Külföldi sajtó Magyarországról - NZZ, Le Monde, Hospodárské Noviny
A balliberális Le Monde szerint a Fidesz biztos győzelme előtt a választási kampány "apoteózisának" szánt "nagygyűlésen a mindenható miniszterelnök támogatására" sokkal kevesebben voltak, mint a szervezők által remélt egymillió, s a belügyminisztérium által közzétett 440 ezret is "túlbecsültnek" ítélte meg a lap. Ezzel szemben az ellenzéki koalíció csak mintegy 30 ezer támogatót tudott mozgósítani - jegyezték meg a francia lap cikkének szerzői. Alain Salles és Joelle Stolz kiemelte, hogy Budapest belvárosában szinte csak fideszes plakátokat lehet látni, ritkábban LMP-s vagy jobbikos reklámokat, az ellenzéki koalíció hirdetményei pedig kivételszámba mennek.
A választási kampány miatt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ)megfigyelői is aggodalmukat fejezték ki. Szerintük a legfőbb kereskedelmi televíziós csatornák vagy a kormánypárt felé húznak vagy elsősorban szórakoztató műsorokat sugároznak, ami "korlátozza a kormánykritikáról való tájékoztatást a legnézettebb adókon". A szervezet bírálta a médiatanácsot, illetve a köztelevíziót is. A lap megjegyezte, hogy a kampányban több leszámolás is történt.
Miközben a baloldal az Orbánhoz közelálló személyeknek az állami megrendelések nyomán történt meggazdagodását ostorozta, a kormánypárt a szocialisták korrupciós ügyeit vette elő, s a börtönből szabadult Zuschlag János "Fideszhez közeli kiadónál megjelent könyve reklámjának érdekes módon szép hely jutott Orbán és a Fidesz plakátjai között" - írta a Le Monde. Meret Bauman, a konzervatív Neue Zürcher Zeitung munkatársa az Orbán Viktor átváltozása című tudósításában a magyar kormányfő politikai pályafutását ismertetve megállapítja, hogy Orbánt nagy valószínűséggel a vasárnapi választáson megerősítik hivatalában.
Leszögezi, hogy a kormányfő az elmúlt négy évben mélyrehatóan átalakította az országot. A kormány a szociális konfliktusok elkerülésére olyan eszközöket alkalmazott, amelyek a lehető legkevésbé fájtak a társadalomnak. Az orbáni unortodox gazdaságpolitika ára azonban a régiós összehasonlításban átlag alatti gazdasági növekedés, elbizonytalanított befektetők, részben erőteljes állami beavatkozások és a középosztály erős megterhelése. Ennek a politikának a fenntarthatóságát nem csak az EU kérdőjelezi meg - írja.
A svájci lap szerzője kiemeli az állam - egyben a kormánypárt - ellenőrzésének kiterjesztését más területeken is, köztük az oktatásügy és a közmédia centralizálását. Az új választási törvény szerinte a jelenlegi politikai környezetben egyértelműen a Fidesznek kedvez. Az alaptörvényről szólva úgy vélekedik, hogy bár arra szükség volt, a kétharmados többség birtokában a Fidesz megkerülte a "nehéz konszenzust", az alaptörvényt csak a saját elképzelései szerint formálta. Brüsszel bírálatára a kormány meghajolt, ezért már nem volt alapja az uniós eljárásnak.
Az Európa Tanács is elvetette megfigyelési eljárás megindítását Magyarországgal szemben, de az ET parlamenti közgyűlésének határozata világosan beszél: az új alkotmányjogi keretfeltételek egyensúlytalanságot idéztek elő az intézményi szerkezetben, és számos kormány- és ellenőrző hatóság túlzott hatalomkoncentrációjához vezettek - írja. Végül megállapítja: Orbán az utóbbi 20 évben - meggyőződésből vagy hatalomvágyból - eltávolodott eredeti nézeteitől. Tévedés azonban azt állítani, hogy az ország a totalitarizmus felé halad. A fékek és ellensúlyok rendszere továbbra is működik, és ebben az igazságszolgáltatás és az EU-tagság fontos szerepet játszik.
Semmiképpen sem kívánatos viszont a Fidesz túlhatalma sok intézményben és Orbán konfrontatív stílusa, ha az ország szeretne túllépni a mély megosztottságon. A kiegyezés megtalálása mindkét politikai tábor feladata a következő törvényhozási ciklusban - húzza alá. A szerző külön cikkben foglalkozik az ellenzék "félresikerült" választási kampányával, megállapítva, hogy nem sikerült hiteles alternatívát állítania a Fidesszel szemben. Ennek fő okai a belső hatalmi harcok és a korrupciós botrány. Gyurcsány Ferenc beemelése az ellenzéki összefogásba szerinte a nagyszámú bizonytalan szavazót a választástól való távolmaradásra sarkallhatja, vagy a Fidesz felé taszíthatja.
Merész dolog ugyan összehasonlítani Andrej Kiskát, a "politikai újonc" új szlovák államfőt és Orbán Viktort, a "hatalom elefántcsonttornyába zárt politikai veterán" magyar kormányfőt, de mindkettejükben közös, hogy rendkívüli módon tudják kezelni "a választók bizalmát" - állítja a Hospodárské Noviny. "Orbán Viktor vasárnap ismét nagy fölénnyel megnyeri ezúttal a parlamenti választást, mert választóival megfelelően bizalmi kapcsolatot ápol és már jó ideje ismeri titkos vágyaikat.
Kiska a bizalom megújítását ígérte, Orbán annak elmélyítését, mert a bizalmi kapcsolat már négy éve létrejött" - írja Martin Ehl, a cseh lap külpolitikai rovatvezetője Mi a közös Andrej Kiskában és Orbán Viktorban című jegyzetében. "Annak megértése, hogyan lehet bizalmi kapcsolatot kiépíteni a választóval, a politikusok sikerének egyik alappillére... Valószínű, hogy Kiska ezt soha nem ismerné be, de a választók belső vágyainak megértése és a velük való bizalmi kapcsolat kialakítása terén jelenleg Orbán Viktor olyan követője, mint senki más Közép-Európában" - véli Martin Ehl. (MTI)
