azok száma, akik hitelkiváltásra is fordították a hitelkeretet. Gépjármű beszerzésre a válaszadók ötöde, befektetésre 13 %-a, általános fogyasztásra tizede költött a felvett összegből. Kis mértékben történt nem lakóingatlan (nyaraló, telek, föld, stb.) vásárlása , illetve vállalkozásfejlesztés is a keretből: műhely építés, eszköz beszerzés a legtipikusabb az ilyen esetekben.

Költések megoszlása

A hitelfelvevők kb. fele egy célra költi el a rendelkezésére álló összeget. Ilyenkor elsősorban lakásvásárlásra, bővítésre költenek a családok, de kisebb mértékben korábban felvett, de kedvezőtlenebb kamatozású lakáshitelek kiváltása is megtörtént. A keret felhasználása természetesen kombináltan is történhet. Az igénylők harmada jelölt meg két felhasználási területet: sokan lakásvásárlás mellett felújításra is költöttek, másoknál a lakásfelújítás mellett gépjármű vásárlás vagy hitelkiváltás is előfordult. Utóbbi célok az igénylések 8 %-ban hármas kötésben is népszerűek, azaz vannak olyan családok, akik pl. lakás is vásároltak, autót is vettek, valamint meglévő hitelt (pl. áruvásárlási kölcsön, hitelkártya tartozás)  is törlesztettek.

Piaci hatás

A Babaváró kedvező konstrukciója viszont felkavarta a vizet a piacon, ugyanis olyan dolgokra is fordítanak pénzt az igénylők, amelyek egyébként kisebb prioritással rendelkeznek a család életében, és nagy eséllyel nem, vagy csak később, más forrásból valósulnának meg.

A hitel célokat négy szempont szerint vizsgáljuk:

-Korábban nem állt fenn a cél (nem is terveztünk vásárlást)
-Fennáll a cél, de Babaváró híján nem valósul meg
-Fennáll a cél, és saját forrásból megvalósul
-Fennáll a cél, és más tipusú hitelből valósul meg

Érdekes módon itt a lakhatáshoz jutást támogatja legkevésbé a konstrukció, ugyanis az esetek több mint felében más forrásból amúgy is megvalósulna a cél. Elévülhetetlen érdeme azonban a programnak, hogy az esetek negyedében olyan cél valósul meg, ami a Babaváró nélkül csak ábránd maradt volna, illetve érdekesség, hogy az igénylők 12-13 %-a úgy vett lakást, hogy korábban azt nem tervezte.

Általánosságban az látható, hogy bármire is fordították a keret, az esetek legalább felében segített a Babaváró hitel olyan cél megvalósításában, amely egyéb forrásból nem valósult volna meg. A program leginkább hitelkiváltásban (60 % felett), likviditásban (60 %) és befektetések megvalósításában (58-60 %) nyújtott támogatást, és legkevésbé a lakáspiacot (kb. 40 %) érintette, igaz utóbbi gazdaságra, és jólétre mért hatása mégis jóval jelentősebb, mint a hitelkiváltásra költött, és emiatt nagyjából semmi plusz teljesítményt produkáló kölcsönöké.

Ők használták ki legjobban a lehetőséget

A Babaváró hitel által nyújtott lehetőség elsősorban a jómódú családoknak segített: a kihelyezett hitelállomány 27 %-át a legfelső 10 %-os jövedelmi kategóriába tartozó ügyfelek használták fel, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem meghaladja a 280 ezer forintot. Ezzel szemben az igénylők mindössze 6 %-a került ki az alsó 20 %-nyi jövedelmi kategóriából, azaz a családok ötöde nem tudott komoly mértékben részesülni a kedvezményekből. Ez nem is meglepő, mivel a Babaváró kölcsön kihelyezésnek szigorúbb feltételei vannak, mint a személyi kölcsönnek általában. Az alacsony jövedelem, TB-, adótartozás, vagy korábbi adósság ugyanis korlátozó, vagy kizáró hatással van a folyósításra.

Az igénylők százalékos aránya a jövedelem növekedésével arányosan emelkedik, viszont a legmagasabb 10 %-os jövedelmi kategóriába eső ügyfelek összesen majdnem dupla annyi igénylést adtak be, mint az őket követő 10 %!

Likviditás: mennyi tartaléka van a családoknak

A Babavárót igénylő családok egyharmada értékelte úgy anyagi helyzetét, hogy a havi kiadások fedezése okoz kihívást, és fele rendelkezett három hónapot meghaladó megtakarítással. Ezek az adatok egyébként jóval kedvezőbbek a lakosság egészére vonatkozó adatoknál. Jó hír viszont, hogy a jövedelem kifeszítettsége alacsony, mivel az igénylők átlagosan jövedelmük mindössze 25 %-át költik hiteltörlesztésre. Ez pedig fele a jogszabályban engedélyezettnek.

Arra a kérdésre, hogy meddig lenne képes valaki fenntartani  az életszínvonalát, ha párja elveszítené az állását, a válaszadók az esetek 34 %-ában 1 és 3 hónap közé teszik ezt az időtávot, de fej-fej mellett halad a 3-6 hónap közé, illetve a 6 hónapnál hosszabb időt jelölők aránya (27, 26 %). Emellett 14 % válaszolt úgy, hogy 1 hónapnál rövidebb ideig tudná életszínvonalát a jelenlegi szinten fenntartani.