Bukásra ítélt a német adócsökkentés terve?

Mindenekelőtt a konzervatív-liberális kormánykoalíció adócsökkentési tervei váltottak ki hatalmas vitát. A 2011-től tervezett, évi 24 milliárd eurót kitevő adócsökkentési ígéretek a gazdaság több vezető képviselője szerint ellentétesek a gazdasági realitásokkal. A koalíciós megállapodásban foglaltaktól hétfőre ugyanakkor már a kijelölt konzervatív pénzügyminiszter, Wolfgang Schäuble is visszakozott.

Klaus Zimmermann, a Német Gazdasági Intézet (DIW) igazgatója egy hétfői interjúban annak a nézetnek adott hangot, hogy a koalíció a választási ígéretekre helyezte a hangsúlyt a gazdaság tényleges helyzetét figyelmen kívül hagyva. Zimmermann szerint a vázolt irányvonal egyértelműen arra utal, hogy a hét közepén hivatalba lépő kormány figyelmen kívül hagyta az államháztartás rendbetételének a követelményét.

Az adócsökkentési ígéretek homályosak, és nem lehet tudni, honnan teremtik elő a pénzt a fedezetére - érvelt az intézet vezetője. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter-jelölt egy televíziós interjúban már maga is kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a tervek szerint realizálhatók lennének az adócsökkentések. A konzervatív politikus szó szerint kijelentette: a koalíciós megállapodásban foglaltak ellenére nem tudja biztosra ígérni, hogy az adócsökkentések 2011 januárjától valóban végrehajthatók.

A kijelölt miniszter szerint ez elsősorban a gazdasági fejlődés alakulásától függ, az azonban egyelőre megjósolhatatlan. Az ígéretek kapcsán Schäuble már inkább csak szándékról beszélt. A miniszterjelölt fékezte a várakozásokat a költségvetési hiány mérséklésével kapcsolatban is. Schäuble kijelentette, hogy a kiegyensúlyozott államháztartás a most kezdődő kormányzati ciklusban nem megvalósítható. "Mindenekelőtt a rendkívül magas államadósságokat kellene csökkenteni" - ismerte el a pénzügyminiszteri tárca várományosa.

A Financial Times Deutschland című lap ezzel kapcsolatban koalíciós forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a szövetségi kormány nettó hitelfelvétele 2010-ben elérheti a 90 milliárd eurót, és ezáltal az új adósságok mérete a tervezettnél jóval magasabb lehet. A korábbi kormány pénzügyminisztere, a szociáldemokrata Peer Steinbrück néhány hónappal ezelőtt 2010-re még "csak" 70 milliárd eurót kitevő új hitelfelvételről beszélt.

A jelek szerint az új kormány a szakszervezetek részéről sem számíthat mézeshetekre. Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) vezetője szerint a DGB konstruktívan, ugyanakkor kritikusan követi majd a kormány munkáját. Az egészségügy tervezett reformjával kapcsolatban azonban máris társadalmi konfliktust helyezett kilátásba. A koalíciós megállapodást értékelve mindenekelőtt az egészségüggyel, illetve általánosságban az elosztással kapcsolatban a szolidaritás felrúgásáról beszélt, azt hangoztatva, hogy növekszenek a kisemberek terhei, miközben a vállalatok kiváltságos helyzetbe kerülnek.

Utalt arra, hogy a tüntetések, illetve a tiltakozó akciók egyáltalán nem zárhatók ki. A korábbi konzervatív-szociáldemokrata kormány hivatali ideje alatt a szakszervezetek és a kormányzat viszonyát egyfajta társadalmi béke jellemezte. A koalíciós megállapodással kapcsolatban a konzervatív CDU-t saját soraiból is érték. Több magas rangú keresztény politikus ugyancsak arra figyelmeztetett, hogy az adócsökkentések nem finanszírozhatók.

A kereszténydemokrata unió elnökségének tagja, Ingrid Sehrbrock azt a vádat fogalmazta meg, hogy a konzervatív párt túlzott mértékben engedett a liberálisok követeléseinek. Sehrbrock szerint a koalíciós program ugyan a szociális piacgazdaság mellett foglal állást, de abból hiányzik a szolidaritás és az igazságosság melletti hitvallás, a szabadság összekapcsolása a szükséges felelősséggel.

Több konzervatív és szociáldemokrata politikus arra figyelmeztetett, hogy a kormányzat adócsökkentési ígéretei veszélyeztetik az egyes tartományok pénzügyi helyzetét, illetve fizetőképességét. Az idézett politikusok megengedhetetlennek nevezték, hogy a tervezett adócsökkentések terheit közvetve a tartományok fizessék meg. Számítások szerint a tervezett évi 24 milliárd eurós adócsökkentés terheiből 14 milliárdot a tartományok fizetnének meg, míg a szövetségi kormányra csak 10 milliárd jutna. Mindennek kapcsán egyes politikusok nem zárták ki, hogy az alkotmánybírósághoz fordulnak.