Drasztikus eltolódás Európában az arany javára
Az elmúlt évtizedben hatalmas mértékben megemelkedett az aranytartalékok aránya az eurózóna tagállamainak tartalékain belül, ami jelentős mértékben a nyersanyag árának drágulására vezethető vissza. Amennyiben az euró-pénzrendszer a reá nehezedő válság terhei alatt összeroppanna, és a tagországok ismét saját nemzeti valutáik visszaállítására kényszerülnének, a legtöbbjük rendelkezne annyi nemesfémmel, hogy e mögé legalábbis bizonyos fokú aranyfedezetet biztosítson. Mindenesetre ez következik az Arany Világtanács (World Gold Council, WGC) által aktuálisan közzétett adatokból a világ jegybankjainak aranykészletére vonatkozólag. E szerint az euró-tagországok aranytartalékának aránya a devizatartalékokhoz képest az évezred eleji 28%-ról mostanra 64%-ra emelkedett. A világátlag ehhez képest mindössze 13,3%.
Ennek a növekedésnek a nagy része az arany árfolyamának kedvező alakulására vezethető vissza, ami fordított perspektívából nézve éppenséggel a tartalékdevizák leértékelődéseként is értelmezhető. Az arany kurzusa 2000 első negyedévében 276,75 dollár volt, majd innét drágult a nemesfém 500%-kal a jelenlegi 1.620 dollár környéki szintekre. A világ nemzeti bankjainak aranykészlete ezzel szemben csökkenő tendenciát mutatott 2000-től (33.418 tonna) 2009 első negyedévéig (29.955 tonna), amíg be nem következett egy fordulat a jegybankok tartalékképzési stratégiájában, és ismét növekedésnek nem indultak az időközben ismét 31.282 tonnát elérő intézményi aranykészletek.
Az euró-zóna tagállamaiba ugyanakkor ez a fordulat egyelőre még nem érkezett meg. Itt az aranytartalékok volumencsökkenésének eddig legfeljebb csak a lassulása figyelhető meg. Míg az eurótagok 2000-ben még 12.644 tonna arannyal rendelkeztek, mostanra a készleteik 10.788 tonnára estek vissza, ami 17%-os csökkenésnek felel meg. Ennek ellenére az aranytartalékok dollárban kifejezett értéke a világpiaci árfolyam-növekedésnek hála 112,5 milliárd dollárról 576,6 milliárd dollárra hízott. A magyar aranytartalékok ugyanezen időszak alatt csak minimálisan csökkentek 3,14 tonnáról 3,08 tonnára, de az értékbeni emelkedés az MNB-nél is megmutatkozott 27,95 millió dollárról 164,42 millió dollárra.
A külkereskedelmi többlet eredményeként keletkező európai devizatartalékok ezzel egy időben alig változtak. 2000-ben az eurózóna-országok nemzetközi tartalékainak értéke 285 milliárd dollár volt, és ma is csak éppen hogy 320 milliárdra rúg. Ezzel a kontinensnek a közös európai pénzt használó felében az arányok látványosan a sárga nemesfém javára dőlnek el. Az arany dominanciája a tartalékokon belül ugyanakkor országonként eltérő. Az Unió legnagyobb gazdaságának számító Németországban az elmúlt bő évtizedben 33,3%-ról 72,8%-ra emelkedett az arany részaránya a tartalékokban, a legnagyobb azonban mégis Portugáliában ez az arány: 90,9%.
Érdekesség ugyanakkor, hogy az euróövezeti trenddel szemben gyökeresen ellentétes a kép a pénzügyi stabilitás mintaországának tekintett Svájcban. Míg a svájci tartalékok 2000-ben még 43,4%-ban aranyban testesültek meg, a nemesfém aránya mostanra csak 17%-ot tesz ki. Ez egyrészt az alpesi ország devizatartalékainak csaknem megtízszereződésre vezethető vissza, másrészt pedig arra, hogy Svájc az új évezred kezdetével masszív aranyeladásokba kezdett, és a korábban közel 2.600 tonnás készletét néhány év alatt 1.040 tonnára fogyasztotta le. A svájci frank máig ható legendás ereje nem utolsó sorban az ország egykori gigantikus aranytartalékai miatt meghitelezett bizalomnak köszönhető. És noha az aranytartalékainak a 60%-a ma már a múlté, Svájc még a több lépcsőben végrehajtott eladásokat követően is a legnagyobb aranykészlettel rendelkezik a világon jelenleg a lakosság számára vetítve.
De nem tart lépést az euróövezet tartalékainak alakulásával a világátlag sem. Az Arany Világtanács statisztikája, amely 124 ország és nemzetközi pénzügyi szervezet (például IMF, EKB) adatait gyűjti egybe, mindössze kiegyensúlyozott képet mutat a tartalékok globális alakulását illetően. 2000-ben csakúgy mint most, valamivel 13% felett volt az aranytartalékok aránya a devizatartalékokhoz képest.