A franciák nem támogatják a vasutas sztrájkot
"Az SNCF sztrájkja miatt teljes a káosz április 2. óta. Teljes visszatérítést kérünk ettől a dátumtól számítva" - mondta Antoine Pavamani, a petíciót szervező tömörülés elnöke a Le Monde című napilapnak. "Általában nehéz megmozgatnunk az embereket, akik beletörődnek a helyzetbe, főleg (a Párizs környéki) Ile-de-France régióban. De most a mozgalom beindult, valószínűleg azért, mert konkrét kérésünk van" - tette hozzá.
A 140 ezer embert foglalkoztató, közel 50 milliárd eurós adósságot felhalmozó SNCF reformja és modernizációja Emmanuel Macron államfő egyik legnagyobb feladatának ígérkezik, 1995 óta szinte mindegyik kormány megpróbálkozott vele, de a szakszervezeti tiltakozások nyomán feladta.
Az IFOP közvélemény-kutatóintézetnek április 12-én és 13-án készült felmérése szerint az 1995-ös nagy sztrájkkal ellentétben a vasutasok megmozdulását ezúttal a lakosság visszafogottan figyeli, és csak a megkérdezettek 46 százaléka tartja jogosnak.
Mennyi pénzt kellene keresnem, ha rendesen megfizetnének?
"Ez nagyon kevés. Ez a sztrájk az egyik legkevésbé legitimnek tartott szociális megmozdulás azok közül, amelyeket vizsgáltunk az elmúlt húsz évben" - mondta a Le Monde-nak Frédéric Dabi, az IFOP kutatásvezetője. Szerinte csak a 2007-ben az akkori elnök, Nicolas Sarkozy által megindított nyugdíjreform elleni tüntetéseknek volt kisebb a társadalmi támogatottsága. Akkor a lakosság 38 százaléka értett egyet a tiltakozással.
A felmérés arra is rávilágított, hogy a franciák 61 százaléka azt szeretné, ha a kormány végigvinné a reformot, ez tíz százalékkal több, mint márciusban.
"Ez nem jelenti azt, hogy minden elveszett a szociális megmozdulás számára, de a közvélemény implicit módon támogatja Emmanuel Macron reformját" - vélte a közvélemény-kutató.
A négy legnagyobb vasutas szakszervezet április eleje óta - a következő három hónapban minden öt napból két napon át - tervez munkabeszüntetéseket, hogy így tiltakozzanak a kormányzat reformterve ellen.
A sztrájk negyedik szakaszának első napján, szerdán, a fennakadásokat hasonló méretűek, mint az elmúlt hetekben, de a sztrájkolók aránya kevesebb, a vasutasoknak ötöde vesz részt a munkabeszüntetésben az SNCF vezetőségének tájékoztatása szerint. Ez 14 százalékkal kevesebb, mint a hónap elején.
Emmanuel Macron államfő egy vidéki látogatásán szerdán arra kérte a szakszervezeteket, hogy ne bénítsák le az egész országot.
A köztársasági elnököt Saint-Dié-des-Vosges-ban az utcán szólították le a legradikálisabb szakszervezethez, a CGT-hez tartozó vasutasok, akik továbbra is ellenzik az SNCF reformját, amelyet kedden nagy többséggel elfogadott első olvasatban a francia nemzetgyűlés.
"Tiltakozhatnak, de ne bénítsák le az egész országot" - mondta Emmanuel Macron a mintegy tíz percig tartó utcai szóváltásban. Az államfő azt kérte a szerinte a közalkalmazottaknál is jobban védett vasutasoktól, hogy fogadják el a változást.
Mennyi esélyed van, hogy havi 1 millió Ft-ot keress?
"Nem értünk egyet, de egyszerűen azt kérem önöktől, hogy ne ejtsék túszul az országot ebben az ügyben" - mondta az elnök.
A parlament 577 fős alsóházában a jelen lévő képviselők közül 454-en szavaztak igennel 80 ellenében az állami vasúttársaság (SNCF) reformját előíró törvénytervezetre: Emmanuel Macron Köztársaság Lendületben (LREM) nevű pártjának képviselői mellett a jobboldali Köztársaságiak és a centristák is támogatták a törvénytervezetet, míg a három ellenzéki baloldali frakció, a szocialisták, a kommunisták és a radikális baloldaliak ellene szavaztak, 29 képviselő tartózkodott.
A reform a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor is a piac fokozatos megnyitása értelmében az SNCF mellett külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain. A kormány legfőbb célja, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lép életbe a vasúthoz a törvénytervezet elfogadása után belépő dolgozókra.
Az SNCF közel 50 milliárd eurós adósságáról, amely a becslések szerint 2026-ra 62 milliárd euróra bővülhet, a javaslat nem rendelkezik. Emmanuel Macron államfő egy vasárnapi interjúban azonban azt ígérte, hogy az állam 2020. január 1-től fokozatosan átvállalja az elsősorban a szuperexpresszek (TGV) fejlesztéséből származó terhet.
