A háztartások 10%-a nem tudja felfűteni otthonát
A Knauf Insulation szakemberei szerint az energiahatékonysági fejlesztések, így a szigetelés jelentősen csökkenti a fűtésköltséget, gázfűtés esetén évi több százezer forint megtakarítást eredményezve, így ezek a beruházások jelentik a probléma valódi, hatékony megoldását - olvasható a Knauf Insulation Kft. sajtóközleményében.
A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység problémája összesen 50-125 millió embert érint Európában, ez a szám pedig a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a közeljövőben tovább emelkedhet. Környező országokból származó adatok alapján, a román háztartások jövedelmüknek átlagosan kb. 10%-át, egy lengyel 16%-át, egy cseh pedig 5%-át fordítja energiaszámlák fizetésére, míg Németországban ez az átlag mindössze 6%.
A nemzetközi probléma hazánkban hosszú idő óta és nagymértékben fennáll. 2012-ben a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük 20%-át költötték energiaszámlákra, 380.000 magyar háztartásban pedig a jövedelmek legalább 34%-át költötték villany- és gázszámlákra, ami szakértők számítása szerint az energiaszegénység küszöbértékét jelenti.
A Nemzetközi Energiairoda adatai szerint Magyarországon, Európa többi országához hasonlóan, az energiaszámlák legnagyobb részét, 59%-át a lakóterek fűtése teszi ki. Ez pedig az épületek energiahatékonysági fejlesztésével nagymértékben csökkenthető.
Mit nevezhetünk energiaszegénységnek?
Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha anyagi okok miatt nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiaszámláira.Az energiaszegénységre pontos meghatározás az EU tagállamok között eddig egyedül az Egyesült Királyságban született: az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami náluk 10%, Magyarországon pedig, az Energiaklub 2012-es kutatása szerint 34%.
Energia a szegénység ellen
Az energiahatékonysági beruházások jelentik a leghatékonyabb visszaszorító erőt az energiaszegénység ellen Magyarországon. „Az energiaszegénységet a lakosság energiahatékonysági beruházásainak segítésével lehet orvosolni, ahelyett, hogy nem fenntartható módon támogatjuk a lakossági energiaárakat” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „Szigeteléssel, nyílászárócserével és korszerű fűtésrendszerrel a lakástulajdonosok évtizedekre biztosíthatják maguknak a kisebb energiaszámlát” – tette hozzá a szakember.
A KSH 2012-es adatai szerint a magyar háztartások átlagosan 73 ezer forintot költenek rezsire, melyből a fűtésköltség átlagosan 42 ezer forintot tesz ki. A 10%-os rezsicsökkentés, amennyiben minden része megvalósul, átlagosan tehát 7.300 forintot jelent majd, míg a szigetelés havonta 15.000 forint megtakarítást eredményez.
A TÁRKI adatai szerint 2011-ben a magyar lakosság negyede, 2,5 millió ember élt olyan háztartásban, amely elmaradt a rezsi-, lakbér- vagy hiteltörlesztéssel. A rezsiköltségekbe történő, időszakos állami beavatkozás nem oldja meg, csak elfedi a problémát, időszakos segítséget nyújtva a háztartásoknak. Sokkal nagyobb lépést jelentenek a lakosság jelentős részét érintő energiaszegénység megszüntetéséhez azok az energiahatékonysági befektetések, így a szigetelés, melyekkel nem csak a hó végi számla, de a valós energiafogyasztás is nagymértékben redukálható. A megfelelő hőszigetelés ugyanis 30-40%-kal is csökkentheti az energiafogyasztást, a befektetés pedig 2-4 év alatt megtérül.
Szigetelés mint nyugdíj-előtakarékosság?
Az energiaszegénységet bemutató és definiáló, az Energiaklub által készített kutatás szerint a probléma legmarkánsabban a vidéken, családi házban élő, gázfűtést alkalmazó, nyugdíjas lakosokat érinti, amihez az időskori jövedelemcsökkenés nagymértékben hozzájárul. Az energiahatékonysági fejlesztések egy gázfűtéses családi ház esetén, éves szinten több százezer forint megtakarítást jelentenek. Havi szinten is nagymértékű spórolást nyújtva, a szigetelés az egyik legjobb nyugdíj-előtakarékossági eszközt is jelenti.
