Az EKB elállhat a további kamatemeléstől

Az elmúlt napokban nyilvánosságra került adatok alapján egyértelművé vált, hogy az eurózóna gazdasági növekedése lendületét vesztette, szinte stagnálást közeli állapotba került, hiszen a második negyedévben mindössze 0,2 százalékos bővülés mutatkozott. Ez leginkább annak köszönhető, hogy a régió két legnagyobb gazdasága, a német és a francia is, a várakozásoknál jóval kisebb bővülést mutatott.

A német gazdaság mindössze 0,1 százalékkal nőtt a II. negyedév folyamán az első negyedévhez képest. Az I. negyedévben még a felülvizsgált adatok alapján 1,3 százalékos bővülés mutatkozott. Az elemzői várakozások 0,5 százalékos GDP növekedésről szóltak. Franciaországban pedig az első negyedévben mutatott, felülvizsgált és 1 százalékról 0,9 százalékra módosított bővülés után stagnálást mutatkozott, holott a várakozások 0,3 százalékos emelkedésről szóltak.

A befektetőket leginkább foglalkoztató kérdés csak az, hogy a megtorpanás ideiglenes-e, avagy ténylegesen újabb recesszió közeledte miatt kell aggódni. Az ír és az olasz kormányok által elhatározott kiadáscsökkentés és a világgazdasági lassulás nyomán az euróövezet gazdasága várhatóan az idei éveb gyenge maradhat. Ez pedig azt eredményezheti, hogy az Európai Központi Bank, amely az idei évben 1 százalékról két lépcsőben 1,5 százalékra emelte kamatszintjét, felhagyhat egy ideig a további szigorítással, sőt fokozhatja a múlt héten újraindított kötvényvásárlási programját, hogy tompítsa a szuverén adósságválság hatásait.

Az európai adósságválság kapcsán tegnap megbeszélést tartott Nicolas Sarkozy és Angela Merkel, amelyen arról határoztak, hogy az együttműködés jegyében új intézményt, egyfajta gazdasági kormányt kell felállítani, és valamennyi euróövezeti tagország alkotmányjogi rendszerében be kell vezetni a kiegyensúlyozott államháztartás követelményét. Sőt, Franciaország és Németország javaslatot tesz az Európai Uniónak a pénzügyi tranzakciókat terhelő közös adónem bevezetésére.

Ugyanakkor az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF), a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalap kibővítéséről nem született döntés, ahogy egy közös eurókötvény kibocsátásáról sem.