Az európai nagyvállalatok szándékos kései fizetése hátráltatja a munkahelyteremtést
A késedelmes fizetések, csakúgy, mint a hosszú fizetési határidők Európa-szerte gondot okoznak a vállalkozásoknak. Az Intrum Justitia nemzetközi pénzügyi szolgáltató cég éves Európai Fizetési Jelentésében 9440 társaságot kérdeztek meg számláik rendezésének idejéről, valamint gazdasági helyzetükről. A felmérésből jól látszik, hogy minden harmadik KKV, valamint minden negyedik nagyvállalat több munkavállalót tudna felvenni, ha számláit gyorsabban kiegyenlítenék, vagyis a nagyobb fizetési fegyelemben jelentős munkahelyteremtő potenciál rejlik. A kutatásból az is kiderül, hogy valójában 7,7 millió európai társaság tudna több embert alkalmazni, ha rövidebb időn belül megkapná kintlévőségeit.
„Egyértelműen a piac hibája - amely több millió európai munkalehetőségébe kerül -, hogy a nagyvállalatok szándékosan arra kényszerítik a kis- és középvállalkozásokat, hogy a cash-flowjukat finanszírozzák. Ötből két KKV nyilatkozott úgy, hogy a késedelmes fizetések akadályozzák a társaság növekedését. Az a tény, hogy a nagyvállalatok a náluk jóval kisebb beszállítóikat használják a saját likviditáskezelési folyamataik finanszírozására, nem csak helytelen, de a társadalomban is egyensúlyvesztést okoz” – emelte ki Mikael Ericson, az Intrum Justitia vezérigazgatója.
Az Intrum Justitia felmérése rávilágított arra is, hogy a KKV-k 45%-a hosszabb fizetési határidőt is elfogad, mint ami számára megfelelő lenne, 35%-uk pedig azt állítja, hogy az erre vonatkozó kérés nagy multinacionális vállalatoktól származik. Közel kétharmaduk (63%) véli úgy, hogy „a szándékos késedelmes fizetések” a határidőn túli fizetések fő okai, és úgy gondolják, hogy ez a probléma egy újszerű hozzáállással, megfelelő irányelvek kialakításával nagyrészt megoldható lenne.
A kései fizetések és a hosszú fizetési határidők a különböző méretű vállalkozásoknak egyaránt gondot okoznak, azonban a KKV-k különösen sérülékenyek. 28%-uk állításuk szerint nem alkalmaz bankgaranciát, hitelbiztosítást, hitelképesség-ellenőrzést, előlegfizetést, adósságbehajtást vagy faktorálást a behajthatatlan adósságok elleni védelemként. Ugyanez az adat a nagyvállalatok esetében csupán 9%.
Miközben Olaszország, Görögország és Portugália alkalmazza a leghosszabb fizetési határidőket a vállalkozások között, ez az a három ország, ahol a vállalatok számláit a fizetési határidő lejárta után a leghosszabb idővel egyenlítik ki. A Központi régióban - idesorolva az Egyesült Királyságot, Svájcot, Hollandiát, Németországot és Franciaországot - ötből két vállalkozás (39%) értékelte úgy, hogy új munkatársak felvétele kapcsán a rövidebb fizetési határidők pozitív hatása érezhető lenne - ez az arány pedig ebben a régióban a legmagasabb.
Magyarországon a megkérdezett vállalkozások közül ötből három (61%) nyilatkozott úgy, hogy kényszerültek már a tervezettnél hosszabb fizetési határidő elfogadására, míg Európában a válaszadók közel fele (46%) vélekedett hasonlóképp. A magyar cégek közül majdnem minden ötödik (18%) úgy látja, hogy a késve fizetők száma csökkenni fog a következő 12 hónap során, míg Európában ez a szám 11%. A hazai társaságok csupán 3%-a prognosztizálja, hogy az adósok száma emelkedik majd a jövőben. Mindemellett még mindig kevés vállalkozás él a kintlévőség kezelés lehetőségével, a felmérésben résztvevők csupán 12%-a adja át kintlévőségeit követeléskezelőnek, míg Európában szinte minden második cég (49%) megteszi ezt.
