A parlament előtt a gazdasági és pénzügyi törvénycsomag
A kormány rendeletet fog hozni arról, hogy az egyes költségvetési fejezetekhez tartozó szervek és az elkülönített állami pénzalapok gazdálkodásának ellenőrzésére miként rendelhető ki költségvetési főfelügyelő, illetve felügyelő. Az ellenőrzés során a felügyelők a minősített, illetve a más módon titkosított információkhoz is hozzájuthatnak. A módosítás kimondja, hogy a költségvetési szerv csak likviditási hitelt vehet fel, garanciát és kezességet nem vállalhat, értékpapírt nem vásárolhat, váltót nem bocsáthat ki és nem fogadhat el, továbbá nem köthet sem pénzügyi lízing, sem pedig faktoring szerződést.
Amennyiben az Országgyűlés, a kormány vagy egy minisztérium alapítványt (közalapítványt) hozott létre, és az alapítvány céljainak megvalósítására nonprofit gazdasági társaságot kíván alapítani, akkor az alapítványt meg kell szüntetnie. Az alapítvány vagyona a nonprofit gazdasági társaságé lesz, és abban az állam többségi részesedéssel kell hogy bírjon. Több ponton egyszerűsíti a módosítás a beruházások engedélyezési eljárását. Külön hangsúlyozza, hogy azokon a településeken, ahol a kormány kihirdette a vészhelyzetet, az újjáépítés során a bontási, az elvi építési, az építési, illetve a használatbavételi engedélyért nem kell illetéket fizetni. A helyreállításnál a kormány megengedheti, hogy az általánostól eltérő, egyszerűbb tervezési, kivitelezési szabályokat alkalmazzanak. Szó van ebben a fejezetben az integrált településfejlesztési stratégiáról, amelyet több település együtt készít.
A 90 millió forintnál nagyobb értékű építési beruházásokra még a 2006-ban hozott egyszerűsített engedélyezési szabályokat kell alkalmazni. Magánszemélyek devizaalapú kölcsöneire nem lehet jelzálogjogot alapítani. Ez a szabály a törvényjavaslat elfogadását követően a kész törvény magyar közlönybeli kihirdetését követő napon lép hatályba. A tiltás csak az ezt követően kötött szerződésekre vonatkozik. Azt is megengedi a javaslat, hogy ha a devizahitelen jelzálog van és másik adós lép az eredeti helyére - például eladják a lakást -, akkor a jelzálog továbbra is életben maradjon. A közszféra munkavállalóinál az előző évi - a KSH által közzétett - bruttó nemzetgazdasági havi átlagkereset tízszerese lehet a havi munkabér.
Ez szeptember 1-jétől vonatkozik a közalkalmazottakra, a köztisztviselők körében pedig a politikai tanácsadókra és főtanácsadókra, továbbá a vezető tanácsos és főtanácsos besorolású egyénekre is. Az igazságügyi alkalmazottaknál az alapilletményhez hozzá kell adni a vezetői és egyéb pótlékot, és ennek az összege nem haladhatja meg az átlagos bruttókereset tízszeresét. Ugyancsak a tízszeres szabály vonatkozik az állami vezetőre, a kormánybiztosra, a miniszterelnöki biztosra és a kormányhivatal alkalmazottaira is.
A lakás-takarékpénztári törvény módosításába nem kerültek be a kiszivárogtatott szabályok, vagyis nem növekszik a megtakarításokból az áthidaló kölcsönökre fordítható rész, illetve a kiskorú szerződők tulajdonszerzése is változatlan marad. A módosítás mindössze azt írja elő, hogy aki nem lakás céljára használta fel az állami támogatású megtakarítást, vagy ha arra használta, de az előírt időn belül nem igazolta, akkor a kapott állami támogatást vissza kell fizetnie, mégpedig a mindenkori jegybanki alapkamattal növelve azt. A PSZÁF-törvény módosítása kimondja, hogy a felügyelet elnöke és alelnöke végkielégítésre és felmentési időre nem jogosult. A felügyeleten ügyvezetői igazgatói megbízás adható annak, aki több főosztály vezetését látja el.
