Így zárták a napot az európai tőzsdék
A globális piacokon meghatározta a hangulatot, hogy a Fed nyíltpiaci bizottsága szerdán véget ért ülésén jelentősen javította gazdasági növekedési és inflációs előrejelzését. A testület tagjai arra számítanak, hogy az eddig gondoltnál korábban, már 2023-ban kamatemelést hajtanak végre, legalább kétszer, 25-25 bázisponttal húzzák feljebb az irányadó kamatszintet.
Ennek hatására a dollár kéthavi csúcsra erősödött a főbb devizákkal szemben, és emelkedtek az amerikai állampapírhozamok, ami lefelé húzza a kockázatosabb eszközök, például a részvények árát, de csökkent a nyersanyagok ára, az aranyé egyenesen mélyrepülésre váltott.
Jerome Powell, a Fed elnöke ugyanakkor kijelentette, hogy a jegybankárok kamatvárakozásait fenntartásokkal kell kezelni, nem szabad bizonyosságnak tekinteni. Megismételte, hogy meggyőződése szerint az infláció utóbbi két hónapban tapasztalt meredek emelkedése átmeneti jelenség. Hangsúlyozta, hogy szoros figyelemmel követik a gazdasági fellendülést, és előre jelezni fogják, ha a monetáris politika változtatására készülnek.
Az Európai Központi Bank a múlt heti kamatdöntő ülés után jelezte, az emelkedő infláció ellenére is túl korainak tartja, hogy elkezdjenek tárgyalni a szigorításról.
Elemzők arra figyelmeztettek, hogy bár a központi bankok meglehetősen nyugodtnak tűnhetnek az inflációs kilátásokat illetően, sokkal messzebbre kell tekinteniük, és ha a gazdasági helyzet a várakozásokkal összhangban javul, változtatni kell a monetáris politikán.
"Az a tény, hogy a Fed most szép lassan előkészíti a terepet, nyugtalanító lehet a piacok számára, de ez egyben szükséges, itt és most, a monetáris politika még mindig nem változott sokat" - vélte Michael Hewson, a CMC Markets brit brókercég vezető elemzője.
A hatszáz legnagyobb európai vállalat árfolyamának változását követő Stoxx Europe 600-as index 0,12 százalékkal, 459,326 pontra csökkent, amivel kilenc napig tartó emelkedő trend szakadt meg. A másik nagy páneurópai index, az FTSE Eurofirst 300 index 0,05 százalékkal csökkent, míg az euróövezeti gyűjtőindexek közül az EuroStoxx50 0,15 százalékkal emelkedett.
A londoni FTSE-100 mutató 0,44 százalékos, a madridi IBEX 0,07 százalékos, a milánói FTSE MIB pedig 0,21 százalékos mínuszban, míg a frankfurti DAX-index 0,11 százalékos, a párizsi CAC-40 index pedig 0,21 százalékos pluszban fejezte be a kereskedést.
A nap nyertese a bankszektor volt, alindexe 0,5 százalékkal emelkedett a jövőbeni kamatemelési kilátásokra. A nap vesztese pedig a bányaipar volt, 2,5 százalékos mínusszal.
A CureVac német biotechnológiai cég 44,29 százalékos mínuszban zárt a frankfurti tőzsdén, miután bejelentette, hogy csupán 47 százalékban hatékony a vakcinája a SARS-CoV-2 koronavírus ellen. A vállalat 405 millió dózist szállított volna oltóanyagából az Európai Uniónak, de a kiábrándító eredmények nyomán ez erősen kérdésessé vált.
Az európai tőzsdezárás idején New Yorkban a Dow Jones ipari átlag 0,53 százalékos mínuszban, míg az S&P 500-as index 0,09 százalékos, a Nasdaq-piac összetett mutatója 1,05 százalékos pluszban állt.
A globális kereskedelem szempontjából legjelentősebb két nyersolajféleség, az északi-tengeri Brent és a nyugati féltekén irányadó West Texas Intermediate (WTI) ára csökken, de továbbra is több éves csúcsok közelében mozog.
Az augusztusi határidős jegyzésekben a Brent hordónként 1,72 százalékos mínuszban, 73,11 dolláron, a júliusi szállítású WTI pedig 1,54 százalékos veszteségben, 71,04 dolláron forgott este fél hat után.
Az azonnali jegyzésekben az arany unciánkénti ára 2,22 százalékkal, 1771,65 dollárra, az augusztusi szállítású aranyé pedig 4,97 százalékkal, 1768,90 dollárra zuhant a New York-i árupiacon.
A nemzetközi bankközi devizapiacon egy euróért 1,1913 dollárt adtak, 0,68 százalékkal gyengült a közös európai fizetőeszköz.
