Az államháztartás nettó finanszírozási igénye a GDP 4,4 százaléka
Az államháztartás nettó finanszírozási igénye az előzetes adatok szerint 2009-ben a GDP 4,4 százaléka volt (1156 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az év során 36 milliárd forinttal (az éves GDP 0,14 százalékával) javították az egyenleget. A központi bankkal szemben a pénzügyi számlákban alkalmazott újrabefektetett jövedelem elszámolás1 éves szinten 119 milliárd forinttal (az éves GDP 0,46 százalékával) csökkentette az egyenleget (vagyis növelte a nettó finanszírozási igényt).) 2009 negyedik negyedévében a nettó finanszírozási igény (256 milliárd forint) a negyedéves GDP 3,6 százalékát tette ki.
Az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számításba vett (maastrichti) adóssága 2009 végén a GDP 78,3 százaléka volt (20396 milliárd forint). Az államháztartás nettó tartozása (15285 milliárd forint) a GDP 58,7 százalékát tette ki 2009 végén.
2009 negyedik negyedévében a központi kormányzat finanszírozási igényét (227 milliárd forint) a jegybanki betéteinek felhasználásával, a hitelintézeteknek nyújtott hitelek csökkentésével és külföldről felvett hitellel fedezte, miközben jelentősen csökkentek rövid lejáratú értékpapír-tartozásai. A helyi önkormányzatok finanszírozási igényüket (153 milliárd forint) elsősorban betéteik felhasználásával és hitelek felvételével fedezték. A társadalombiztosítási alapok finanszírozási képessége (124 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól származó hiteltartozások elengedését tükrözi.
A háztartások nettó finanszírozási képessége az előzetes adatok szerint 2009-ben a GDP 3,2 százaléka volt (835 milliárd forint). A magánnyugdíj-pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők miatti transzferek az év során 36 milliárd forinttal (az éves GDP 0,14 százalékával) csökkentették a háztartások nettó finanszírozási képességét. 2009 negyedik negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (421 milliárd forint) a negyedéves GDP 5,9 százalékát
tette ki.
2009 negyedik negyedévében a pénzügyi eszközök esetében a forintbetétek, a befektetési jegyek és a nyugdíjpénztári követelések növelése volt jelentős. A kötelezettségek esetében a forinthitelek kismértékű növekedése és a devizahitelek jelentősebb csökkenése volt jellemző. A forint árfolyamának csekély gyengülése a háztartások devizabetéteinek állományát 6 milliárd forinttal, a devizahitelek állományát 101 milliárd forinttal növelte.
