Az orosz-ukrán konfliktus következményei Közép-Kelet-Európa gázellátására
Holoda Attila a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi energiaügyi helyettes államtitkára a sokat vitatott európai energiaunióról beszélt, amely lehetővé tenné Európa számára, hogy kollektíven vásároljon földgázt, azonban mint mondta, minden európai ország „fenntartotta magának a jogot, hogy önállóan egyeztessen a legnagyobb szállítóval, Oroszországgal”. Kiemelte, hogy Kelet-Európában vannak lehetőségek, de mint hangsúlyozta, hiányzik a megfelelő infrastruktúra. „Növelnünk és fejlesztenünk kell a nyugatról keletre érkező szállítási kapacitást. Közel akkorára kell emelnünk, mint amekkora jelenleg közvetlenül érkezik nyugatra, és ki kell alakítanunk hozzá a megfelelő infrastruktúrát.”
Dirk Buschle, az Energiaközösség titkárságának igazgatóhelyettese és jogi tanácsadója a gyengélkedő ukrán energiaszektor reformját sürgette az EU-tól kapott földgázkészletekért cserébe. „A fordított irányú földgázszállítással az EU tagországok megelőlegezték Ukrajnának ezt a támogatást, de ennek fejében komoly reformokat várnak. Segítenünk kell Ukrajnának, amelynek viszonzásként integrálódnia kell az európai piacba… Ha komolyan gondoljuk, segítenünk és támogatnunk kell a reformokat” – mondta Buschle.
Ez idő alatt Orbán Anita a Külügyminisztérium energiabiztonságért felelős utazó nagykövete a közép-európai piacok szorosabb integrációja mellett foglalt állást, amely véleménye szerint biztosítaná a földgázkészletek gyorsabb forgását, elkerülve ezáltal az olyan ellátásai zavarokat, mint amilyenek 2009-ben Bulgáriában és Szlovákiában voltak. „Egyetlen lehetőségünk a piaci integráció. Túlságosan a rendszerek összekötésére és a gázszállítási útvonalak kétirányúvá tételére fókuszálunk, de ezek csak számok” – mondta Orbán. Az alternatív forrásokkal kapcsolatban kiemelte „Honnét jöhetnek új földgázvezetékek Európába? Türkmenisztánból? Egyiptomból? Ezek a távoli lelőhelyek vajon legális források? És ha a földköz-tengeri térség keleti része készen áll arra, hogy exportáljon, el tud majd jutni a földgáz Közép-Kelet-Európába?
A kerekasztal egyik fő témája az volt, hogy Ukrajna az orosz Gazprommal szembeni tartozásának már meghosszabbított fizetési határideje is hamarosan lejár, így felmerül a kérdés, hogy vajon az EU keleti része felkészült-e egy következő gázcsap elzárásra.
Lakatos Balázs, a Magyar Földgáztároló Zrt. értékesítés, marketing és szabályozásvezetője - amely a földgáztárolók több mint kétharmadát üzemelteti Magyarországon - kifejtette, hogy a szituáció, amellyel Európa ezen a nyáron szembesül teljesen más, mint a korábbi úgynevezett „gáz háborúk” 2006-ban és 2009-ben. „A magyarországi háztartások földgázszükséglete nagyjából 25%-kal csökkent 2009 óta, és a jobb rendszer-összeköttetések a környező piacokkal több alternatívát biztosítanak a készletek forgatására” – mondta Lakatos. ”A nyári időjárás is csökkenteni fogja a helyzet fogyasztókra gyakorolt hatását, persze amennyiben a szállítást nem korlátozzák hónapokig.”
Magyarországnak van a legnagyobb gáztározó kapacitása, nagyjából 6 milliárd köbméter, amely az idei várható nemzeti fogyasztás kétharmadának felel meg. Ezáltal a hazai rendszer stratégiai fontosságú mind Közép- mind pedig Dél-Kelet-Európa ellátása szempontjából. Azonban a rendelkezésre álló tárolókapacitás jelenleg csak 25%-ban kihasznált, amely megkérdőjelezi, hogy az ország mennyire felkészült.
A külső forrásoktól való függést csökkenteni lehet alternatív fűtőanyagok kifejlesztésével és használatával.
Mindenesetre - ahogy az a kerekasztal-beszélgetés szerevezője Michael LaBelle, a CEU Üzleti Iskolájának és a Környezetvédelmi Tudományok és Politikák Tanszékének professzora is elmondta - egyelőre nincs jelentős nyomás az alternatív energiaforrások alkalmazásának irányába ebben a régióban. A lengyel gazdasági miniszter azt nyilatkozta, hogy nem fogják túllépni az EU által megkövetelt minimumot az alternatív energiaforrások terén. Magyarország paksi atomerőművét az orosz állami vállalat, a Rosatom fogja kibővíteni, amelyet 10 milliárd eurós orosz hitelből fedeznek majd – és ez nem mondható éppen a diverzifikáció irányába tett lépésnek.
