Így döntött ma a Bank of England
A testület ugyanakkor 75 milliárd fonttal megtoldotta a brit gazdaságba juttatott eddigi 200 milliárd fontos (68 ezer milliárd forintos) élénkítő célú likviditási injekciót, vagyis további mennyiségi enyhítésbe kezdett. A brit központi bank - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta, vagyis harmincegy hónapja tartja fél százalékon irányadó kamatát, de már ezt megelőzően, a 2009. januári fél százalékpontos csökkentéssel kialakult 1,50 százalékos akkori kamatszint is történelmi mélypont volt.
Az 1694-ben alapított Bank of England alapkamata korábban ugyanis soha nem süllyedt 2 százalék alá. A BoE az akkori mély recesszióra válaszul 2009 márciusában a mennyiségi enyhítésnek nevezett, likviditásbővítő pénzügypolitikai eljárással is kiegészítette a rendkívül enyhe kamatpolitikát. Az erre szánt, eredetileg 75 milliárd fontos keretet a bank a csütörtökön bejelentett döntéssel együtt már háromszor emelte, előbb 175 milliárd fontra, majd 200 milliárd fontra, most pedig 275 milliárd fontra.
A mennyiségi enyhítés lényege az, hogy a jegybank "új pénzt" teremt - jóllehet ez fizikai valójában, bankjegyek formájában nem jelenik meg -, és ebből vásárol elsősorban államkötvényt. A Bank of England azonban - amely fennállása óta először folyamodott két éve e pénzügypolitikai eljáráshoz - a pótlólagos likviditásból az eddigi gyakorlat alapján juttatott közvetlenül a reálgazdaságba is, vállalati adósságpapírok vásárlása révén.
A brit gazdaság mélységi és hosszúsági rekordot döntő recessziót élt át 2008-2009-ben. A visszaesés 2009 harmadik negyedévéig tartott. Az volt a hatodik olyan negyedév egymás után, amelyben csökkent a brit gazdaság összteljesítménye. Ilyen hosszú recesszióra még nem volt példa Nagy-Britanniában azóta, hogy a brit statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a rendszeres negyedéves GDP-kimutatások közlését. A növekedés a recesszió vége óta is rendkívül vérszegény, sőt időközben volt egy negyedév - a tavalyi utolsó -, amelyben megint GDP-mínuszt mértek az előző három hónaphoz képest.
A brit statisztikai hivatal kimutatása szerint abban a negyedévben 0,6 százalékkal csökkent a brit gazdaság teljesítménye a tavalyi harmadik negyedévvel összehasonlítva. Ráadásul a statisztikai hivatal az idei második negyedévi növekedési adatot is rontotta éppen egy nappal a Bank of England monetáris tanácsának csütörtöki ülése előtt, a korábban becsült 0,2 százalékos negyedéves összevetésű ütemről 0,1 százalékra. A mennyiségi enyhítés - főleg a mélységi rekordon lévő jegybanki alapkamattal együtt - meglehetősen inflációveszélyes pénzügypolitikai eszköz, és az éves összevetésű infláció Nagy-Britanniában jelenleg 4,5 százalék, vagyis több mint kétszeresen haladja meg a brit jegybank számára a kormány által 2 százalékon megszabott követendő célt. A Bank of England azonban a csütörtöki kamatdöntő ülés után kiadott előrejelzésében közölte, hogy várakozása szerint a romló növekedési környezetben az éves infláció középtávon a 2 százalékos célszint alá süllyed.
A Capital Economics - az egyik vezető londoni gazdasági-pénzügyi elemzőcég - a brit jegybank csütörtöki döntése után adott gyorskommentárjában közölte: véleménye szerint "nagyon erős" az esélye annak, hogy a mennyiségi enyhítés most bejelentett bővítése nem az utolsó ilyen lépés a Bank of England részéről. A ház azt jósolja, hogy a jegybank jövő februárban újabb 75 milliárd fontos likviditásinjekciót jelent be, de az elemzés szerint még az sem feltétlenül jelenti majd a mennyiségi enyhítési program végét. A Capital Economics londoni elemzői e prognózisuk alátámasztására felidézték, hogy az eredeti összeget 75 milliárd fontról emelték több lépésben a jelenlegi 275 milliárd fontra. A ház szerint ugyanakkor "túlzott derűlátás lenne abban reménykedni", hogy az újabb jegybanki likviditáspótló hullám jelentősen javítaná a brit gazdaság kilátásait. A Capital Economics elemzői úgy vélik, hogy "továbbra is ijesztően magas" az újabb brit recesszió kockázata. (MTI)
