Hogy van ez az országos lista dolog?
Az áprilisi országgyűlési választáson három "ágról" juthatnak mandátumhoz a képviselők: egyéni választókerületből, területi listáról vagy országos listáról.
Az első fordulóban a választópolgárok két külön szavazólapon adhatják le voksukat: egyrészt voksolhatnak arra, kit szeretnének az országgyűlési egyéni választókerületükben (ebből 176 van) képviselőnek, másrészt egy másik íven arról dönthetnek, hogy a területi listáról melyik pártot támogatják (összesen 20 területi lista van). A területi listákról összesen 152 mandátumot osztanak ki. Az országos listán kiadható 58 mandátumot pedig a fel nem használt, úgynevezett töredékszavazatok összesítése alapján osztják ki. Az országos listára tehát a választók nem szavaznak közvetlenül. Az országos listán legalább 58 mandátumot osztanak ki, ez a szám "nőhet" azokkal a mandátumokkal, amelyeket nem tudtak kiosztani a területi listás mandátumokról a "kétharmados szabállyal" sem. Az országos listáról az 5 százalékot elérő pártok töredékszavazatok alapján kaphatnak mandátumot, a töredékszavazatok pedig két helyről származhatnak: egyrészt az egyéni választókerületekben, másrészt a területi listán "nem hasznosult" szavazatokból. Az egyéni választókerületből ide kerülnek azok a szavazatok, amelyeket a választás első érvényes fordulójában adtak le olyan pártjelöltre, aki nem nyerte meg az egyéni mandátumot a választókerületben. Töredékszavazat az a szavazat is, amelyet a párt a területi listáján nem tudott mandátumra váltani. Az országos listás mandátumok kiosztását az úgynevezett legnagyobb átlag elve alapján végzik. Ez az úgynevezett d,Hondt-módszer, amelyet Victor d,Hondt belga matematikus dolgozott ki 1878-ban. Első lépésként országosan összesítik a pártokra leadott töredékszavazatokat, majd az országos listán elérhető 58 mandátumhoz hozzáadják a területi listán be nem töltött mandátumok számát. Ezután egy táblázatot készítenek, a táblázatnak annyi sora van, ahány országos listás mandátumot ki kell osztani. A táblázat első sorában a listákra jutó töredékszavazatot tüntetik fel, a másodikban a felét, a harmadikban a harmadét és így tovább. A mandátumokat úgy osztják ki, hogy megkeresik a táblázatban előforduló legnagyobb számot és amelyik lista számoszlopában ez található, az a lista kap egy mandátumot. Ezután megkeresik a következő legnagyobb számot, és az eljárást addig folytatják, amíg ki nem osztják az összes mandátumot. Amennyiben a mandátum elosztásánál szavazategyenlőség alakulna ki, a szavazólap listáján előbb szereplő pártlista kapja az adott mandátumot.
